SZTE Info

Elhunyt Zsoldos Ferenc professzor

2012. augusztus 3-án elhunyt Zsoldos Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Növénybiológiai Tanszékének professor emeritusa. 85 éves volt.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

zsoldosZsoldos professzor Sarkadon született, 1927-ben. Biológia szakos tanári diplomáját a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerezte 1952-ben, majd részt vett az egyetem Növényélettani Tanszékének 3 éves posztgraduális továbbképzésén. 1956-tól tanársegéd volt az Alkalmazott Növénytani Tanszéken. A Szegedi Egyetem Növényélettani Tanszékére 1957-ben került, ahol 1974-ig kutatóként dolgozott. 1984-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, és 1985-től nyugdíjba vonulásáig 10 éven át volt a Növényélettani Tanszék tanszékvezetője. Egyetemi pályafutása során a növényélettan főkurzus és speciális kurzusok keretében a növények ásványos táplálkozását, hiánybetegségek kialakulását, a hidroponikus növénynevelést oktatta biológus, biológiatanár, alkalmazott növénybiológus szakos hallgatóknak. Irányításával sok hallgató készítette el szakdolgozatát, diplomamunkáját vagy nyerte el egyetemi doktori címét.

Zsoldos Ferenc professzor generációjának egyik kimagasló növényfiziológusa volt Magyarországon. Kutatómunkája a makro- és mikroelemek hiányára vagy többletére adott növényi válaszok megértésére irányult. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a növények nem hagyhatják el csírázásuk helyét, hanem a tápanyagellátás ingadozásait és az abiotikus stresszt helyben kell tolerálniuk. Zsoldos Ferenc professzor lényegre törő és nagy jelentőségű publikációk sorában foglalkozott a növények ásványos elemekkel való ellátottságának elégtelenségéből származó stresszhatások tanulmányozásával. Tudományos karrierjének lépcsői jól tükrözik ezt az irányvonalat. 1957-ben készítette el és védte meg egyetemi doktori disszertációját, amelynek címe „A rizs nitrogén anyagcseréjének vizsgálata”. Kandidátusi fokozatát (C.Sc.) „Élettani vizsgálatok rizs csíranövényeken”, akadémiai doktori fokozatát (D.Sc.) „Környezeti tényezők hatása a növények ionfelvételére” címmel készítette, melyek mind a növényi ásványos táplálkozás témájában születtek. Tudományos tevékenységére nagy hatást gyakorolt a Bécsben (Seibersdorfban), a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség laboratóriumában vendégkutatóként eltöltött hosszabb időszak. Itt sajátította el a növényi iontranszport tanulmányozásában használatos modern izotópos technikákat. Később a környezeti stresszorok (alacsony hőmérséklet, pH, nitrit, alumínium) és egyes biológiailag aktív vegyületek (például herbicidek) gabonafélék tápanyagfelvételére és növekedésére kifejtett hatásának tanulmányozásába kezdett. Oktatási és kutatási tevékenysége mellett Zsoldos Ferenc projektvezetőként aktív szerepet vállalt hazai és nemzetközi tudományos pályázatokban több hazai partnerrel, így az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának Biofizikai Intézetében Erdei Lászlóval, a Szegedi Gabonakutatóban Bóna Lajossal, a Szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézetben Kiss Ibolyával; illetve külföldi partnerekkel, így a seibersdorfi Osztrák Kutatási Központ Mezőgazdasági Intézetében Ernst Haunolddal, a Bayreuth-i Egyetemen Ewald Komorral, az Udinei Egyetemről Francesco Macrival és Angelo Vianelloval. Több mint 200 cikke jelent meg hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban, az életműre kapott teljes idézettsége 400 fölötti.

Zsoldos Ferenc számos magyar és külföldi tudományos társaság és bizottság tagja volt (Magyar Biológiai Társaság, Magyar Növényélettani Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Növényélettani és Botanikai Bizottsága, European Society for New Methods in Agriculture, Federation of European Societies of Plant Physiology). A Botanikai Közlemények főszerkesztője volt 1980 és 1995 között, szerkesztőbizottsági tagja volt az Acta Biologica Szegediensis (1984-től), Physiologia Plantarum (1978-1992) and Oryza (1985-1990) tudományos folyóiratoknak. A „Japanese Prize” Selection Committee tanácsadó testületének 1985-től volt tagja, kurátora volt a Frank-Helianthus Alapítványnak.

Egyetemi oktatói, kutatói munkássága elismeréseként 1987-ben a Művelődésügyi Minisztérium „Kiváló Munkáért” kitüntetését kapta. 1992-ben a növényi stresszélettani kutatásaiért Akadémiai Díjat nyert el, 1999-ben a membrántranszporttal kapcsolatos kutatások területén kimagasló tevékenységéért, valamint a membrán-transzport konferenciák megalapításáért Romhányi György-díjban részesült. 2001-ben a Magyar Növényélettani Társaság Farkas Gábor-díjjal tüntette ki, a Magyar Biológiai Társaság Jávorka-díját 2006-ban vehette át. 2007-ben az SZTE munkásságát Klebelsberg Kunó-díjjal ismerte el. 1996-ban lett a József Attila Tudományegyetem professor emeritusa.

Az egyetem falain túl szabadidejét szerető családja körében, unokáival töltötte. A fényképezés volt a hobbija. A több mint 50 év fotográfiái közt megtalálhatók a növényélettan legnevesebb kutatóiról készült képek, de az ő képei őrzik a tanszék történetének pillanatait is.

Temetése 2012. augusztus 17-én történt református szertartás szerint. Zsoldos Ferenc emeritus professzort a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara saját halottjának tekinti. Emlékét szeretettel megőrizzük.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *