SZTE Info

A koraszülés ellen küzdenek – Falkay Györgyé a Jancsó-emlékérem

Koszorúzással és előadással emlékeztek a száztíz éve született Jancsó Miklós (1903-1966) farmakológusprofesszorra április 15-én. A SZAB-székház dísztermében Falkay György, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professzora a koraszülést megelőzését segítő hatóanyag-fejlesztésekről beszélt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Farmakológiai Intézetben megkoszorúzták Jancsó Miklós professzor emléktábláját. Az eseményen a 95 éves Gábor Miklós professzor (aki több mint egy évtizedet dolgozott Jancsó Miklós mellett) idézte fel a farmakológushoz kötődő emlékeit.

 

Iskolateremtő farmakológus

 jancso_miklos_ifjNVécsei László, az SZTE ÁOK dékánja elmondta, Jancsó Miklós a szegedi orvoskar egyik legkiemelkedőbb professzora volt. Fiatalon, az 1930-as évek közepén nevezték ki a szegedi egyetemre. Issekutz Béla, akkori farmakológusprofesszor érdeme, hogy Jancsó professzor Berlinből hazajött. Világra szóló eredményeket ért el, így például a kapszaicinnel kapcsolatos kutatásai addig jutottak, hogy ma már gyógyszerként is alkalmazzák a mindennapi gyakorlatban; de sok más mellett az úgynevezett tárolási betegségekkel is foglalkozott. Szerteágazó munkássága valóban iskolateremtő jelentőségű, hiszen a mai napig hatnak eredményei, tanítványai munkásságát ő indította el – hangsúlyozta a dékán. Minden évben megemlékeznek a professzorról, egyik évben egy szegedi, másikban egy másik egyetemi centrum kutatója tart előadást.

 

Az emlékérmes

A Jancsó Miklós-emlékérmet és -jutalomdíjat idén Falkay György, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professzora vehette át a dékántól. Falkay György 1994-től az orvostudományok doktora. Tudományos diákköri munkát a gyógyszerhatástani intézetben végzett, majd az orosházi kórházba, innen pedig visszakerült Szegedre. Először a nőgyógyászati klinikán, majd a gyógyszerhatástani intézetben dolgozott, utóbbiban tanszékvezető egyetemi tanárként, emellett dékánként is irányította a gyógyszerészkart. Előadása bevezetőjében méltatta mestereit, Lakos Antal orosházi belgyógyász főorvost, a szegedi klinikáról Szontágh Ferencet, Sas Mihályt, Kovács Lászlót, Morvai Józsefet, a stockholmi intézetből Diczfaludy Egon professzort. Gazdag pályája során dolgozott Stockholmban, Londonban és Párizsban is, nemrég töltötte hetvenedik évét, de máig aktív kutató.

 

Tíz százalék

Falkay professzor a méh idő előtti összehúzódását gátló molekulák (tocolytikumok) kifejlesztésén dolgozik a munkacsoportjával hosszú évek óta. Elmondta, a koraszülések a születések tíz százalékát teszik ki az egész világon – egy idei statisztika e tekintetben már a fejlődő országokat is vizsgálta. Ez a szám Magyarországra is igaz, vagyis minden száz gyerekből tíz idő előtt jön világra. Csupán néhány ország, így például Japán és Németország tud ennél jobb százalékot felmutatni.

 

Ha a méh a terhesség 37. hete előtt elkezd összehúzódni, bekövetkezik a koraszülés. Bár a koraszülött csecsemőkkel szinte csodákat tudnak tenni a gyerekgyógyászok, de az újszülöttkori halálozások nyolcvan százalékát még mindig ezek az esetek adják életképtelenségük miatt.

 

A kutatónak kihívás, a gyártónak nem üzlet

Annak ellenére, hogy többféle célú (target) vagy úgynevezett támadáspontú gyógyszert alkalmaznak a klinikai gyakorlatban, sajnos világméretekben nem javul ez a mutató, így ez a terület egy komoly kihívást jelent a farmakológusoknak, hogy újabb és újabb méhrelaxáló, illetve a méh idő előtti összehúzódást gátló molekulákat keressenek – magyarázta a professzor.

 

– Úgy gondoljuk, hogy ez a tevékenység előbb-utóbb jobb és hatásosabb anyagokat ad a klinikusok kezébe – fejtegette a szakember. Ugyanakkor azt is hozzátette: a gyógyszergyártók inkább a hosszú távon szedendő (például magas vérnyomás, cukorbetegség stb. elleni) gyógyszerek fejlesztését pártfogolják, egy koraszülésgyanús terhes asszonyt viszont általában csak néhány hétig kell kezelni – ebben kevésbé van üzlet. – A szülészet-nőgyógyászat és a gyógyszerkutatók próbálnak újabb és újabb molekulákat előállítani, mi is rendelkezünk ilyenekkel. Ezeket nemzetközi folyóiratokban közöljük, és abban bízunk, hogy az ipar is felfigyel rá – így Falkay professzor. Természetesen egy egyetemi intézet önmagában a gyógyszerig nem tudja elvinni a molekulát, ugyanis ma egy ilyen kifejlesztése közel egymilliárd dollárba kerül, de állatkísérleteket is végeznek a jobb eredmények elérése érdekében.

 

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *