SZTE Info

Az aszály ellen fogott össze a szegedi és az újvidéki egyetem

A klímaváltozással kapcsolatos veszélyek közül Magyarország számára különösen fontos a vízhiány és az aszály. A fenntartható vízgazdálkodás lehetőségeit vizsgálja a Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar–szerb határ menti régióban című projekt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A WAHASTRAT HUSRB 1203/121/130 azonosítót viselő projekt kedvezményezettje a Szegedi Tudományegyetem, partnerei az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai, valamint Műszaki Kara, illetve az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.

 

Mucsi László, az SZTE TTIK általános és oktatási dékánhelyettese, a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense az április 18-i sajtótájékoztatón elmondta, az aszály- és a vízháztartás komplex rendszert alkot, tavasszal ár- és belvízzel, nyáron aszállyal küzdünk. Míg az elmúlt időszakban 400 ezer hektáron állt a belvíz, a vízügyi igazgatóság adatai szerint egy Balatonnyi mennyiségű vizet kellett leszivattyúzni, a szárazság is jelentős károkat okoz. A határon túli területen is hasonló problémákkal küzdenek a szakemberek, ez is indokolja a két ország együttműködését.

 

Közös vízgyűjtő, közös projekt

Blanka Viktória, a tanszék munkatársa a sajtótájékoztatón elmondta, a Vajdaság és a Dél-Alföld közös vízgyűjtővel rendelkezik, így közös módszereket, megoldási lehetőséget javasolnak. A projektben 18 magyar és 14 szerb kutató és vízügyi szakember vesz részt. A cél az aszály és vízhiány mértékének és következményeinek vizsgálata, fenntartható, illetve alkalmazkodó vízgazdálkodás lehetőségeinek kidolgozása, mely elősegítheti a vízellátás javítását, a gazdasági hatások mérséklését és a természeti értékek megőrzését. Blanka Viktória hangsúlyozta, az éghajlati szélsőségek egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, ezért egyre fontosabb lesz a vízgazdálkodás tervezése. Kiemelt figyelmet kap a projekt társadalmi vonatkozása, a lakosság bevonása, tájékoztatása. Szakmai konferenciákat, sajtótájékoztatót szerveznek, magyar–szerb promóciós filmeket és háromnyelvű tájékoztató füzet készítenek, valamint weboldalt üzemeltetnek (wahastrat.vizugy.hu). A projekt eredményeiből háromnyelvű összefoglaló kötet születik majd. Ladányi Zsuzsanna tanszéki munkatárs hozzátette: a programban a szegedi tanszéktől például környezetmérnökök, hidrológusok, geográfusok működnek közre, valamint használják a laboratóriumi infrastruktúrát.

 

A projektben a legkorszerűbb földrajzi, térinformatikai, hidrológiai és geomorfológiai vizsgálati módszereket alkalmazzák, monitoring tevékenységet végeznek és adatbázisokat hoznak létre. Az aszály a terméskiesés mellett a vizes élőhelyek csökkenését, változását is magával hozza, az aszályok következményeit is vizsgálják a szakemberek, illetve a jövőre vonatkozóan regionális klímamodellek segítségével figyelik meg az aszály növényzetre és talajra gyakorolt hatását. Talajnedvesség- és csapadékmérő műszerrel ellátott mérőállomásokat helyeznek ki, valamint vízvisszatartási lehetőségeket keresnek. Annak érdekében pedig, hogy megtudják, miként látják a régióban gazdálkodók az aszályt, mélyinterjúkat készítenek velük a vízgazdálkodási lehetőségekről.

 

Tudományos háttér a gyakorlati intézkedésekhez

Ljiljana Popović az Újvidéki Egyetem Műszaki Karáról elmondta, a Vajdaság ivóvízbázisának 70 százaléka a földalatti rétegekből származik. Mezőgazdasági régióról van szó, de az öntözőrendszerek több mint 25 évesek és csak mezőgazdasági problémákat orvosolnak – még nem született olyan tanulmány, ami a vízháztartással és a vízhiánnyal foglalkozik. Uglješa Stankov projektmenedzser az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Karának képviseletében kiemelte, Szerbia az EU-ba tart, így annak irányelveit a vízkezelés tekintetében is igyekszik teljesíteni. A Vajdaságban a tavalyi év kiemelkedően száraz volt, hőmérsékleti rekordok dőltek meg, ennek következtében a mezőgazdaságot is komoly károk érték. Ez azért is probléma, mert a mezőgazdaság az egyetlen olyan ág Szerbiában, amely pozitív mérleggel rendelkezik a külkereskedelemben, az ország GDP-jének 10 százalékát adja. A projekt keretében sok más mellett például vízkészlet-konfliktus-elemzést fognak végezni, hidrológiai és meteorológiai adatok alapján kiszámítják, milyen vízhiányra lehet számítani, egy hidroklimatikus monitoring rendszer kiépítése a cél. Ők is szerveznek workshopot, promóciókat, és a zárókonferenciát ők rendezik.

 

Az aszály rosszabb, mint a belvíz

Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna, az Atikövizig szegedi ügyeletének vezetője úgy fogalmazott, az igazgatóság üdvözli a pályázatot. Mint mondta, eddig is voltak törekvések, de igazán átfogó aszályelemzés még nem valósult meg. Hangsúlyozta, a tudományos háttér az igazgatóság intézkedéseinek megvédését, megalapozását is segíti.

 

Rakonczai János, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék docense elmondta, egyre szélsőségesebb lesz a csapadék eloszlása, de aki a vízkészletekben gondolkodik, azt mondja, inkább legyen nagy belvíz, mint később szárazság, a talajban ugyanis képes raktározódni a vízkészlet. A belvíz látványosabb, de társadalmi szinten az aszály okoz nagyobb károkat – magyarázta a docens.

 

A projekt 2013 februárjától 2014 júliusának végéig tart, a támogatás főösszege 630 340 euró, a közösségi támogatás: 535 789 euró.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.