SZTE Info

Diderot rejtett oldalai

Sokoldalú, szabad szellemű 18. századi író, filozófus, esztéta, a felvilágosodás egyik kiemelkedő szerzője. Ő Denis Diderot (1713-1784), akit a börtönből is kihoztak az Enciklopédia kedvéért.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

02Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központjában, 2013. március 27-én nyílt meg a „Denis Diderot születésének 300. évfordulója 1713-2013; Szegedi Tudományegyetem 2013” című kiállítás, mely a 18. századi francia gondolkodónak, filozófusnak, esztétának állít emléket.

 

Ez a Magyarországon egyedinek mondató megemlékezés az SZTE Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszékének kezdeményezése, amelynek megszervezését a Klebelsberg Kuno Egyetemi Könyvtár Egyetemi Gyűjteménye és az Alliance Francaise Francia Kulturális Egyesület vállalta; illetve további szponzorai voltak a francia Société Diderot (Diderot Társaság) és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár.

A kiállítást a Klebelsberg Kuno Könyvtár három munkatársa – Gausz Ildikó, Rácz Béláné, Márté Tibor – rendezte. A munkában közreműködtek az SZTE BTK Francia Tanszékének oktatói és hallgatói, így például Penke Olga, Kovács Eszter (a Société Diderot tagjai), Kovács Katalin vezetésével, valamint Eric Blin, a Francia Nagykövetség szegedi tiszteletbeli konzulja, az Alliance Française Szegedi Francia Kulturális Egyesület igazgatója és az Egyesület munkatársai. Megnyitó beszédet mondott: Pál József irodalomtörténész professzor, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese.

 

A kiállítás szorosan kapcsolódik a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék által szervezett március 27-i konferenciához, amelyet az SZTE Bölcsészettudományi Kar Kari Konferenciatermében „Traduire Diderot” (Diderot-fordítások) címmel Balázs Péter, Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza szervezett.

Ennek nyomán az SZTE BTK Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatóinak ez év végére fog összeállni egy olyan fordításkötete, mely az eddig magyar nyelven nem tolmácsolt politikai, esztétikai és filozófiai írásokat tárja a magyar olvasók elé.

 

Denis Diderot, a francia felvilágosodás eme kiemelkedő alakját hazánkban többnyire csak a D’Alembert-el társszerkesztett Enciklopédiáról ismerik, jóllehet hatalmas életművét 20 vaskos kötetben jelentették meg a kiadói. A konferencia és ezzel együtt a kiállítás is, Diderot rejtettebb oldalát és kevéssé ismert írásait szeretné felvillantani, nem feledve az Enciklopédiát sem, melynek köteteit a tárlókban, ábráinak egy részét elektronikus kivetítőn lehet megszemlélni.

A konferenciához és a fordításkötethez tematikájában kapcsolódik a kiállítás, hiszen a tárlókba kerültek a könyvtárban fellelhető Diderot kiadások és fordítások – tudtuk meg Gausz Ildikótól. A múlt század elejétől kezdve ugyanis a magyar nyelvű fordítások által kimutatható az a kontinuitás, mely szépen reprezentálja Diderot hazánkban való jelenlétét, sőt népszerűségét.

Az Apáca című művét például az első, 1869-es Szépfaludi Ö. Ferenc fordítását követően még további 7 személy tolmácsolta a magyar közönségnek, és 2005-óta a Magyar Elektronikus Könyvtár anyagában is fellelhető. A Rameau unokaöccse is hasonló sikertörténetet könyvelhet el magának. A Fecsegő csecsebecsék című, kissé pajzán hangvételű, a kor erkölcseit ostorozó műnek egy kuriózum-fordítását bocsátotta rendelkezésre, több más kötettel együtt, a Somogyi Könyvtár. Rexa Dezső 1927-es kéziratos anyagáról van szó, melyet a tárlók dokumentumai között tekinthetnek meg az érdeklődők.

Szintén a konferencia tematikáját követik a plakátok. Az esztétika, filozófia és a politika témaköröket felölelve, 11 hatalmas, gyönyörűen illusztrált plakátot állítottak ki az átriumban, melyek a nyílt térben impozáns hatást gyakorolnak. Diderot írásaiból vett idézetetek kerültek fel a rájuk a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék hallgatóinak és oktatóinak javaslata alapján, és hogy a magyar közönség se legyen kizárva az élményből, a szövegek fordításai teljes terjedelemben megjelennek a plakátok mellett.

 

A kiállítás 2013. április 17-ig tekinthető meg az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központjában, hogy ezt követően elindulhasson magyarországi körútjára, a Szegedi Tudományegyetem hírnevét öregbíteni.

 

További információ:

http://www.delmagyar.hu/szte/az_izgaga_enciklopedista_denis_diderot_napja_szegeden/2325844/

 

SZTEinfo


Diderot-kepek
A Diderot-kiállításon készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében