SZTE Info

Az aszály ellen fogott össze a szegedi és az újvidéki egyetem

A klímaváltozással kapcsolatos veszélyek közül Magyarország számára különösen fontos a vízhiány és az aszály. A fenntartható vízgazdálkodás lehetőségeit vizsgálja a Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar–szerb határ menti régióban című projekt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A WAHASTRAT HUSRB 1203/121/130 azonosítót viselő projekt kedvezményezettje a Szegedi Tudományegyetem, partnerei az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai, valamint Műszaki Kara, illetve az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.

 

Mucsi László, az SZTE TTIK általános és oktatási dékánhelyettese, a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense az április 18-i sajtótájékoztatón elmondta, az aszály- és a vízháztartás komplex rendszert alkot, tavasszal ár- és belvízzel, nyáron aszállyal küzdünk. Míg az elmúlt időszakban 400 ezer hektáron állt a belvíz, a vízügyi igazgatóság adatai szerint egy Balatonnyi mennyiségű vizet kellett leszivattyúzni, a szárazság is jelentős károkat okoz. A határon túli területen is hasonló problémákkal küzdenek a szakemberek, ez is indokolja a két ország együttműködését.

 

Közös vízgyűjtő, közös projekt

Blanka Viktória, a tanszék munkatársa a sajtótájékoztatón elmondta, a Vajdaság és a Dél-Alföld közös vízgyűjtővel rendelkezik, így közös módszereket, megoldási lehetőséget javasolnak. A projektben 18 magyar és 14 szerb kutató és vízügyi szakember vesz részt. A cél az aszály és vízhiány mértékének és következményeinek vizsgálata, fenntartható, illetve alkalmazkodó vízgazdálkodás lehetőségeinek kidolgozása, mely elősegítheti a vízellátás javítását, a gazdasági hatások mérséklését és a természeti értékek megőrzését. Blanka Viktória hangsúlyozta, az éghajlati szélsőségek egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, ezért egyre fontosabb lesz a vízgazdálkodás tervezése. Kiemelt figyelmet kap a projekt társadalmi vonatkozása, a lakosság bevonása, tájékoztatása. Szakmai konferenciákat, sajtótájékoztatót szerveznek, magyar–szerb promóciós filmeket és háromnyelvű tájékoztató füzet készítenek, valamint weboldalt üzemeltetnek (wahastrat.vizugy.hu). A projekt eredményeiből háromnyelvű összefoglaló kötet születik majd. Ladányi Zsuzsanna tanszéki munkatárs hozzátette: a programban a szegedi tanszéktől például környezetmérnökök, hidrológusok, geográfusok működnek közre, valamint használják a laboratóriumi infrastruktúrát.

 

A projektben a legkorszerűbb földrajzi, térinformatikai, hidrológiai és geomorfológiai vizsgálati módszereket alkalmazzák, monitoring tevékenységet végeznek és adatbázisokat hoznak létre. Az aszály a terméskiesés mellett a vizes élőhelyek csökkenését, változását is magával hozza, az aszályok következményeit is vizsgálják a szakemberek, illetve a jövőre vonatkozóan regionális klímamodellek segítségével figyelik meg az aszály növényzetre és talajra gyakorolt hatását. Talajnedvesség- és csapadékmérő műszerrel ellátott mérőállomásokat helyeznek ki, valamint vízvisszatartási lehetőségeket keresnek. Annak érdekében pedig, hogy megtudják, miként látják a régióban gazdálkodók az aszályt, mélyinterjúkat készítenek velük a vízgazdálkodási lehetőségekről.

 

Tudományos háttér a gyakorlati intézkedésekhez

Ljiljana Popović az Újvidéki Egyetem Műszaki Karáról elmondta, a Vajdaság ivóvízbázisának 70 százaléka a földalatti rétegekből származik. Mezőgazdasági régióról van szó, de az öntözőrendszerek több mint 25 évesek és csak mezőgazdasági problémákat orvosolnak – még nem született olyan tanulmány, ami a vízháztartással és a vízhiánnyal foglalkozik. Uglješa Stankov projektmenedzser az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Karának képviseletében kiemelte, Szerbia az EU-ba tart, így annak irányelveit a vízkezelés tekintetében is igyekszik teljesíteni. A Vajdaságban a tavalyi év kiemelkedően száraz volt, hőmérsékleti rekordok dőltek meg, ennek következtében a mezőgazdaságot is komoly károk érték. Ez azért is probléma, mert a mezőgazdaság az egyetlen olyan ág Szerbiában, amely pozitív mérleggel rendelkezik a külkereskedelemben, az ország GDP-jének 10 százalékát adja. A projekt keretében sok más mellett például vízkészlet-konfliktus-elemzést fognak végezni, hidrológiai és meteorológiai adatok alapján kiszámítják, milyen vízhiányra lehet számítani, egy hidroklimatikus monitoring rendszer kiépítése a cél. Ők is szerveznek workshopot, promóciókat, és a zárókonferenciát ők rendezik.

 

Az aszály rosszabb, mint a belvíz

Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna, az Atikövizig szegedi ügyeletének vezetője úgy fogalmazott, az igazgatóság üdvözli a pályázatot. Mint mondta, eddig is voltak törekvések, de igazán átfogó aszályelemzés még nem valósult meg. Hangsúlyozta, a tudományos háttér az igazgatóság intézkedéseinek megvédését, megalapozását is segíti.

 

Rakonczai János, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense elmondta, egyre szélsőségesebb lesz a csapadék eloszlása, de aki a vízkészletekben gondolkodik, azt mondja, inkább legyen nagy belvíz, mint később szárazság, a talajban ugyanis képes raktározódni a vízkészlet. A belvíz látványosabb, de társadalmi szinten az aszály okoz nagyobb károkat – magyarázta a docens.

 

A projekt 2013 februárjától 2014 júliusának végéig tart, a támogatás főösszege 630 340 euró, a közösségi támogatás: 535 789 euró.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 22.
    09:00 - 10:00
    Project 833 címmel tekinthető meg a Csongrádi Művésztelep alkotóinak bemutatkozó kiállítása. A tárlat június 22-től július 14-ig látogatható, naponta 9 és 18 óra között.
  • június 22.
    18:00 - 19:00
    Orosz Andrea másfél évig élt Hanoiban és tanított egy vietnámiak által működtetett japán iskolában. Előadásában többek között mesél munkájáról, élményeiről, kirándulásairól. Emellett kulturális élménybeszámolóval is várja az érdeklődőket. A programot a Közéleti Kávéház és a SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottsága szervezi.
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/