SZTE Info

felnottkepzes_kiemelt

A felsőoktatás felkarolná az élethosszig tartó tanulást

A „lifelong learning” területén hazánk a sereghajtók között kullog. A felsőoktatás tudja, mi a teendője, de feladatai megvalósításához humán erőforrásra, infrastruktúrára, pénzre van szüksége – hangzott el a szegedi konferencián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Megkezdődött a Szegedi Tudományegyetemen a 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia. A „lifelong learning”, azaz az élethosszig tartó tanulás mára egész Európában az egyetemes oktatás- és gazdaságpolitika szerves részét képezi. Ennek jegyében rendezi meg április 18-án és 19-én immár hagyományos szakmai fórumát a MELLearn – Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület.

 

Az esemény megnyitóját és plenáris ülését az SZTE Dugonics téri Rektori Hivatalában tartották. Szabó Gábor, a házigazda Szegedi Tudományegyetem rektora, a konferencia elnöke köszöntőjében azt mondta, személyes meggyőződése, hogy a magyar felsőoktatásban az élethosszig tartó tanulás nem kapja meg az őt megillető szerepet. – Magyarország sajnos sereghajtónak számít ebben a témában, a nemzetközi összehasonlításban nem éri el azt a színvonalat, amit valamit is magára adó országnak el kellene érnie. A felsőoktatás pedig különösen halmozottan hátrányos helyzetben van ebben a tevékenységben, ezért tartom kiemelten fontosnak a kétnapos szakmai fórumot, mely a felsőoktatás perspektíváira mutat rá, hívja fel a figyelmet. Büszke vagyok rá, hogy a szegedi egyetem is kiveszi a részét ebből a folyamatból – fogalmazott az akadémikus, aki a MELLearn – Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület következő elnöke lesz.

 

A szegedi önkormányzat, illetve a rendezvény fővédnöke, Botka László polgármester nevében Kardos János, az oktatási ügyekért felelős irodavezető-helyettes szólt az egybegyűltekhez. Kiemelte az önkormányzat és az universitas partnerségét, gyümölcsöző kapcsolatát, melynek eredményeként többek között uniós forrásokból újult meg az egyetem épületállománya, infrastruktúrája, illetve környezete.

 

IMG_3945_szteA konferenciát szervező és befogadó SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző kar dékánja, Galambos Gábor azokat a változásokat ismertette, melyeken a fakultás az utóbbi bő évtizedben a magyar felsőoktatás irányváltozásai miatt keresztülment. Kiemelte, a karon önálló Felnőttképzési Intézet működik. Szabó Gábor rektorral szemben optimizmusának adott hangot, mondván: a felsőoktatás tudja, mi a teendője az élethosszig tartó tanulás témakörében, amire szüksége lenne, az a humán erőforrás, az infrastruktúra és a pénz. – A „lifelong learning” felkarolása, a felnőttképzés bevezetése, megerősítése a felsőoktatás egyik fontos kihívása. Komoly kérdés viszont, lesz-e rá fizetőképes kereslet. Valószínű, hogy Magyarországon elsősorban azok vennének ebben részt, akiknek problémájuk van a szakmájukban vagy egyéb téren, így feltehetően nem fogják tudni finanszírozni tanulmányaikat. Az államra vár a feladat, hogy megsegítse az egyetemeket – szögezte le a professzor, hozzáfűzve, az SZTE JGYPK szakirányú továbbképzésekkel, felsőoktatási szakképzésekkel és OKJ-s képzésekkel várja azokat, akik bekapcsolódnak az élethosszig tartó tanulásba.

 

A MELLearnt Kálmán Anikó ügyvezető elnök mutatta be a konferencia résztvevőinek. Megtudtuk, a szervezet 2002-ben alakult a Debreceni Egyetemen egy európai projekthez kapcsolódva, s az utóbbi több mint tíz évben szoros szakmai együttműködést, kooperációt, stratégiai partnerséget alakítottak ki a „lifelong learningben” érintett szereplőkkel. Számos szakmai workshopot, nagyszabású konferenciát hoztak tető alá, mindemellett 34 kötetet jelentettek meg magyar és angol nyelven.

 

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos kormányzati szándékokat, célokat és elképzeléseket vázolta. Mint mondta, elkötelezettek a minőségi átalakulás mellett. Úgy fogalmazott, a mennyiségfejlesztés problematikájával már megbirkóztak a magyar egyetemek, most a minőségfejlesztés a következő komoly, embert próbáló feladatuk. Kitért arra is, hogy az egyetemeknek elsősorban az által kell nevelniük, hogy tudományos műhelyek. Hibás az az érvelés – hangoztatta –, mely szerint a tudományosság akadályozza az oktató- és nevelőmunkát, hiszen más a tudományra és a tudományon keresztül történő nevelés. Ez utóbbit tartja az intézmények küldetésének. Felhívta a figyelmet az oktatás- és a gazdaságpolitika összefüggéseire, egymásra utaltságára is.

 

IMG_3956_szteA kétnapos szegedi szakmai rendezvény hazai és nemzetközi előadói a felsőoktatás és a felnőttkori tanulás témakörét veszik górcső alá a minőség, a finanszírozás és a nyitottság szempontjából. Az előadók között mások mellett Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke, Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Polónyi István, a Debreceni Egyetem és Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem professzora szerepel, illetve Németországból érkezett Dieter Dohmen, az FiBS – Institute for Education and Socio-Economic Research elnöke, valamint Anna Spexard a Humboldt Egyetem képviseletében.

 

Az április 19-i tanácskozásokra, szekcióülésekre az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karon (Szeged, Boldogasszony sugárút 6.) kerül sor. A konferenciáról további információ és a részletes program a www.mellearn.hu honlapon található.

 

SZTEinfo


Felnottkepzes galéira
További képek itt megtekinthetők


Videointerjú Klinghammer Istvánnal

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.