SZTE Info

varosnezes_deri_miksa_szentgyorgyi_emlekszoba_kiemelt

A Nobel-díjas fiziológust érdekli a magyar történelem

Történelmi témájú műveket olvas – derült ki a 2013. április 1-5. között Szegedre látogató Bert Sakmannról. A Nobel-díjas fiziológus találkozott az 1956-os MEFESZ egyik alapítójával, sétát tett Szegeden, elzarándokolt a C-vitamint szülőhelyén kialakított Szent-Györgyi emlékszobába, beült az ópusztaszeri emlékpark iskolapadjába.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Lenyűgözte Bert Sakmannt, mikor tavalyi látogatásakor Szabó Gábor rektortól megtudta: történelmet formáló hely a szegedi egyetem Auditórium Maximuma. Itt pattant ki a szikra 1956. október 16-án, az első (MDP-től is) független szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ megalakulásával, és az itt megfogalmazott követeléseket vitték el a szegedi diákok az ország egyetemeire, így söpört végig a forradalom tisztítótüze az országon. A magyarok világra szóló forradalmi teljesítménye már a 14 éves Sakmann figyelmét is megragadta: a rádión csüngve hallgatta a korabeli tudósításokat a magyarországi harcokról.

 

Szegedről indult az 1956-os forradalom

1956 hősével, Kiss Tamással, az egykori joghallgatóval, a MEFESZ egyik megalapítójával találkozott április 3-án Bert Sakmann.

_MG_4987„Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ újságot! Ismerhesse meg mindenki saját káderadatát!” – hallhatta az 56 évvel ezelőtti Auditórium Maximumbeli nagygyűlés hangulatát fölidéző CD-ről, amelyet – a történtek angol nyelvű összefoglalójával, a Belvedere Alapítvány kiadványaival együtt Kiss Tamás adott át a Nobel-díjas vendégnek.

Bert Sakmann őszinte érdeklődéssel kérdezgette 1956 hősét: „Érezték-e, hogy történelmet csinálnak?”, „Hogyan lett szabad Magyarország?”, „Mekkora volt a támogatottsága a forradalomnak”, „Mi történt a szegedi főszereplőkkel?”, „Hogy élte túl a megtorlást Kiss Tamás?”, „Miként viselte el a mellőzöttséget?”, „A családi históriákban miként szerepelt 1956?” – és így tovább. (A találkozó Dömötör Máté egyetemi főtitkár ötlete nyomán jött létre.)

„Csak lelkesek voltunk, és ki akartuk mondani az igazságot. Nem is gondoltunk arra, hogy ’történelmet csinálunk’. Meg aztán bennünket is vittek előre az események” – fogalmazott Kiss Tamás. Példaként említette, hogy a szegedi egyetemen az október 16-i nagygyűlés spontán alakult ki, míg az október 20-i már szervezett megmozdulásnak minősíthető. A szegedi egyetemen 1956. október 16-án megszülető, pontokba szedett forradalmi követelések és az 1848. március 15-i 12 pont közötti hasonlóságra sem gondoltak: A lelkesedés mértékét pedig úgy indokolta, hogy: „akkor még csak tíz éven át éltünk diktatúrában, nem fásultunk el – spontán tört ki belőlünk a szabadságvágy”. Elmondta azt is Kiss Tamás, hogy 1957-ben tartóztatták le. Egyetemista társaival egyetemben az egyetlen olyan csoportnak számítottak, akiket „a forradalom szellemi előkészítőjeként” ítéltek el. Saját sorsa alakulásáról elárulta: szabadulása után tíz évvel fejezhette be az egyetemet, de előélete miatt csakis vállalti jogászként helyezkedhetett el.

Az 1956-os forradalom támogatottságának mértékét úgy érzékeltette Kiss Tamás, hogy „az egyetemisták 90 százaléka, az ország lakosságának 80 százaléka akarta a változást”. Úgy tapasztalta, hogy az 1956-os politikai foglyok egyharmada korábban tagja volt a kommunista pártnak, mégis fellépett a rendszer ellen. Szerinte lélekben azok döntő része is támogatta az 1956-os forradalmat, akik nem aktivizálták magukat, nem kerültek be az események sodrába.

_MG_5028„Érdemes volt! Utólag is helyesnek tartom akkori cselekedeteinket” – jelentette ki Kiss Tamás, aki elmondta: a szegedi egyetemen és a vele történtekről három évtizeden át kénytelen volt hallgatni. Először épp a Szegedi Egyetem című lap pályakezdő újságírója, Újszászi Ilona kereste fel balassagyarmati otthonában, hogy mesélje el neki 1956 történetét. Ez az 1990 februárjában a Szegedi Egyetemben megjelenő interjú nyitott utat a további nyilatkozatoknak.

Nobel-díjra méltó tudósi eredményhez hasonló jelentőségűnek minősíthető a szegedi egyetemisták 1956-os teljesítménye – hangzott el Sakmann és Kiss találkozóján. A laboratóriumban csúcsteljesítményre jutó kutató és a történelem színpadának főszereplőjévé lett jogász beszélgetése nyomán az is kikerült: mindketten szeretik a Balatont, és imádnak vitorlázni. Bert Sakmann anekdotázva mesélte: egykor vitorlázni hívta menyasszonyát – mai feleségét.

