SZTE Info

otdk_biologia_kiemelt

Akik itt ülnek, már nyertek – megnyílt az OTDK Biológia Szekciója

Venetianer Pál, az MTA rendes tagja, az SZBK korábbi főigazgatója, az SZTE címzetes egyetemi tanárának az emberi genomról tartott előadásával nyílt meg a XXXI. OTDK Biológiai Szekciója április 2-án a Hotel Forrásban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2001 óta rendeznek önálló biológiai szekciókat, az SZTE Biológus Tanszékcsoportja immár másodszor élhet a lehetőséggel, hiszen 2003-ban szintén a Tisza-parti város adott otthont a rangos seregszemlének – mondta el a megnyitón Vágvölgyi Csaba, a szekció ügyvezetője, az SZTE Mikrobiológiai Tanszékének vezetője. A professzor kiemelte, akkor jó oktatni, ha értelmes, érdeklődő hallgatók előtt ad elő a tanár, és akkor jó kutatni, ha motivált, elkötelezett hallgatók veszik körül. – Önök már papírral is rendelkeznek arról, hogy ilyen hallgatók, hiszen a kari fordulókon sikerrel megállták a helyüket – szólt elismerően a hallgatósághoz, majd reményét fejezte ki, hogy ez a néhány nap megerősíti a választott tudomány szeretetét.

 

szabo_gabor_otdk_biologiai_szekcio_megnyito_005OTDK-csúcsforgalom Szegeden

– Örülök, hogy Szegeden idén nagy a forgalom, hiszen az OTDK 16 szekciójából 4-et az SZTE rendez – mondta el köszöntőjében Szabó Gábor rektor. Hozzátette: értékes és nagy hagyományú rendezvény az OTDK, mely lehetőség a fiataloknak, hogy kipróbálják, milyen is a tudományos pálya, még akkor is, ha végül nem tudósok lesznek. A professzor arról is beszélt, az orvosi szekcióra érkezett Bert Sakmann Nobel-díjas fiziológust lenyűgözte a tudományos diákköri mozgalom, sehol a világon nem hallott még ilyenről. Azt is kiemelte, hogy a megmérettetés jó alkalom a fiataloknak arra, hogy kapcsolati hálót építhessenek ki. Szabó Gábor szerint az OTDK másik érdekes vonása, hogy régóta működik, és úgy tűnik, éppoly jól meg tud újulni, mint maguk az egyetemek. Keretet ad az elmélyült, tudományos munkához és egy nemes versenyt. A rektor hangsúlyozta, nem elhanyagolandó ez utóbbi szempont sem, hiszen aki tudományos pályára adja a fejét, azon fog versengeni, hogy minél jobb eredményt érjen el, persze tisztességes módszerekkel. Mindezeket szem előtt tartva, akik itt ülnek, már nyertek – összegzett a rektor.

 

Tehetségek vezérelte felsőoktatás

szendro_peter_otdk_biologiai_szekcio_megnyito_009Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke emlékeztetett, több mint 60 éves a diákköri mozgalom, sok professzort, sikeres embert nevelt már ki az évtizedek alatt. A résztvevők száma átlagosan 14-15 ezer diák, idén mintegy 13 ezer dolgozat született, ebből 5 ezer jutott az országos döntőbe, közel 6 ezer szerző munkája. A biológiai szekció országos fordulójában közel 200 hallgató mérettetik meg. A professzor hangsúlyozta, jó helyen van Szegeden a biológiai szekció, hiszen a Tisza-parti városban a tudományterület jeles műhelyei működnek. Az OTDT-elnök összegzésként úgy fogalmazott, az OTDK azt mutatja, hogy a felsőoktatás erős, és a tehetségek vezérlik, nem a középszer – és a legjobbak tehetik a legtöbbet a hazáért.

