SZTE Info

Szt_Laszlo_kiemelt

Szegedi kutatás a National Geographic szeptemberi számában

A magyar National Geographic szeptemberi számának már a címoldala is arra a Szent László-kutatásra utal, melyet Pálfi György, a szegedi Embertani Tanszék vezetőjének koordinálásával tavaly év vége óta végeznek a szakemberek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2011.09.23-24.KustarA..Molnar.E.Tizenhárom oldalon számol be a lap a tavaly év végi Szent László-koponya antropológiai vizsgálatáról, illetve az azóta készült rekonstrukciós munkákról. A cikkben látható koponyamásolat rekonstruált állkapcsa különböző antropológiai és radiológiai adatokra támaszkodó számítógépes technika segítségével született meg, mert az eredeti az idők során eltűnt. A Győri Egyházmegye honlapján olvasható információ szerint az állkapcsot elválasztották a koponyától és Bolognában őrzik, de nem tudni, honnan származik az információ. Különböző bizonytalan források Olaszországot jelölik meg, de egyelőre erről semmi kézzel fogható bizonyíték nem áll a kutatók rendelkezésére.

A Győri Egyházmegye 2011-ben – a XIX. század közepe óta először - engedélyezte a győri bazilika Héderváry-kápolnájában őrzött díszes ereklyetartó (herma) felnyitását, Szent László koponyaereklyéje antropológiai és orvosi képalkotó eljárásokkal való vizsgálatát, és a király arcvonásainak digitális ill. plasztikus rekonstrukcióját. A kutatás kezdeményezése, megszervezése és engedélyeztetése az SZTE Biológia Doktori Iskola Embertani Tanszéken dolgozó doktorandusza, Kristóf Lilla Alida érdeme.

Az NG-cikkben megszólal Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora is, aki a Győri Egyházmegye képviseletében segítette a tudóscsoport munkáját. A rektor úgy nyilatkozik, aránylag kevés kétség volt afelől, hogy valódi az erekje – a mostani antropológiai kutatási eredmények azonban azokat is megszüntették. A kutatás jó alkalom volt arra is, hogy megállapítsák, milyen állapotban van a koponya, hiszen a belső ereklyetartó lezárt állapotban annak csak egy kis részét engedi látni.

A koponyát szegedi szakemberek is vizsgálták. Az antropológiai méréseket Molnár Erika antropológus, az SZTE Embertani tanszék adjunktusa végezte. Az oszteológiai vizsgálatok alapján többek között kiderült, a szent király erőteljes nyak- és vállizomzattal, egészségesen kopott fogazattal és rendkívül férfias koponyával rendelkezett, amin mindössze egy kisebb, jóindulatú csontdaganat nyomait tudott a kutatás koordinációjáért felelős szegedi tanszékvezető, Pálfi György egyetemi docens diagnosztizálni. Az orvosi és antropológiai adatokra épülő számítógépes állkapocs-modellel kiegészített koponyamásolat alapján az SZTE Biológia Doktori Iskola témavezetője, a Természettudományi Múzeum kutatója, Kustár Ágnes antropológus elkészítette Szent László király plasztikus arcrekonstrukcióját. A herma idealizált arcábrázolásánál vélhetően sokkal valósághűbb ábrázolás megjeleníti a király férfias vonásait, és az alapvetően europid koponyán megfigyelt, mongolidokra jellemző jellegeket is.

A kutatás egyébként vélhetően folytatódik a győri egyházi archívum forrásanyagainak vizsgálatával, hogy kiderüljön, hova is kerülhetett Szent László állkapcsa… A National Geographic cikkének online előzetese itt olvasható: http://www.ng.hu/Magazin/magazincikk/1209/szent_laszlo_visszater_

Kiegészítő információ írásunk fénykép-illusztrációihoz:
- Szent László koponyája alapján 2012-ben készült plasztikus arcrekonstrukció; Kustár Ágnes antropológus (MTM) munkája.
Fotó: Kustár Ágnes;
- Szent László koponyájának antropológiai vizsgálatát végző kutatók közül balról Kustár Ágnes, jobbról Molnár Erika antropológusok.
Fotó: Pálfi György


SZTEPress

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.