SZTE Info

A koraszülés ellen küzdenek – Falkay Györgyé a Jancsó-emlékérem

Koszorúzással és előadással emlékeztek a száztíz éve született Jancsó Miklós (1903-1966) farmakológusprofesszorra április 15-én. A SZAB-székház dísztermében Falkay György, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professzora a koraszülést megelőzését segítő hatóanyag-fejlesztésekről beszélt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Farmakológiai Intézetben megkoszorúzták Jancsó Miklós professzor emléktábláját. Az eseményen a 95 éves Gábor Miklós professzor (aki több mint egy évtizedet dolgozott Jancsó Miklós mellett) idézte fel a farmakológushoz kötődő emlékeit.

 

Iskolateremtő farmakológus

 jancso_miklos_ifjNVécsei László, az SZTE ÁOK dékánja elmondta, Jancsó Miklós a szegedi orvoskar egyik legkiemelkedőbb professzora volt. Fiatalon, az 1930-as évek közepén nevezték ki a szegedi egyetemre. Issekutz Béla, akkori farmakológusprofesszor érdeme, hogy Jancsó professzor Berlinből hazajött. Világra szóló eredményeket ért el, így például a kapszaicinnel kapcsolatos kutatásai addig jutottak, hogy ma már gyógyszerként is alkalmazzák a mindennapi gyakorlatban; de sok más mellett az úgynevezett tárolási betegségekkel is foglalkozott. Szerteágazó munkássága valóban iskolateremtő jelentőségű, hiszen a mai napig hatnak eredményei, tanítványai munkásságát ő indította el – hangsúlyozta a dékán. Minden évben megemlékeznek a professzorról, egyik évben egy szegedi, másikban egy másik egyetemi centrum kutatója tart előadást.

 

Az emlékérmes

A Jancsó Miklós-emlékérmet és -jutalomdíjat idén Falkay György, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professzora vehette át a dékántól. Falkay György 1994-től az orvostudományok doktora. Tudományos diákköri munkát a gyógyszerhatástani intézetben végzett, majd az orosházi kórházba, innen pedig visszakerült Szegedre. Először a nőgyógyászati klinikán, majd a gyógyszerhatástani intézetben dolgozott, utóbbiban tanszékvezető egyetemi tanárként, emellett dékánként is irányította a gyógyszerészkart. Előadása bevezetőjében méltatta mestereit, Lakos Antal orosházi belgyógyász főorvost, a szegedi klinikáról Szontágh Ferencet, Sas Mihályt, Kovács Lászlót, Morvai Józsefet, a stockholmi intézetből Diczfaludy Egon professzort. Gazdag pályája során dolgozott Stockholmban, Londonban és Párizsban is, nemrég töltötte hetvenedik évét, de máig aktív kutató.

 

Tíz százalék

Falkay professzor a méh idő előtti összehúzódását gátló molekulák (tocolytikumok) kifejlesztésén dolgozik a munkacsoportjával hosszú évek óta. Elmondta, a koraszülések a születések tíz százalékát teszik ki az egész világon – egy idei statisztika e tekintetben már a fejlődő országokat is vizsgálta. Ez a szám Magyarországra is igaz, vagyis minden száz gyerekből tíz idő előtt jön világra. Csupán néhány ország, így például Japán és Németország tud ennél jobb százalékot felmutatni.

 

Ha a méh a terhesség 37. hete előtt elkezd összehúzódni, bekövetkezik a koraszülés. Bár a koraszülött csecsemőkkel szinte csodákat tudnak tenni a gyerekgyógyászok, de az újszülöttkori halálozások nyolcvan százalékát még mindig ezek az esetek adják életképtelenségük miatt.

 

A kutatónak kihívás, a gyártónak nem üzlet

Annak ellenére, hogy többféle célú (target) vagy úgynevezett támadáspontú gyógyszert alkalmaznak a klinikai gyakorlatban, sajnos világméretekben nem javul ez a mutató, így ez a terület egy komoly kihívást jelent a farmakológusoknak, hogy újabb és újabb méhrelaxáló, illetve a méh idő előtti összehúzódást gátló molekulákat keressenek – magyarázta a professzor.

 

– Úgy gondoljuk, hogy ez a tevékenység előbb-utóbb jobb és hatásosabb anyagokat ad a klinikusok kezébe – fejtegette a szakember. Ugyanakkor azt is hozzátette: a gyógyszergyártók inkább a hosszú távon szedendő (például magas vérnyomás, cukorbetegség stb. elleni) gyógyszerek fejlesztését pártfogolják, egy koraszülésgyanús terhes asszonyt viszont általában csak néhány hétig kell kezelni – ebben kevésbé van üzlet. – A szülészet-nőgyógyászat és a gyógyszerkutatók próbálnak újabb és újabb molekulákat előállítani, mi is rendelkezünk ilyenekkel. Ezeket nemzetközi folyóiratokban közöljük, és abban bízunk, hogy az ipar is felfigyel rá – így Falkay professzor. Természetesen egy egyetemi intézet önmagában a gyógyszerig nem tudja elvinni a molekulát, ugyanis ma egy ilyen kifejlesztése közel egymilliárd dollárba kerül, de állatkísérleteket is végeznek a jobb eredmények elérése érdekében.

 

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.