SZTE Info

Wittman professzor büszke lenne örökségére

Szeptember 24. és 26. között nagyszabású nemzetközi konferenciával emlékezett a Szegedi Tudományegyetem negyven éve elhunyt tanszékvezető történészprofesszorára, Wittman Tiborra.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencián Anderle Ádám professzor elmondta: a kutatók második és harmadik generációja vonult fel a tudományos tanácskozáson, az előadók többsége, mintegy harmincan, Latin-Amerika-kutató. Ők már eltávolodtak a Wittman által kutatott két centrumtól, a Karib-térségtől és az Andoktól, mára egész Latin-Amerika történetére kiterjednek a tudományos munkák, jóllehet a kutatások epicentruma a pacifikus oldal, Mexikótól Chiléig. Az idő is elmozdult, Wittman még az újkorról értekezett, ma a többség 19. és 20. századi témát ad elő, a konferencián erősen jelen volt az eszmetörténet is.

A szegedi Latin-Amerika-kutatások a doktori iskolán belül érhetők tetten. A szegedi kutatóműhelyen kívül Pécsett működik egy erős centrum, mindkettő jelen van az európai társaságokban, vezető tisztségekben, így például a professzora tanítványaként végzett Fischer Ferenc a CEISAL (Consejo Europeo de Investigación Social de América Latina) alelnöke, Anderle Ádám pedig egy cikluson át volt az AHILA (Asociación de los Historiades Latinoamericanistas Europeos) elnöke.

A konferencián előadóként részt vett Fischer Ferenc is, aki ma a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja. Ő annak idején első volt, aki továbbvitte Szegedről a wittmani szellemi örökséget. Anderle Ádám kezdte el a Latin-Amerika története speciális képzést, Fischer Ferenc pedig Anderle professzor tanítványaként az elsők között végezte el azt. 1987-ig dolgoztak együtt a szegedi Latin-Amerika Kutatócsoportban, 1987-ben az AHILA (Európai Latin-Amerika-történészek Társasága) kongresszusát tarthatták a Tisza-parti városban, ami már mind Andrele professzor, mind a kutatócsoport elismerését jelentette, és természetesen a Wittman-életműnek is szólt.

Fischer Ferenc elmondta, Pécsett is sikerült továbbvinni az Ibero-Amerika vonalat, 2001-ben létrejött az Ibero-Amerika Központ, 2000-től rendeznek Ibero-Amerika heteket, minden év májusában nemzetközi konferenciát rendeznek, melyre szeretettel várják természetesen a szegedi doktoranduszokat is. A pécsi dékán úgy nyilatkozott, hogy az, ami a hetvenes években szinte csak Szegedre koncentrálódott, mára Pécsre, Veszprémbe, és Kaposvárra is eljutott a kollégákon keresztül, akik továbbvitték az érdeklődést, a „szerelmet” a spanyolul, portugálul beszélő világ iránt. „Wittman professzor urat – ha köztünk lehetne – megnyugvással töltené el, hogy az a nyitás, amit ő egyedüliként elkezdett, az országban több helyen termékeny talajra talált” – összegzett Fischer Ferenc.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.