 



Géntérkép

Venetianer Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) korábbi főigazgatója, címzetes egyetemi tanár az emberi genomról tartott előadást. Mint megtudtuk, 2000. június 26-án jelentette be Clinton amerikai elnöknek Francis Collins és Craig Venter, hogy elkészült az emberi géntérkép – valójában a teljes állományt 2004-re sikerült megállapítani. 1920-ban Winkler nyomán még egy organizmus valamennyi génjének összességét tekintették genomnak, ma viszont a teljes DNS-állományt értik alatta. 1977-ben született meg az első DNS-szekvenálási technika, és nem váratott magára sokáig az első javaslat sem az emberi DNS megszekvenálására, amit éles társadalmi vita övezett: szabad-e végrehajtani ezt a programot. A Humán Genomprogram (HGP) végül 1990. október 1-jén vette kezdetét, 15 évre szólt, és 3 milliárd dollárt áldoztak rá. A program sikere azután ihletett adott a következő fázisokhoz, központilag szervezett génprogramokhoz, ilyen volt például a Haplotype Mapping (HAPMAP) program, vagy a tavaly lezárult ENCODE (Encyclopeida of DNA Elements) is, de rákgenom programot is hirdettek. 2005 újabb mérföldkő, egy teljesen új, gyorsabb, olcsóbb DNS-szekvenálási programot fejlesztettek ki, és a gyorsaság évről évre nőtt, 2011-ben a Pacific Bioscience már 3 milliárd nukleotidot volt képes szekvenálni fél óra alatt (a fejlődés kezdetén ez a szám 500 nukleotid per év (!) volt).

 

Gén, vagy amit akartok

A professzor áttekintette a genom felépítését, arról is szólt, a DNS nagy százalékának szerepe, funkciója vár még tisztázásra. Kiemelte, a genomokról való tudás az evolúciós ismereteinket kvantitatívvá tette, elkészültek például az olyan törzsfák, amelyek csak a megszekvenált genomokon alapulnak. A biológia számára a gén fogalma nagyon megváltozott, a hagyományos meghatározás ma már biztosan nem állja meg a helyét, az ENCODE-program egyik szakembere szerint a genetika alapegységének egy transzkripciós egységet kellene tekinteni, a gén fogalmát pedig az egy tulajdonságot meghatározó valamennyi tényező számára lehetne fenntartani. Az antropológia is profitál természetesen a géntérképből. Kiderült, hogy a homo sapiens DNS-szekvenciában 0,1 százalék a különbség az egyes egyedek között (az állatfajok nagy része jóval nagyobb változatosságot mutat). Egy átlagos újszülött körülbelül 70 új mutációt hordoz, ebből mintegy 20 betegségokozó, de többnyire recesszívek, azaz rejtve maradnak. Az apától több mutációt örököl, mivel a spermiumok az egész élet során keletkeznek. Az apa életkorával évente átlag kettővel nő az utódnak átadható mutáció. A történelem is talán jobb képet kaphat az utolsó 100 ezer év hominidáiról, például a régészeti és DNS-adatok alapján megrajzolható az a térkép, amely az ember Afrikából való kivándorlására és a Földön való elterjedésére utal.

 

Útban a személyre szabott orvoslás felé

Fontos területet jelent az orvostudomány, ahol például a „monogénes betegségokozó gének” azonosítására is törekszenek, jelenleg körülbelül 3500 ilyet ismerünk, melyek egyes mutációi meghatározott fenotipikus tulajdonsághoz köthetők. Ezekre teszteket lehet kidolgozni, így bizonyos súlyos, örökletes betegségek kiküszöbölhetők. Bizonyos nem genetikai betegségek örökletes tényezőit is megismertük, ez az az eset, amikor a betegségre való hajlam öröklődik, mint az 1. vagy 2. típusú diabétesz vagy a Crohn-betegség esetén, de ez még csak a kutatóknak hasznos, a gyakorlatban nem jelent változást. Nem maradhat ki a rákkutatás sem, átlagban 5-7 (néha több) szomatikus mutáció vezethet egy sejtben rákhoz, jelenleg mintegy 350 úgynevezett protoonkogént ismerünk. A professzor szólt a farmakogenomikáról is, azaz a gyógyszerekre való érzékenység genomikájáról. Mint mondta, átlagosan a betegek 9-90 százaléka nem reagál a különböző létező gyógyszerekre, az USA-ban évi 2 millió gyógyszerrendelés valójában árt a betegnek, ennek következtében évi 100 ezer ember hal meg az Egyesült Államokban. A jövő egyik útja lehet, hogy egy-egy komolyabb gyógyszer alkalmazásához kötelező genetikai szűrést rendelnek el, hogy a hatékonyságot megállapítsák – így a „személyre szabott” orvoslásé lesz a jövő – összegzett Venetianer Pál.

 

Arany Mihály

OTDK_biologia_megnyito
További képek itt megtekinthetők


*

Rétisasok, szintetikus drogok és természetes fertőtlenítők a biológiai OTDK-n


Miként használható a majoránnából nyert illóolaj fertőtlenítésre és élelmiszerek tartósítására? Hogyan hatnak a szintetikus drogok a memóriára? A XXXI. OTDK Biológiai Szekciójának tagozati ülésein hasonlóan érdekes kérdésekre kerestek választ a verseny résztvevői.

vagvolgyi_csaba Összesen 217 dolgozat versenyez a biológiai szekcióban, és mind igen színvonalas, ezért nehéz lesz a zsűritagok dolga – árulta el az u-szeged.hu-nak az április 3-i tagozati ülések kapcsán Vágvölgyi Csaba, az SZTE TTIK Mikrobiológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki a szekció ügyvezető elnökeként vesz részt a verseny lebonyolításában. – Vannak szélesebb körben művelt tudományterületek, melyekre több dolgozat érkezett be, de az OTDK ugyanakkor nagyon jó alkalom arra, hogy a kevésbé populárisabb témákat is népszerűsítsük – tette hozzá. A professzor kiemelte továbbá, hogy a dolgozatok témái szorosan kötődnek a mindennapok problémáihoz. Akadt olyan versenyző, aki a szintetikus drogok memóriára gyakorolt hatását vizsgálta, míg egy másik arra kereste a választ, hogyan befolyásolják egyes gyógyszerhatóanyagok az alvászavart, s volt olyan hallgató is, aki a fuzáriumos, toxint termelő gombák elterjedését térképezte fel kukoricatermő területeken.

 

Nemeshazi_Edina_1Nemesházi Edina, a Szent István Egyetem biológia mesterszakos hallgatója szintén egy nehéz, ám annál fontosabb téma bemutatására vállalkozott az Evolúció és populációgenetika tagozaton: a magyarországi rétisas-populáció történetét követte nyomon. – A rétisasok érdekes kérdésnek számítanak, mert az 1970-es években nagyon eltűntek, vagyis kevesebb mint tíz költőpár élt itt. Mostanra azonban újrakolonizálódtak, a mai hazai állomány több mint kétszáz költőpárból áll – összegez Edina. A populáció csökkenésének egyik legfőbb oka szerinte a perzisztens, azaz a hosszú távon, változatlan állapotban fennmaradó növényvédő szerek mezőgazdasági használata volt. A DDT vagy a PCB szerek neve például mindenki számára ismerősen csenghet. – Ezek olyan mérgek, melyek az emlősök és a madarak szervezetét is károsítják, és ráadásul le sem bomlanak több tíz éven keresztül. Szerencsére ezeket a szereket azóta betiltották, és a természetben is bomlásnak indultak, valamint a rétisasok védelméről is megszületettek a megfelelő döntések” – mondja a versenyző. Hozzáteszi azonban, hogy bár a populáció később növekedni kezdett, a növényvédő szerek hatására a Tisza menti területekről a faj akkor teljesen eltűnt. Dolgozatában populációgenetikai vizsgálatai során végül arra a következtetésre jutott, hogy a terület valószínűleg a dél-dunai költőállományokból származó egyedekkel töltődhetett fel ismét.

