SZTE Info

Kulturális és kulináris kérdések – határ menti mindennapok

A határ menti kisebbségek mindennapjait, köztük különösen konyháit és kulináris szokásait kutatja az Eurotender Egyesület projektje révén a SZAB Szociológiai Munkabizottsága. A programhoz kapcsolódóan április 16-án konferenciát szerveztek.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tudományos tanácskozást Pászka Imre, a munkabizottság elnöke és Nagy Gábor Dániel, az SZTE Vallástudományi Tanszék adjunktusa, a munkabizottság tagja szervezte. Az ülés társszervezője az Eurotender Egyesület volt, amely egy konkrét határmenti projekttel rendelkezik. A fókuszban a Vajdaság és a Dél-Alföld vidéke áll, egy magyar-szerb program keretében támogatást nyertek arra, hogy létrehozzanak egy kulturális és kulináris hálózatot, amelynek célja, hogy jobban összehozza az embereket, társadalmi kohéziót teremtsen – tudtuk meg Nagy Gábor Dánieltől. – A Szociológiai Munkabizottság és az egyesület meglátta a lehetőséget abban, hogy a határmentiség témáját tudományos szempontból is feldolgozza egy konferencia keretében – tette hozzá. Főként a vajdasági magyar kisebbségre, illetve a Magyarországon élő szerb és más kisebbségekre tekintettel járják körbe a témát.

 

Új irány

 

– Számunkra új kutatási irány vetődött fel: a mindennapi élet kutatása. A legfontosabb tendenciák, a rohanó világ az IT- és más eszközök megjelenésével nagymértékben megváltoztatták a társadalmat mostanra, a kutatók pedig elszakadtak a mindennapi élet vizsgálatától. Sok amerikai szociológus azt mondja, a legtöbbet az emberekről nem úgy tudunk meg, hogy célzott kérdőíveket teszünk föl nekik, vagy interjúzni próbáljuk őket. Sokkal inkább úgy, ha megnézzük, a mindennapi életben miként viselkednek a saját környezetükben, hogyan élnek, hogyan rendezik be a lakásukat, milyen kulturális értékeket tartanak fontosnak, milyen nyelven kommunikálnak egymással – magyarázta az adjunktus.

 

Hozzátette: ennek vizsgálata a vajdasági-magyar határ menti régióban kiemelt fontosságú, tudván, hogy nagyszámú magyar él a Vajdaságban, akiknek különböző kulturális hatásokkal kell találkozniuk és megküzdeniük. – Ugyanez igaz azonban a Magyarországon élő kisebbségekre is, így a roma kisebbséget, illetve más – különféle karakterisztika alapján szerveződő – nemzetiségeket is vizsgálnak, akik itt Szegeden is nemzetiségi önkormányzattal rendelkeznek – folytatta Nagy Gábor Dániel.

 

Tükör

 

A kutatók tehát a határ két oldalán a mindennapokat figyelik meg, és antropológiai filmet készítenek róla. – Ezt a képet tükörként szeretnék megmutatni a két oldal számára – összegzett a szakember.

 

A projekt a határ menti térség főzőhálózatát célozza (Borderland Area Cooking Network). A határ két oldalán különböző összejöveteleket fognak tartani, ahol a nemzetiségek képviselői megmutatják például azt, hogy miket főznek. Ez szociológiai, illetve kulturális antropológiai szempontból is nagyon érdekes, épp ezért a Szociológiai Munkabizottság tagjai is részt fognak venni ezeken az eseményeken. Megismerik egymás kultúráját, étkeit, az ezekhez társuló szokásokat, hagyományokat, és ezen keresztül jobb képet remélnek a társadalomról.

 

Válságban nagyobb az összetartás

 

– Nem szabad hagyni, hogy ezek a közösségek bezáródjanak. Vannak a kisebbségkutatásban tételek, amelyek vizsgálják, hogy mi segíti elő, vagy mi erodálja egy kisebbség megmaradását. Mi elő szeretnénk segíteni a megmaradást, úgy, hogy a kulturális identitás, kulturális és személyi autonómia mindenképpen érvényesüljön. Tudjuk, hogy mikor gazdasági válság van, a kisebbségek jobban összetartanak, erősebb a kohézió. Ha viszont egy vidéken gazdasági növekedés tapasztalható, az ottani kisebbségek hamarabb asszimilálódhatnak. Jó példa erre Burgenland, ahol a helyi magyar kisebbség már nagy űmértékben asszimilálódott, ennek ellenkezőjét mutatja Székelyföld, ahol a legutóbbi időszakig nem volt erőteljesebb gazdasági növekedés, ezért a kulturális tömb egyben maradt – sorolta Nagy Gábor Dániel.

 

A kutatási eredmények alapján a szakemberek azt feltételezik, hogy ha elindul egy gazdasági fellendülés, akkor a határon túli magyar kisebbségek a folyamattal együtt könnyen az asszimiláció útjára léphetnek – ha nem őrzik kellőképpen a kulturális hagyományokat, az otthoni szokásokat és ennek egy elemeként a konyhát.

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *