SZTE Info

A koraszülés ellen küzdenek – Falkay Györgyé a Jancsó-emlékérem

Koszorúzással és előadással emlékeztek a száztíz éve született Jancsó Miklós (1903-1966) farmakológusprofesszorra április 15-én. A SZAB-székház dísztermében Falkay György, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professzora a koraszülést megelőzését segítő hatóanyag-fejlesztésekről beszélt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Farmakológiai Intézetben megkoszorúzták Jancsó Miklós professzor emléktábláját. Az eseményen a 95 éves Gábor Miklós professzor (aki több mint egy évtizedet dolgozott Jancsó Miklós mellett) idézte fel a farmakológushoz kötődő emlékeit.

 

Iskolateremtő farmakológus

 jancso_miklos_ifjNVécsei László, az SZTE ÁOK dékánja elmondta, Jancsó Miklós a szegedi orvoskar egyik legkiemelkedőbb professzora volt. Fiatalon, az 1930-as évek közepén nevezték ki a szegedi egyetemre. Issekutz Béla, akkori farmakológusprofesszor érdeme, hogy Jancsó professzor Berlinből hazajött. Világra szóló eredményeket ért el, így például a kapszaicinnel kapcsolatos kutatásai addig jutottak, hogy ma már gyógyszerként is alkalmazzák a mindennapi gyakorlatban; de sok más mellett az úgynevezett tárolási betegségekkel is foglalkozott. Szerteágazó munkássága valóban iskolateremtő jelentőségű, hiszen a mai napig hatnak eredményei, tanítványai munkásságát ő indította el – hangsúlyozta a dékán. Minden évben megemlékeznek a professzorról, egyik évben egy szegedi, másikban egy másik egyetemi centrum kutatója tart előadást.

 

Az emlékérmes

A Jancsó Miklós-emlékérmet és -jutalomdíjat idén Falkay György, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professzora vehette át a dékántól. Falkay György 1994-től az orvostudományok doktora. Tudományos diákköri munkát a gyógyszerhatástani intézetben végzett, majd az orosházi kórházba, innen pedig visszakerült Szegedre. Először a nőgyógyászati klinikán, majd a gyógyszerhatástani intézetben dolgozott, utóbbiban tanszékvezető egyetemi tanárként, emellett dékánként is irányította a gyógyszerészkart. Előadása bevezetőjében méltatta mestereit, Lakos Antal orosházi belgyógyász főorvost, a szegedi klinikáról Szontágh Ferencet, Sas Mihályt, Kovács Lászlót, Morvai Józsefet, a stockholmi intézetből Diczfaludy Egon professzort. Gazdag pályája során dolgozott Stockholmban, Londonban és Párizsban is, nemrég töltötte hetvenedik évét, de máig aktív kutató.

 

Tíz százalék

Falkay professzor a méh idő előtti összehúzódását gátló molekulák (tocolytikumok) kifejlesztésén dolgozik a munkacsoportjával hosszú évek óta. Elmondta, a koraszülések a születések tíz százalékát teszik ki az egész világon – egy idei statisztika e tekintetben már a fejlődő országokat is vizsgálta. Ez a szám Magyarországra is igaz, vagyis minden száz gyerekből tíz idő előtt jön világra. Csupán néhány ország, így például Japán és Németország tud ennél jobb százalékot felmutatni.

 

Ha a méh a terhesség 37. hete előtt elkezd összehúzódni, bekövetkezik a koraszülés. Bár a koraszülött csecsemőkkel szinte csodákat tudnak tenni a gyerekgyógyászok, de az újszülöttkori halálozások nyolcvan százalékát még mindig ezek az esetek adják életképtelenségük miatt.

 

A kutatónak kihívás, a gyártónak nem üzlet

Annak ellenére, hogy többféle célú (target) vagy úgynevezett támadáspontú gyógyszert alkalmaznak a klinikai gyakorlatban, sajnos világméretekben nem javul ez a mutató, így ez a terület egy komoly kihívást jelent a farmakológusoknak, hogy újabb és újabb méhrelaxáló, illetve a méh idő előtti összehúzódást gátló molekulákat keressenek – magyarázta a professzor.

 

– Úgy gondoljuk, hogy ez a tevékenység előbb-utóbb jobb és hatásosabb anyagokat ad a klinikusok kezébe – fejtegette a szakember. Ugyanakkor azt is hozzátette: a gyógyszergyártók inkább a hosszú távon szedendő (például magas vérnyomás, cukorbetegség stb. elleni) gyógyszerek fejlesztését pártfogolják, egy koraszülésgyanús terhes asszonyt viszont általában csak néhány hétig kell kezelni – ebben kevésbé van üzlet. – A szülészet-nőgyógyászat és a gyógyszerkutatók próbálnak újabb és újabb molekulákat előállítani, mi is rendelkezünk ilyenekkel. Ezeket nemzetközi folyóiratokban közöljük, és abban bízunk, hogy az ipar is felfigyel rá – így Falkay professzor. Természetesen egy egyetemi intézet önmagában a gyógyszerig nem tudja elvinni a molekulát, ugyanis ma egy ilyen kifejlesztése közel egymilliárd dollárba kerül, de állatkísérleteket is végeznek a jobb eredmények elérése érdekében.

 

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.