 

Kerekes_Erika-Beata_1A Mikrobiológia I. tagozaton versenyez Kerekes Erika-Beáta, aki tavaly végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, és most Szegeden PhD-hallgatóként tanul. Az OTDK-n egy olyan témával indul, melyhez a szükséges kísérleteket a Balassi Intézet háromhónapos ösztöndíjának köszönhetően már Szegeden végezhette. – Illóolajok antimikrobiális hatását vizsgáltuk, mellyel a felületfertőtlenítés hatékonyságát és az ételek eltarthatóságának növelését próbáljuk elérni. Ez főleg az élelmiszeriparban lenne jelentős, hiszen arra teszünk kísérletet, hogy kikerüljük a szintetikus fertőtlenítőszerek használatát, és azokat természeteses anyagokkal helyettesítsük” – foglalja össze kísérleteinek lényegét. Szintetikus fertőtlenítőszerek helyett különböző illóolajokat, így például a citrom, a boróka, a majoránna vagy a muskotályzsálya fő komponenseit használták. Az eredmények biztatóak: úgy tűnik, hogy ezek az anyagok potenciálisan jó felületfertőtlenítőkként használhatóak majd a közeljövőben, valamint alkalmasak lesznek arra is, hogy az ételek eltarthatóságát növeljék velük. Mind közül a leghatékonyabbnak a majoránna bizonyult. – Az élelmiszerek esetében az a célunk – osztja meg velünk végül a TTIK PhD-hallgatója –, hogy minél kisebb mennyiségben és koncentrációban tudjuk használni az illóolajokat, miközben továbbra is gátoljuk a baktériumok szaporodását, de nem módosítjuk az ételek szagát és ízét”.

 

A tagozati ülések április 3-án délután öt órára zárultak le, a XXXI. OTDK Biológiai Szekciójának eredményeit április 4-én délelőtt ünnepélyes díjátadón ismertetik a Forrás Hotelben.

 

Hegedűs Gabriella


*

Megőrzik a minőséget – lezárult az OTDK Biológiai Szekciója


Rangos megmérettetésként értékelték a szakemberek a XXXI. OTDK Biológiai Szekcióját, melynek ünnepélyes zárására április 4-én került sor a Hotel Forrásban.

Vágvölgyi Csaba, a szekció ügyvezetője, az SZTE Mikrobiológiai Tanszékének vezetője elmondta, minden zsűritag felelősségtudattal és izgalommal készült az eredményhirdetésre. – Szerettük volna, hogy jól érezzék magukat, és mindenki a maximumot tudja nyújtani az eredmények prezentálásakor – fogalmazott a szervezők nevében az ügyvezető. Kiemelte: az ilyen tudományos összejövetelek rangját nem pusztán a zászlók és roll-upok vagy a meghívott neves előadók, hanem az adja meg, hogy mi zajlik a termekben, milyen előadások hangzanak el az indulóktól. – Lesznek, akik helyezést kapnak, lesznek, akik nem, de ők is folytassák kedvvel a munkát, azzal a tudattal, hogy valami jónak voltak a részesei, mert egy rangos esemény alapult a tevékenységükön – összegzett Vágvölgyi Csaba.

 

Egyre nehezebb környezetben

Toldi József, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) Biológia Szakbizottságának elnöke elismeréssel szólt a szegedi szervezésről. – Egy konferenciának otthont adni nem könnyű dolog, de egy OTDK-t megrendezni minden szakmai konferenciánál nehezebb, hiszen a bíráltatás megszervezése, a zsűrizésre felkérés, a szállásintézés komoly feladatot ró a házigazdára. Szegeden a napokban párhuzamosan négy szekció is dolgozik, amely terem, szállás vagy akár étkeztetés szempontjából is nagy dolog, csak gratulálni tudok a szervezőknek, és azt kívánom, ennél rosszabb helyen soha ne legyünk – folytatta Toldi József. Ugyanakkor azt is hozzátette, az OTDT a jövőben figyelni fog arra, hogy kettőnél több szekcióval ne terheljen egy várost.