 

A C-vitamin szülőhelyén

Extrém sportok kedvelője Bert Sakmann. Beszélgetéseiben megemlítette, hogy kipróbálta a kiteboardingot, a vízen való ejtőernyős szörfözést is, de teniszezni is szeret. A Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan sportbarát Sakmann elzarándokolt Nobel-díjas elődje szegedi felfedezéseinek helyszínére is. A C-vitamin szülőhelye, a mai Déri szakközépiskola épületében kialakított emlékszobába Hannus István vegyész professzor kísérte el.

Bert Sakmann professzor úr fogadására nagy izgalommal és lelkesedéssel készültünk. Sok ismert, híres embert köszönthettünk már a Déri falai között, de Nobel-díjas tudós még nem járt nálunk, ez nagy élményt jelentett mindannyiunknak – mesélte Vargáné Szőke Márta, a Szegedi Ipari Középiskola Déri Miksa Tagintézménye igazgatója Bert Sakmann és felesége látogatásáról. – Tájékoztattuk vendégeinket az iskolánkban folyó munkáról, a képzésekről, majd Pap Imre 10. d osztályos tanuló mondta el köszöntőjét a diákok nevében. Hannus István professzor úr beszélt Szent-Györgyi Albert és a Déri iskola kapcsolatáról, Szent-Györgyi itt végzett kutatásainak rendkívüli eredményeiről – a paprika C-vitamin tartalmának kimutatásáról. Vendégeink hosszasan tanulmányozták az emlékszoba előterében található, a magyar származású Nobel-díjasokról készült tablósorozatot, majd a volt Szent-Györgyi-lakásban kialakított emlékszobát mutattuk meg. Tetszett nekik a korabeli stílusban és eszközökkel berendezett szoba és labor. Az emlékszobában minket – magyar embereket – különös érzés fogott el, hiszen híres Nobel-díjas tudósunk legjelentősebb kutatásainak helyszínén álltunk egy szintén Nobel-díjas tudóssal…

 

„Körmös” a Nobel-díjasnak

Családja társaságát keresi, ha nyugalmas kikapcsolódásra vágyik – mondta Bert Sakmann, mikor kiderült: felesége társaságában három unokájára is gondolva vásárolt ajándékokat a szegedi népművészeti boltban. Innen tavalyi útjáról is vitt „szegedi papucsot” és hímzett ruhácskát az unokáinak. Mivel ezeket már kinőtték a gyerekek, most új és nagyobb „szegedi papucsot” és ruhát kapnak.

A Skanzen, a hagyomány őrzőhelye az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahova – tavalyi élményeit felidézve – idén is elzarándokolt Bert Sakmann. Feleségével együtt április 4-én kirándultak. Beléptek a Klebelsberg-féle iskolaépületbe, beültek az iskolapadba. A nekik szóló bemutatón a Nobel-díjas arra is kíváncsi volt, milyen érzés „körmöst" kapni. Adatokkal bizonyították számára, miért számít a magyar oktatástörténet egyik csúcspontjának a népiskolai rendszer – magyarázta Hegyi Péter. A Nobel-díjas tudóst vendégül látó Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány ötletgazdája és titkára fontosnak tartotta megmutatni a szervezet céljait támogató, azok megvalósulásához hozzájáruló Bert Sakmann-nak, hogyan építkezett a Klebelsberg-féle kultúrpolitika. Ennek követésre méltó eredményességét mutatja, hogy Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetemen Nobel-díjra érdemes kutatómunkát végezhetett. E teljesítmény előtti tisztelgésül Bert Sakmann Ópusztaszeren elültette a tudomány fáját.

 

Előadás és műhely

De másképp is hódolt a tudománynak Bert Sakmann. Nyilvános előadáson beszélt a diákkörösöknek, exkluzív beszámolóval „beavatást tartott" a szegedi kutatóknak. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében bemutatta, hogy az őt régóta foglalkoztató problémát, a döntéshozatal folyamatát milyen új módszerekkel vizsgálja. Az agykérgi hálózati körök méréséhez elemzett viselkedési mintázatokról eddig nem publikált eredményeket is megosztott hallgatóságával.

A kutatói műhelyek közül Bert Sakmann ellátogatott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjába, ahol a Szent-Györgyi Talentum-díjat elsőként tőle átvevő kitüntetett, Papp Balázs és csoportja is dolgozik. Találkozott – többek között – Ormos Pállal, az SZBK főigazgatójával. Ezzel a gesztussal is támogatta a német fiziológus a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítványt, amelynek kiemelt célja, hogy helyben tartson és Nobel-díjra méltó tudományos eredményekre ösztönözzön fiatal tudósokat.

SZTEinfo

fotók: Illés Tibor, Roboz István


Sakmann


Kapcsolódó cikkek:

Szegedi középiskolákat látogatott meg a Nobel-díjas tudós

Nobel-díjas kutató adott elő az orvosi OTDK-n

Színes gálaműsor üdvözölte a szegedi OTDK-t

A tudomány jövőjéről beszélgettek a TIK-ben

Elkezdte munkáját az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciója



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.