SZTE Info

Szegedi idegkutatatók közleménye a Nature Review Drug Discovery folyóiratban

A Szegedi Tudományegyetem neurofarmakológiai csoportjának munkatársai – Vécsei László (Neurológiai Klinika), Szalárdy Levente (Neurológiai Klinika), Fülöp Ferenc (Gyógyszerkémiai Intézet) és Toldi József (Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék) – tollából fogadott el publikálásra összefoglaló közleményt a tekintélyes Nature Review Drug Discovery folyóirat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A Nature Review Drug Discovery folyóirat - impact faktora 29 - elfogadta közlésre a szerkesztőség felkérésére készült összefoglaló munkánkat. A „Kynurenines in the CNS – recent advances and new questions” című cikk ez év novemberében minden bizonnyal online megjelenik, illetve 2013. januárjában várható a folyóiratban történő közlés – mondja Vécsei László, az SZTE Általános és Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinika vezetője. A közleményt kizárólag szegedi szerzők jegyzik.

A szaklap szerkesztőségének felkérésére készült tanulmány szerzői egyúttal az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport és az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport vezetői, illetve munkatársai – írja az mta.hírek.

 

Vécsei László (Neurológiai Klinika), Szalárdy Levente (Neurológiai Klinika), Fülöp Ferenc (Gyógyszerkémiai Intézet) és Toldi József (Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék) összefoglaló közleménye előzményét az a közel másfél évtizedes munka jelentette, amelyet a szegedi klinikusok és kutatók a kinurenin rendszer jobb megismerése területén végeztek.

Az mta.hírek szerint „a neurológiai kórképek (például stroke, extrapyramidalis betegségek, sclerosis multipex) közös alapja ugyanis az idegszövet károsodása az idegrendszer kitüntetett lokalizációiban. Lényeges kérdés ennek a folyamatnak a jobb megismerése, illetve olyan vegyületek vizsgálata, amelyek idegszövet-védő hatásúak lehetnek. A kinurenin metabolizmus befolyásolása és a kinurénsav-analógok vizsgálata lehetséges alternatíva e cél elérése érdekében. Szegeden a gyógyszerkémikusok szintetizálta vegyületek hatását vizsgálták neurológiai betegségek kísérletes modelljeiben. E mellett neurodegeneratív kórképekben szenvedő páciensek vérében mérték a kinurenin rendszerrel kapcsolatos paramétereket. Eredményeikből könyv (Kynurenines in the Brain: from Experiments to Clinics. NOVA, New York, 2005) és nemzetközi közlemények jelentek meg, amelyek közül kiemelendő az ez évben publikált Kynurenines and the Nervous System: Therapeutic Perspectives címmel a J. Neural Transmission (Vol. 119. No.2, 2012.) önálló kötete.”

Szabadalmakat jelentettek be a szegedi kutatók „a migrén, a Huntington kór és a gyulladásos bélbetegségek kezelésének területén. A kutatásukat az MTA, az OTKA, az ETT, a TÁMOP és a Richter Gedeon Gyógyszergyár is támogatta. A klinikákon végzett kutatásnak – amellett, hogy értékes eredményeket mutathat fel – az elsődleges jelentősége mégis az – véli az mta.hírek –, hogy a klinikusok tudományos szemlélete komolyan befolyásolhatja a betegek gyógyításának és az orvostanhallgatók oktatásának színvonalát. Így válik egésszé a kutatás, az oktatás és a gyógyítás hármas klinikai feladata. A neves, gyógyszerkutatással foglalkozó folyóirat felkérésére készült tanulmány szerzői között kizárólag szegedi kutatók vannak.”

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.