 

Arról is beszélt, minden alkalommal nehezebb dolguk van a konferenciaszervezőknek, a jogi és gazdasági környezet soha nem volt még ilyen változékony, és nehéz hozzá alkalmazkodni. Azt is elárulta, a Bologna-rendszer bevezetésekor féltette a diákkört. – Hála Istennek az idő rácáfolt a borúlátásomra, azt gondolom, hogy sikerült megőrizni a színvonalat. Hozzáfűzte: a változás inkább az összetételben mutatkozik, és bár nem rendelkezik még konkrét statisztikával, érzése szerint a jelenlévők többsége vélhetően mesterszakos, így az alapszakos hallgatók és azok az intézmények, amelyek csak BSc-diplomát adnak, valószínűleg kiszorulnak. – Csak remélni tudom, hogy a hallgatói létszámcsökkenés elhozza azt, hogy egy kicsit a minőség irányába tolódik el a tömegképzés, talán több időnk lesz a tehetséggondozás e valóban egyedi és jó formájára, a diákkörökre. Optimista vagyok, mert az idei konferencia is azt mutatja, őrizzük a minőséget – zárta szavait a szakbizottság elnöke.

 

A tudomány majd meghálálja

Gingl Zoltán, az SZTE TTIK tudományos és közkapcsolati dékánhelyettese úgy fogalmazott, az egyetemen végezhető legszínvonalasabb munkát végzik a hallgatók azzal, hogy bekapcsolódnak a TDK-ba. Az oktatónak az a legnagyobb elismerés, ha a hallgatója ilyen munkába vág bele, ezzel járul hozzá, hogy az oktatás színvonala növekedjen. A tudomány mindig arra törekszik, hogy valamit jobbá tegyen, és hogy minél többet megtudjunk a természetről. Ha itt most nem is érhet el mindenki helyezést, eredményeiket a tudomány előbb-utóbb úgyis meg fogja becsülni. – Javaslom, hogy próbáljanak más tudományágak felé is nyitni, hogy még hatékonyabban tudjanak dolgozni, használják ki az universitas adta előnyöket.

 

Magányos hajó, száguldó autó

Harminc éve még romantikus dolog volt az OTDK, nem „megélhetési rendszer”, mint ma, mikor kell a PhD-hoz vagy minőségbiztosítási rendszerekhez. Nem jó, ha csak ezért van, de szerencsére úgy tűnik, megmarad az eredeti tartalom is – mondta el beszédében Weiszburg Tamás OTDT-alelnök. – A lényeg a részvétel – ezt nem hittem el én sem diákként, de majd arra fognak emlékezni, hogy vezető professzorokkal, kollégákkal találkoztak, akikkel 20 év múlva is tartani fogják a kapcsolatot, és ez a tartós érték – hangsúlyozta Weiszburg Tamás. Hozzáfűzte: az OTDK Magyarország legnagyobb tudományos rendezvénye, melynek során mintegy 20 ezer ember együtt mozdul meg. A tudósok, tanárok, vagy akár a tudományos pályától később eltávolodók is azt az értelmiségi réteget fogják képezni, akik valamilyen esélyt adnak ennek az országnak – összegzett az alelnök. Végül ő is a kiszámíthatatlan helyzetről szólt, mint mondta, a TDK olyan, mint egy hajó, ami hullatja deszkáit, és a legtehetségesebb emberek segítik a túlélését. – Az egyik oldalon tekintsék természetesnek, hogy ez megvan, ugyanakkor gondoljanak arra is, hogy a szakadék peremén autóznak viszonylag nagy sebességgel – szólt a hallgatósághoz Weiszburg Tamás.

Arany Mihály


Két év múlva a Pécsi Tudományegyetem rendezi a Biológia OTDK-t, a stafétát Putnoky Péter professzor vette át.


XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK),

Biológia szekció

(VII. Biológia OTDK)

Április 2-4.

Szegedi Tudományegyetem, Újszegedi Biológiai Épülete

 

A Biológia Szekcióban 235 hallgató, 217 pályamunkával szerepelt. A megmérettetésen 17 magyar (a legtöbb hallgató a 4 tudományegyetemről) és három határontúli felsőoktatási intézmény képviseltette magát. A 18 tudományterület induló hallgató 26 tagozatban adott elő, a legnagyobb érdeklődés a mikrobiológia, a neurobiológia, a hidrobiológia és az állatökológia területeken volt.


