SZTE Info

Közéleti Akadémia: A felsőoktatási rendszerek jövője és online tanulás

Az amerikai és az európai felsőoktatás működési modelljéről, a tanulás jövőjéről és az innováció feltételiről tartott előadást Setényi János oktatáskutató április 25-én a Közéleti Akadémián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Országosan ismert kutatók és szegedi egyetemi oktatók tartanak előadásokat hétről hétre a Közéleti Akadémia hallgatói számára a politikai kultúra, a gazdasági és jogi környezet és a társadalmi problémák kérdéseiről. Az SZTE Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék előadás-sorozatának célja a hallgatók aktivizálása fontos, közvéleményt érintő témákban.

Setényi János A felsőoktatás jövője és a bolognai rendszer című előadásában kifejtette, a globalizációnak köszönhetően a diákok egy része már nemzetközileg is nagyon nyitott, a világ ügyei életük részeként jelennek meg. Ugyanakkor másik csoportként jelen vannak azok is, akik az „archaikus” példát képviselik, és zárkózottabb magatartást mutatnak a nemzetközi ügyek iránt. Az oktatáskutató rámutatott, utóbbi típusnak rosszabb elhelyezkedési esélyei lesznek a munkaerőpiacon, mint a kiterjedtebb kapcsolati hálóval rendelkező társának.

 

A kapcsolatok és a nemzetközi tapasztalatok gyarapításának egyik hatásos módja szerinte a tömeges, nyitott online „egyetemeken” való tanulás. Az Egyesült Államokban már létrehoztak két olyan virtuális intézményt, melyeken az ország elitegyetemei kínálnak kurzusokat ingyen a tanulni vágyók számára: ez a Coursera és az edX. A kurzusok teljesítéséről a tanulók a vizsgák sikeres letétele után igazolást is kapnak. Setényi János szerint egy-egy ilyen kurzus teljesítése például egy állásinterjún is pluszt jelenthet.

 

Az oktatáskutató előadásában összehasonlította az amerikai és az európai felsőoktatás működési modelljeit. Az Egyesült Államokban az egyetemek hírnév köré szervezett intézmények. A reputáció az oktatók esetében is fontos szempont, mert szabad piaci szereplőkként vannak jelen, a versenyelvű rendszer részei, akik számára az egyetemek tesznek ajánlatokat. A projektmunkák, csoportfeladatok, az egyéni és közös értékelés szintén az amerikai egyetemek sajátja. Az intézmény szíve a könyvtár, hiszen az önálló hallgatói munka – tutorok útmutatása mellett – sokkal nagyobb szerepet kap, mint az európai modellben. A szövetségi és állami támogatások bőségesek, de ahelyett, hogy az egyetem általános fenntartását szolgálnák, a kutatásokat ösztönzik. A hallgatók számára hiteleket biztosítanak, melyek a multinacionális cégek magas kezdő fizetései mellett könnyen törleszthetők. Pontosan ez az a tényező, mely a későbbiekben akár a rendszer megrogyását is eredményezheti – hívta fel a figyelmet Setényi János, ha ugyanis a diploma megszerzése után valaki munkanélküli marad, vagy kezdő fizetése alacsonyabb lesz a vártnál, nem fogja tudni visszafizetni ezeket a hiteleket. Az oktatáskutató úgy vélte, ez a rendszer a jövőben nem lesz fenntartható. Az európai felsőoktatás esetében a fenntarthatóság szerinte ugyancsak sürgető kérdés: bár a közfinanszírozás lehetővé teszi az ingyenes vagy olcsó felsőfokú tanulmányokat az adófizetők számára, ez a rendszer is át fog alakulni.

 

Setényi János szerint a felsőoktatási reformok egyik alternatívája a hibrid szakok kialakítása lehetne. A diákok ugyan saját egyetemük polgárai maradnának, óráik húsz százalékát azonban külföldi intézményekben, online kurzusok hallgatásával teljesítenék. A nyelvtanulás problémáját ez a módszer mindenképp orvosolná, sőt, lehetővé válna más tanulási kultúrák megismerése is, tette hozzá.

Hegedűs Gabriella

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.