Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Tedd, hisz teheted!” E szlogen jegyében a Munkaerő-piaci sikeresség és aktív állampolgárság – Kutatások a megelőzés központú munkavédelem területén címmel szervezett programot a Dél-alföldi Szakképzési Kerekasztal szeptember 26-án a SZAB-székházban.
Szeptember utolsó hetében zajlik az Állampolgári Részvétel Hete, melyet húsz országban rendeznek meg. A cél: felhívni az állampolgárok figyelmét arra, milyen fontos, hogy azokban a folyamatokban, amelyekben érintettek, tevőlegesen, kezdeményezően és aktívan vegyenek részt. Ez egy kampány, amely Magyarországon több mint száz rendezvénnyel ráirányítja a figyelmet, hogy az állampolgárok felelősek a saját életük formálásáért. Sokat mondó a szlogen: „Tedd, hisz teheted!” – magyarázta az SZTE Médiacentrumnak Farkas Olga, az SZTE JGYPK Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ oktatója, főiskolai tanár.
Hozzátette: az európai stratégiában hangsúlyos az egészség és biztonság mint érték, amit a kerekasztal összekapcsolt az Állampolgári Részvétel Hetével olyan módon, hogy az állampolgári aktivitáshoz hozzátartozik a felelősség önmagunkért, egészségünkért és a biztonságos munkavégzésért. Az állampolgári tudatosság erősítése vezette a szervezőket. − Szeretnénk felhívni a fiatalok figyelmét, hogy öntudatosan, célirányosan, biztonságosan és az egészségükre vigyázva kezdjék a nagybetűs életet – összegzett a kerekasztal előadója.
A témához kapcsolódóan a Szegedi Tudományegyetemen felsőfokú szakképzésben tanuló hallgatói körében végeztek egy kutatást is. 150 fiatalt kérdezve 2011 szeptemberében és októberében azt vizsgálták, hogyan jelenik meg a biztonság és az egészség mint érték a jelenlegi diákok körében. A kirajzolódott helyzetkép azt mutatja, hogy találkoztak már a témával a hallgatók, szórványosan otthon, az általános és középiskolában, illetve egyetemen, főiskolán, de a munkavédelmi oktatás nem volt olyan hatékony, mint elvárható volna – tájékoztatott Farkas Olga. Elmondta, többnyire kipipálandó feladatnak tartották a hallgatók a munkavédelmi oktatást, amelynél csak az aláírt jelenléti ív számít. Arra a kérdésre, hogy mi ragadt meg bennük, mi keltette fel az érdeklődésüket, mit tartanak hosszabb távon is hasznosnak a munkavédelmi oktatásban, még riasztóbb feleletek születtek: a válaszadók közel egy harmada nem rendelkezik használható tudással. −Ebből az következik, hogy a munkavédelmi oktatás módszertanát, tartalmát fejlesztő programokat dolgozunk ki és ezeket népszerűsítjük a fiatalok körében. Élményszerűen, a személyes érintettségre alapozva próbáljuk ennek a jelentőségét tudatosítani – vonta le a konklúziót az előadó.
Érdekessége az is a kutatásnak, hogy arra a kérdésre, ki és milyen mértékben felelős a munkahelyi balesetek bekövetkezéséért, a hallgatók többnyire rajtuk kívül álló okot neveztek meg, tipikusan a munkáltatókat nevezték meg a kockázat és a baleset felelőseként. Farkas Olga hangsúlyozta, szeretnék finomítani ezt a képet, hiszen többnyire ugyanolyan mértékben felelős lehet a munkavállaló is, mint a munkáltató, az ő aktivitása, figyelme, körültekintő munkavégzése, a szabályok betartása is fontos.
Arany Mihály