Díjazottak:

Tagozat Díj Név Intézet
Állatszervezettan és humánbiológia I. helyezett Harazin András SZTE TTIK
Állatszervezettan és humánbiológia II. helyezett Spekker Olga SZTE TTIK
Állatszervezettan és humánbiológia I. Különdíj Barkáts Norbert II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Természettudományi Kar
Állatökológia I I. helyezett Szabó Borbála SZIE MKK
Állatökológia I II. helyezett Boross Nóra ELTE TTK
Állatökológia I III. helyezett Ágh Nóra SZIE ÁOTK
Állatökológia I I. Különdíj Somogyi Balázs, Hárságyi Dorottya, Morvai Anita PTE TTK
Állatökológia I II. Különdíj Kelemen Petra SZTE TTIK
Állatökológia II I. helyezett Jablonszky Mónika SZIE ÁOTK
Állatökológia II II. helyezett Gál Júlia Tünde SZIE ÁOTK
Állatökológia II I. Különdíj Kolcsár Levente-Péter BBTE BGK
Bioinformatika I. helyezett Veres Dániel SE ÁOK
Bioinformatika II. helyezett Kirsch Klára BMGE VBK
Bioinformatika I. Különdíj Dúl Zoltán, Módos Dezső SE FTK
Biokémia I. helyezett Martina Máté ELTE TTK
Biokémia II. helyezett Oravecz Kinga SZTE TTIK
Biokémia III. helyezett Ecsédi Péter ELTE TTK
Biokémia I. Különdíj Lakatos Eszter PPKE ITK
Biotechnológia I. helyezett Doffkay Zsolt SZTE TTIK
Biotechnológia II. helyezett Hermán Boglárka SZIE MKK
Biotechnológia III. helyezett Dobrotka Paula SZTE TTIK
Biotechnológia I. Különdíj Nyerki Emil Lánczos Kornél Gimnázium
Evolúció és populációgenetika I. helyezett Rosa Márta Erzsébet DE TTK
Evolúció és populációgenetika II. helyezett Mizsei Edvárd, Szabolcs Márton, Katona Patrik DE TTK
Evolúció és populációgenetika III. helyezett Nemesházi Edina SZIE ÁOTK
Evolúció és populációgenetika I. Különdíj Hubai András Gábor ELTE TTK
Genetika I. helyezett Varga Gergely István SZTE TTIK
Genetika II. helyezett Borsos Máté ELTE TTK
Genetika III. helyezett Bárány Gusztáv ELTE TTK
Genetika I. Különdíj Vető Borbála ELTE TTK
Hidrobiológia I I. helyezett Vass Máté PE MK
Hidrobiológia I II. helyezett Szabó Attila ELTE TTK
Hidrobiológia I III. helyezett Hepp Anna DE TTK
Hidrobiológia I I. Különdíj Kacsala István PE MK
Hidrobiológia I II. Különdíj Kókai Zsuzsanna DE TTK
Hidrobiológia II I. helyezett Pálmai Tamás PE MK
Hidrobiológia II II. helyezett Kati Sára DE TTK
Hidrobiológia II III. helyezett Bárdos Gergő PE MK
Hidrobiológia II I. Különdíj Henn Bernadett PE MK
Immunológia I I. helyezett Gábor Erika SZTE TTIK
Immunológia I II. helyezett Kaszab Eszter ELTE TTK
Immunológia I I. Különdíj Bolla Beáta Szilvia SZTE TTIK
Immunológia II I. helyezett Temesfői Viktória SZTE TTIK
Immunológia II II. helyezett Schwaner Endre ELTE TTK
Immunológia II I. Különdíj Kriston Csilla ELTE TTK
Mikrobiológia I I. helyezett Papp Csaba Gergő SZTE TTIK
Mikrobiológia I II. helyezett Kovács Aranka Stella SZTE TTIK
Mikrobiológia I III. helyezett Brankovics Balázs SZTE TTIK
Mikrobiológia I I. Különdíj Szentkirályi Éva PTE TTK
Mikrobiológia II I. helyezett Ámon Judit SZTE TTIK
Mikrobiológia II II. helyezett Farkas Anita SZTE TTIK
Mikrobiológia II I. Különdíj Magyari Márta SZTE TTIK
