SZTE Info

Közéleti Akadémia: A felsőoktatási rendszerek jövője és online tanulás

Az amerikai és az európai felsőoktatás működési modelljéről, a tanulás jövőjéről és az innováció feltételiről tartott előadást Setényi János oktatáskutató április 25-én a Közéleti Akadémián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Országosan ismert kutatók és szegedi egyetemi oktatók tartanak előadásokat hétről hétre a Közéleti Akadémia hallgatói számára a politikai kultúra, a gazdasági és jogi környezet és a társadalmi problémák kérdéseiről. Az SZTE Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék előadás-sorozatának célja a hallgatók aktivizálása fontos, közvéleményt érintő témákban.

Setényi János A felsőoktatás jövője és a bolognai rendszer című előadásában kifejtette, a globalizációnak köszönhetően a diákok egy része már nemzetközileg is nagyon nyitott, a világ ügyei életük részeként jelennek meg. Ugyanakkor másik csoportként jelen vannak azok is, akik az „archaikus” példát képviselik, és zárkózottabb magatartást mutatnak a nemzetközi ügyek iránt. Az oktatáskutató rámutatott, utóbbi típusnak rosszabb elhelyezkedési esélyei lesznek a munkaerőpiacon, mint a kiterjedtebb kapcsolati hálóval rendelkező társának.

 

A kapcsolatok és a nemzetközi tapasztalatok gyarapításának egyik hatásos módja szerinte a tömeges, nyitott online „egyetemeken” való tanulás. Az Egyesült Államokban már létrehoztak két olyan virtuális intézményt, melyeken az ország elitegyetemei kínálnak kurzusokat ingyen a tanulni vágyók számára: ez a Coursera és az edX. A kurzusok teljesítéséről a tanulók a vizsgák sikeres letétele után igazolást is kapnak. Setényi János szerint egy-egy ilyen kurzus teljesítése például egy állásinterjún is pluszt jelenthet.

 

Az oktatáskutató előadásában összehasonlította az amerikai és az európai felsőoktatás működési modelljeit. Az Egyesült Államokban az egyetemek hírnév köré szervezett intézmények. A reputáció az oktatók esetében is fontos szempont, mert szabad piaci szereplőkként vannak jelen, a versenyelvű rendszer részei, akik számára az egyetemek tesznek ajánlatokat. A projektmunkák, csoportfeladatok, az egyéni és közös értékelés szintén az amerikai egyetemek sajátja. Az intézmény szíve a könyvtár, hiszen az önálló hallgatói munka – tutorok útmutatása mellett – sokkal nagyobb szerepet kap, mint az európai modellben. A szövetségi és állami támogatások bőségesek, de ahelyett, hogy az egyetem általános fenntartását szolgálnák, a kutatásokat ösztönzik. A hallgatók számára hiteleket biztosítanak, melyek a multinacionális cégek magas kezdő fizetései mellett könnyen törleszthetők. Pontosan ez az a tényező, mely a későbbiekben akár a rendszer megrogyását is eredményezheti – hívta fel a figyelmet Setényi János, ha ugyanis a diploma megszerzése után valaki munkanélküli marad, vagy kezdő fizetése alacsonyabb lesz a vártnál, nem fogja tudni visszafizetni ezeket a hiteleket. Az oktatáskutató úgy vélte, ez a rendszer a jövőben nem lesz fenntartható. Az európai felsőoktatás esetében a fenntarthatóság szerinte ugyancsak sürgető kérdés: bár a közfinanszírozás lehetővé teszi az ingyenes vagy olcsó felsőfokú tanulmányokat az adófizetők számára, ez a rendszer is át fog alakulni.

 

Setényi János szerint a felsőoktatási reformok egyik alternatívája a hibrid szakok kialakítása lehetne. A diákok ugyan saját egyetemük polgárai maradnának, óráik húsz százalékát azonban külföldi intézményekben, online kurzusok hallgatásával teljesítenék. A nyelvtanulás problémáját ez a módszer mindenképp orvosolná, sőt, lehetővé válna más tanulási kultúrák megismerése is, tette hozzá.

Hegedűs Gabriella

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.