SZTE Info

DSC_7803

Külön versenghetnek a fogorvostan-hallgatók

Idén először külön alszekcióban versenghetnek a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Szekcióján belül az általános orvosok, a gyógyszerészek, a fogorvosok és az egészségtudományi képzési terület hallgatói. Április 3-án bepillantottunk a fogorvos-tudományi tagozat munkájába.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Évek óta küzdöttünk azért, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Szekcióján belül a fogorvostudomány önálló szekcióban működhessen. Idén először valósulhatott ez meg – hallottuk Rakonczay Zoltántól. A Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke elmondta: a fogorvostan-hallgatók eddig az orvostanhallgatókkal vetélkedtek, ami nem volt túl szerencsés és fair. Utóbbiak hat évig tanulják a szakmát, míg előbbieknek öt év áll rendelkezésükre, hogy TDK-zzanak. A külön szekcióval megoldódott a probléma: idén külön versenghetnek az általános orvosok, a gyógyszerészek, a fogorvosok és az egészségtudományi képzési terület hallgatói.

 

Örömüket lelik a kutatómunkában

A fogorvos-tudományi altagozatban három szekcióban zajlik a munka: orálbiológia, klinikai fogorvostudomány és kísérletes fogorvostudomány. A négy nagy fogorvosképző egyetemről (budapesti Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) 18 hallgató mutatja be dolgozatát április 3-4-én, Szegeden. A bírálóbizottság tagjai: Rakonczay Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tanára, Nagy Ákos Károly, a Pécsi Tudományegyetem docense, Hegedűs Csaba, a Debreceni Egyetem tanára, Vajdovich István, a Csongrád Megyei Kórház Szájsebészeti Osztály nyugalmazott osztályvezető főorvosa és Zelles Tivadar, a Semmelweis Egyetem tanára, akit arról kérdeztünk, miért tartja fontosnak, hogy minél több hallgató TDK-zzon.

 

DSC_7683– A TDK hasznossága az egyetem és a társadalom számára is nyilvánvaló: a legtöbb nagy mai magyar tudós diákkörösként kezdte. A diák örömét leli a kutatómunkába. Egy idő után, ahogy egyre inkább elmélyed a feladatban, már nem is munkának veszi. Rendkívül hasznos, hiszen jó értelemben vett „létra” ez: felfelé ívelő út a szakmában, a karrierépítés lehetősége – fogalmazott. A hallgatói témaválasztás tekintetében megjegyezte: évről évre változik, érezhetően egyenesen arányos a technika fejlődésével. Kiemelte: milyen szerencsések a mai fogorvostan-hallgatók, hiszen az egyetemeknek mára több lehetőségük van modern és drágább gépek vásárlására, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor még ő TDK-zott. A professor emeritus előrevetítette, hogy hamarosan talán eljöhet az az időszak is, amikor az újdonságokra pályázva a nagy világcégek képviselői is megjelennek a diákköri konferenciákon.

 

Pontozzák az előadói stílust és a szemléltető eszközök használatát is

A diákköri konferencia zsűritagjai több bírálati szempontot is figyelembe vesznek a pontozáskor: figyelik többek között az előadói stílust, illetve hogy a rendelkezésre álló szemléltető eszközök közül ki mit hogyan használ. Fontos az előadó vitakészsége is: magabiztosan válaszol-e a bírálóbizottság tagjai által feltett kérdésekre, valamint hogy mennyire tájékozott a tudományterület eredményeiről.

 

DSC_7822– Érdeklődő típus vagyok. Nemcsak azért jelentkeztem a TDK-ra, hogy a saját kutatásomat bemutassam, hanem mert kíváncsi voltam rá, másokat mi érdekel, milyen témát dolgoztak fel, és hogy állnak az adott kutatással – hallottuk Orbán Kristóftól. A Semmelweis Egyetem fogorvostan-hallgatója csoporttársával, Martin Annával végzett parodontológiai kutatásaik eredményét mutatta be versenytársainak és a zsűrinek. – A parodontológia a tudomány dinamikusan fejlődő, ám specifikus területe. A tudományos diákköri konferencia azért is nagyon jó, mert itt újdonságokat is hallhatunk róla, és tapasztalatokat cserélhetünk más egyetemek hallgatóival – fogalmazott.

 

Az alszekció résztvevői között első és második díjat, valamint különdíjat osztanak ki április 5-én, pénteken a TIK-ben rendezendő záró ünnepségen. A részvételért azonban még az előadása után mindenkinek járt az oklevél emlékbe.

 

Szöveg: Bobkó Anna


Kapcsolódó cikkek:

Akik itt ülnek, már nyertek – megnyílt az OTDK Biológia Szekciója

Elkezdte munkáját az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciója

Új alapítvány mutatkozott be az orvosi OTDK nyitányán

Megérkezett a Nobel-díjas Bert Sakmann – nyit a XXXI. OTDK két szekciója

Néptáncgála köszönti Szegeden a Nobel-díjasokat és az OTDK-t

Befejezte munkáját a XXXI. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciója

A horgászattól a kábítószer-kereskedelemig a jogi OTDK-n

Mezey Barna: a legkiválóbb tudást hozzák el az OTDK-ra

Szendrő Péter: a TDK-mozgalom neveli az új nemzedéket

Az elitképzés és a minőség fontosságáról szólt a felsőoktatási államtitkár

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.