Mikrobiológia III I. helyezett Pálfi Xénia SZTE TTIK
Mikrobiológia III II. helyezett Kiss Ágnes DE TTK
Mikrobiológia III I. Különdíj Szekeres Sándor SZIE ÁOTK
Molekuláris biológia I I. helyezett Vodicska Barbara BMGE VBK
Molekuláris biológia I II. helyezett Szabó András SZTE TTIK
Molekuláris biológia I III. helyezett Nagy Noémi ELTE TTK
Molekuláris biológia I I. Különdíj Póti Ádám ELTE TTK
Molekuláris biológia II I. helyezett Borsos Máté ELTE TTK
Molekuláris biológia II
II. helyezett Alföldi Róbert SZTE TTIK
Molekuláris biológia II III. helyezett Kovács Dávid SZTE TTIK
Molekuláris biológia II I. Különdíj Kádár Veronika BMGE VBK
Neurobiológia I I. helyezett Liliom Hanna Laura ELTE TTK
Neurobiológia I II. helyezett Nagy Attila Gergő SZTE TTIK
Neurobiológia I III. helyezett Pusztai Szilvia Anna ELTE TTK
Neurobiológia I I. Különdíj Varga Zoltán Kristóf SZIE ÁOTK
Neurobiológia I II. Különdíj Ferenc Katalin Terézia ELTE TTK
Neurobiológia II. I. helyezett Todorov Mihail Ivilinov ELTE TTK
Neurobiológia II. II. helyezett László Zsófia ELTE TTK
Neurobiológia II. III. helyezett Várhelyi Zoltán Pál SZTE TTIK
Neurobiológia II. I. Különdíj Bognár Anna SZTE TTIK
Neurobiológia II. II. Különdíj Szilvásy-Szabó Anett, Rabi Fruzsina Andrea ELTE TTK
Neurofiziológia I. helyezett Schlingloff Dániel ELTE TTK
Neurofiziológia II. helyezett Rózsa Márton SZTE TTIK
Neurofiziológia III. helyezett Major Katalin ELTE TTK
Neurofiziológia I. Különdíj Szalontai Örs ELTE TTK
Növényélettan növényszerv. I. I. helyezett Takács Zoltán SZTE TTIK
Növényélettan növényszerv. I. II. helyezett Ludmerszki Edit ELTE TTK
Növényélettan növényszerv. I. I. Különdíj Deli Márta SZTE TTIK
Növényélettan növényszerv. II. I. helyezett Bela Krisztina SZTE TTIK
Növényélettan növényszerv. II. II. helyezett Müller Brigitta ELTE TTK
Növényélettan növényszerv. II. I. Különdíj Silnicki Ádám NYME EMK
Növényi molbiol genet I. helyezett György Andrea SZTE TTIK
Növényi molbiol genet II. helyezett Képiró Anikó SZTE TTIK
Növényi molbiol genet I. Különdíj Páldi Katalin, Ludman Márta ELTE TTK
Növényökológia I. helyezett Gáspár Bence ELTE TTK
Növényökológia II. helyezett Löki Viktor, Lovas-Kiss Ádám, Takács Attila DE TTK
Növényökológia III. helyezett Szakály Ágnes ELTE TTK
Növényökológia III. helyezett2 Kovács Dániel PTE TTK
Növényökológia I. Különdíj Németh Julianna ELTE TTK
Növényökológia II. Különdíj Kovács Szilárd SZTE TTIK
Természetvédelmi biológia I. helyezett Lázár Bence SZIE ÁOTK
Természetvédelmi biológia II. helyezett Szirák Ádám ELTE TTK
Természetvédelmi biológia III. helyezett Nemesházi Edina SZIE ÁOTK
Természetvédelmi biológia III. helyezett2 Cseh Viktória SZTE TTIK
Természetvédelmi biológia I. Különdíj Papp László ELTE TTK
Természetvédelmi biológia II. Különdíj Mózes Edina ELTE TTK
Viselkedésökológia I. helyezett Petró Eszter ELTE TTK
Viselkedésökológia II. helyezett Mészáros Boglárka ELTE TTK
Viselkedésökológia III. helyezett Kóródi Kitti, Mácsai Villő, Zsadányi Zsuzsa SZTE BTK
Viselkedésökológia I. Különdíj Nagy Zsófia ELTE TTK


