SZTE Info

Kulturális és kulináris kérdések – határ menti mindennapok

A határ menti kisebbségek mindennapjait, köztük különösen konyháit és kulináris szokásait kutatja az Eurotender Egyesület projektje révén a SZAB Szociológiai Munkabizottsága. A programhoz kapcsolódóan április 16-án konferenciát szerveztek.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tudományos tanácskozást Pászka Imre, a munkabizottság elnöke és Nagy Gábor Dániel, az SZTE Vallástudományi Tanszék adjunktusa, a munkabizottság tagja szervezte. Az ülés társszervezője az Eurotender Egyesület volt, amely egy konkrét határmenti projekttel rendelkezik. A fókuszban a Vajdaság és a Dél-Alföld vidéke áll, egy magyar-szerb program keretében támogatást nyertek arra, hogy létrehozzanak egy kulturális és kulináris hálózatot, amelynek célja, hogy jobban összehozza az embereket, társadalmi kohéziót teremtsen – tudtuk meg Nagy Gábor Dánieltől. – A Szociológiai Munkabizottság és az egyesület meglátta a lehetőséget abban, hogy a határmentiség témáját tudományos szempontból is feldolgozza egy konferencia keretében – tette hozzá. Főként a vajdasági magyar kisebbségre, illetve a Magyarországon élő szerb és más kisebbségekre tekintettel járják körbe a témát.

 

Új irány

 

– Számunkra új kutatási irány vetődött fel: a mindennapi élet kutatása. A legfontosabb tendenciák, a rohanó világ az IT- és más eszközök megjelenésével nagymértékben megváltoztatták a társadalmat mostanra, a kutatók pedig elszakadtak a mindennapi élet vizsgálatától. Sok amerikai szociológus azt mondja, a legtöbbet az emberekről nem úgy tudunk meg, hogy célzott kérdőíveket teszünk föl nekik, vagy interjúzni próbáljuk őket. Sokkal inkább úgy, ha megnézzük, a mindennapi életben miként viselkednek a saját környezetükben, hogyan élnek, hogyan rendezik be a lakásukat, milyen kulturális értékeket tartanak fontosnak, milyen nyelven kommunikálnak egymással – magyarázta az adjunktus.

 

Hozzátette: ennek vizsgálata a vajdasági-magyar határ menti régióban kiemelt fontosságú, tudván, hogy nagyszámú magyar él a Vajdaságban, akiknek különböző kulturális hatásokkal kell találkozniuk és megküzdeniük. – Ugyanez igaz azonban a Magyarországon élő kisebbségekre is, így a roma kisebbséget, illetve más – különféle karakterisztika alapján szerveződő – nemzetiségeket is vizsgálnak, akik itt Szegeden is nemzetiségi önkormányzattal rendelkeznek – folytatta Nagy Gábor Dániel.

 

Tükör

 

A kutatók tehát a határ két oldalán a mindennapokat figyelik meg, és antropológiai filmet készítenek róla. – Ezt a képet tükörként szeretnék megmutatni a két oldal számára – összegzett a szakember.

 

A projekt a határ menti térség főzőhálózatát célozza (Borderland Area Cooking Network). A határ két oldalán különböző összejöveteleket fognak tartani, ahol a nemzetiségek képviselői megmutatják például azt, hogy miket főznek. Ez szociológiai, illetve kulturális antropológiai szempontból is nagyon érdekes, épp ezért a Szociológiai Munkabizottság tagjai is részt fognak venni ezeken az eseményeken. Megismerik egymás kultúráját, étkeit, az ezekhez társuló szokásokat, hagyományokat, és ezen keresztül jobb képet remélnek a társadalomról.

 

Válságban nagyobb az összetartás

 

– Nem szabad hagyni, hogy ezek a közösségek bezáródjanak. Vannak a kisebbségkutatásban tételek, amelyek vizsgálják, hogy mi segíti elő, vagy mi erodálja egy kisebbség megmaradását. Mi elő szeretnénk segíteni a megmaradást, úgy, hogy a kulturális identitás, kulturális és személyi autonómia mindenképpen érvényesüljön. Tudjuk, hogy mikor gazdasági válság van, a kisebbségek jobban összetartanak, erősebb a kohézió. Ha viszont egy vidéken gazdasági növekedés tapasztalható, az ottani kisebbségek hamarabb asszimilálódhatnak. Jó példa erre Burgenland, ahol a helyi magyar kisebbség már nagy űmértékben asszimilálódott, ennek ellenkezőjét mutatja Székelyföld, ahol a legutóbbi időszakig nem volt erőteljesebb gazdasági növekedés, ezért a kulturális tömb egyben maradt – sorolta Nagy Gábor Dániel.

 

A kutatási eredmények alapján a szakemberek azt feltételezik, hogy ha elindul egy gazdasági fellendülés, akkor a határon túli magyar kisebbségek a folyamattal együtt könnyen az asszimiláció útjára léphetnek – ha nem őrzik kellőképpen a kulturális hagyományokat, az otthoni szokásokat és ennek egy elemeként a konyhát.

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.