SZTE Info

Nobel-díjas kutató adott elő az orvosi OTDK-n

Két történelmi esemény miatt is csodálja Magyarországot Bert Sakmann, a szegedi OTDK-ra ellátogató Nobel-díjas tudós: az egyik a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének 1956-os megalakulása, a másik pedig az ország szerepvállalása a vasfüggöny 1989-es lebontásában. Mindezekről, valamint régi és új kutatásairól is beszélt az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciójának nyitó előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Bert_SakmannVarró András, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnökének bevezető szavai után rendhagyó módon kezdte meg Bert Sakmann nyitó előadását: egy az 1956. október 16-i diákgyűlésre szóló meghívó másolatát vetítette a falra. A kép mellett a meghívóról ismert szöveg állt angolul: „let us create a full and democratic university life”. Bert Sakmann elmondása szerint a MEFESZ megalakulása, valamint Magyarország részvétele a vasfüggöny 1989-es lebontásában nagy hatást gyakorolt rá.

 

Bevezetőjét követően két nagyobb témáról esett szó előadásában. Az első régebbi, Nobel-díjjal kitüntetett kutatásaihoz köthető: az egyes ioncsatornák működésének vizsgálata és a patch-clamp technika. 1991-ben, ahogyan a fiziológus fogalmazott, „fél Nobel-díját” Erwin Neherrel közösen tulajdonképp három megállapításért érdemelte ki. Először nekik sikerült ábrázolniuk valós időben az ionok mozgását az ioncsatornákon keresztül, és sikerült bizonyítaniuk az ioncsatorna-elméletet, miszerint a sejten keresztül ioncsatornákon át áramló ionok felelősek a sejteken mérhető feszültség változásáért. Továbbá megállapították, az ioncsatornák mely részei felelősek azok működéséért.

Ezen felfedezéseknek köszönhetően az ionok nagyon apró, pikoamperes (billiomod) mozgása is mérhető vált. A patch-clamp technika pedig lehetővé tette, hogy a kiszakított membránon keresztül megvizsgálhassák az egyes ioncsatornák működését.

 

Előadása második részében a fiziológus arról beszélt, hogyan is próbálták és próbálják az agykérgi idegsejthálózati köröket modellezni. Ezen modellezés alapját a kísérleti egér agyában lezajló döntéshozatali folyamatok képzik. Az egereket egy emelvényre helyezik, s tőlük nem messze egy másik dobogó tetejére élelmiszert rejtenek. Az állatnak így el kell döntenie, átugorjon-e a csokoládéért. A kísérletek során kiderült, hogy különböző sejtek aktivizálódnak a döntés meghozatalakor, így vannak sejtek, melyek a bajuszmozgatással, s akadnak, amelyek a tapintással aktiválódnak. Az agykérgi idegsejthálózati körök modellezése ezzel azonban nem zárul le. További kísérletek szükségesek ahhoz, hogy meghatározhassák, mely régiók felelősek magáért a döntés meghozataláért, s hogy kiderüljön, ezen felfedezéseknek milyen hasznuk is lehet az emberi agy vizsgálatakor.

 

H. G.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.