SZTE Info

Nobel-díjas kutató adott elő az orvosi OTDK-n

Két történelmi esemény miatt is csodálja Magyarországot Bert Sakmann, a szegedi OTDK-ra ellátogató Nobel-díjas tudós: az egyik a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének 1956-os megalakulása, a másik pedig az ország szerepvállalása a vasfüggöny 1989-es lebontásában. Mindezekről, valamint régi és új kutatásairól is beszélt az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciójának nyitó előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Bert_SakmannVarró András, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnökének bevezető szavai után rendhagyó módon kezdte meg Bert Sakmann nyitó előadását: egy az 1956. október 16-i diákgyűlésre szóló meghívó másolatát vetítette a falra. A kép mellett a meghívóról ismert szöveg állt angolul: „let us create a full and democratic university life”. Bert Sakmann elmondása szerint a MEFESZ megalakulása, valamint Magyarország részvétele a vasfüggöny 1989-es lebontásában nagy hatást gyakorolt rá.

 

Bevezetőjét követően két nagyobb témáról esett szó előadásában. Az első régebbi, Nobel-díjjal kitüntetett kutatásaihoz köthető: az egyes ioncsatornák működésének vizsgálata és a patch-clamp technika. 1991-ben, ahogyan a fiziológus fogalmazott, „fél Nobel-díját” Erwin Neherrel közösen tulajdonképp három megállapításért érdemelte ki. Először nekik sikerült ábrázolniuk valós időben az ionok mozgását az ioncsatornákon keresztül, és sikerült bizonyítaniuk az ioncsatorna-elméletet, miszerint a sejten keresztül ioncsatornákon át áramló ionok felelősek a sejteken mérhető feszültség változásáért. Továbbá megállapították, az ioncsatornák mely részei felelősek azok működéséért.

Ezen felfedezéseknek köszönhetően az ionok nagyon apró, pikoamperes (billiomod) mozgása is mérhető vált. A patch-clamp technika pedig lehetővé tette, hogy a kiszakított membránon keresztül megvizsgálhassák az egyes ioncsatornák működését.

 

Előadása második részében a fiziológus arról beszélt, hogyan is próbálták és próbálják az agykérgi idegsejthálózati köröket modellezni. Ezen modellezés alapját a kísérleti egér agyában lezajló döntéshozatali folyamatok képzik. Az egereket egy emelvényre helyezik, s tőlük nem messze egy másik dobogó tetejére élelmiszert rejtenek. Az állatnak így el kell döntenie, átugorjon-e a csokoládéért. A kísérletek során kiderült, hogy különböző sejtek aktivizálódnak a döntés meghozatalakor, így vannak sejtek, melyek a bajuszmozgatással, s akadnak, amelyek a tapintással aktiválódnak. Az agykérgi idegsejthálózati körök modellezése ezzel azonban nem zárul le. További kísérletek szükségesek ahhoz, hogy meghatározhassák, mely régiók felelősek magáért a döntés meghozataláért, s hogy kiderüljön, ezen felfedezéseknek milyen hasznuk is lehet az emberi agy vizsgálatakor.

 

H. G.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 14.
    13:00 - 17:00
    Konferencia a Reformáció Emlékévére. A program: Nóbik Attila (SZTE JGYPK) – Reformáció-recepció a dualizmus kori neveléstörténet tankönyveinkben. Vajda Tamás (SZTE Egyetemi Levéltár) – 1872-1919 között egyetemi órai jegyzetek a román akadémia kolozsvári könyvtárában. Babits Edit (EJTF) - Türelem. Nevelés. Pedagógusképzés a bajai képezde első évtizedében. Presztóczki Zoltán (MNL CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára) – Régimódi történet apai ágon. Szabó Magda személyes és családi kötődése Hódmezővásárhelyhez. Miklós Péter (SZTE JGYPK, Emlékpont, Hódmezővásárhely) – Protestanizmus és katolicizmus között. A szegedi egyetem és a csanádi püspökség. Dudok Fanni (SZTE BTK) – A szegedi Bölcsészettudományi Kar és a szegedi Szeminárium hallgatói összetétele (1930-1939). Fizel Natasa (SZTE JGYPK) – Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak konfesszionális összetétele. A program szervezője: MTA SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Neveléstörténeti Munkabizottság.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.