Kiemelt díjazottak:

  Név Tagozat Intézmény
Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának Különdíja Harazin András Állatszervezettan és humánbiológia SZTE TTIK
Prezentációs díj felterjesztés Papp Csaba Gergő Mikrobiológia I SZTE TTIK
MTA Általános Mikrobiológiai Bizottság Különdíja Tóth Eszter Judit Mikrobiológia II SZTE TTIK


DARINNÜ „Újdonságkutatási Díj”

Tagozat Név Intézmény
Bioinformatika Kirsch Klára BMGE VBK
Biotechnológia Nyerki Emil Lánczos Kornél Gimnázium
Immunológia II Makra Ildikó PTE TTK
Molekuláris biológia I Kanta Eszter PPKE ITK
Természetvédelmi biológia Balázs Adrienn SZIE MKK


JatePress „Publikációs Díj”

Tagozat Név Intézmény
Állatökológia I Szabó Borbála SZIE MKK
Állatszervezettan és humánbiológia Spekker Olga SZTE TTIK
Bioinformatika Veres Dániel SE ÁOK
Biokémia Martina Máté ELTE TTK
Biotechnológia Doffkay Zsolt SZTE TTIK
Viselkedésökológia-etológia Mészáros Boglárka ELTE TTK
Evolúció és populációgenetika Rosa Márta Erzsébet DE TTK
Genetika Varga Gergely István SZTE TTIK
Hidrobiológia II Pálmai Tamás PE MK
Immunológia II Schwaner Endre ELTE TTK
Mikrobiológia I Kovács Aranka Stella SZTE TTIK
Molekuláris biológia I Vodicska Barbara BMGE VBK
Neurofiziológia Rózsa Márton SZTE TTIK
Növényélettan növényszerv. II. Tugyi Nóra SZTE TTIK
Növényi molbiológia és genetika Képiró Anikó SZTE TTIK
Növényökológia Gáspár Bence ELTE TTK
Természetvédelmi biológia Lázár Bence SZIE ÁOTK


Sajtóközlemény - Befejezte munkáját a XXXI. OTDK Biológia Szekciója


Kapcsolódó cikkek:

Megőrzik a minőséget – lezárult az OTDK Biológiai Szekciója

Elkezdte munkáját az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciója

Új alapítvány mutatkozott be az orvosi OTDK nyitányán

Megérkezett a Nobel-díjas Bert Sakmann – nyit a XXXI. OTDK két szekciója

Néptáncgála köszönti Szegeden a Nobel-díjasokat és az OTDK-t

Befejezte munkáját a XXXI. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciója

A horgászattól a kábítószer-kereskedelemig a jogi OTDK-n

Mezey Barna: a legkiválóbb tudást hozzák el az OTDK-ra

Szendrő Péter: a TDK-mozgalom neveli az új nemzedéket

Az elitképzés és a minőség fontosságáról szólt a felsőoktatási államtitkár

Szegeden kezdődött el a XXXI. OTDK

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 15.
    14:00 - 18:00
    Emlékülés Bellon Tibor halálának 15. évfordulóján. Ez alkalommal a szakmát művelő tanítványok köréből tisztelegnek személyes hangvételű, ugyanakkor kutatási eredményeiket is felvillantó előadásokkal Bellon Tibor emléke előtt. A teljes program a facebook eseménynél és a tanszék oldalán olvasható.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.