SZTE Info

Nobel-díjas kutató adott elő az orvosi OTDK-n

Két történelmi esemény miatt is csodálja Magyarországot Bert Sakmann, a szegedi OTDK-ra ellátogató Nobel-díjas tudós: az egyik a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének 1956-os megalakulása, a másik pedig az ország szerepvállalása a vasfüggöny 1989-es lebontásában. Mindezekről, valamint régi és új kutatásairól is beszélt az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciójának nyitó előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Bert_SakmannVarró András, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnökének bevezető szavai után rendhagyó módon kezdte meg Bert Sakmann nyitó előadását: egy az 1956. október 16-i diákgyűlésre szóló meghívó másolatát vetítette a falra. A kép mellett a meghívóról ismert szöveg állt angolul: „let us create a full and democratic university life”. Bert Sakmann elmondása szerint a MEFESZ megalakulása, valamint Magyarország részvétele a vasfüggöny 1989-es lebontásában nagy hatást gyakorolt rá.

 

Bevezetőjét követően két nagyobb témáról esett szó előadásában. Az első régebbi, Nobel-díjjal kitüntetett kutatásaihoz köthető: az egyes ioncsatornák működésének vizsgálata és a patch-clamp technika. 1991-ben, ahogyan a fiziológus fogalmazott, „fél Nobel-díját” Erwin Neherrel közösen tulajdonképp három megállapításért érdemelte ki. Először nekik sikerült ábrázolniuk valós időben az ionok mozgását az ioncsatornákon keresztül, és sikerült bizonyítaniuk az ioncsatorna-elméletet, miszerint a sejten keresztül ioncsatornákon át áramló ionok felelősek a sejteken mérhető feszültség változásáért. Továbbá megállapították, az ioncsatornák mely részei felelősek azok működéséért.

Ezen felfedezéseknek köszönhetően az ionok nagyon apró, pikoamperes (billiomod) mozgása is mérhető vált. A patch-clamp technika pedig lehetővé tette, hogy a kiszakított membránon keresztül megvizsgálhassák az egyes ioncsatornák működését.

 

Előadása második részében a fiziológus arról beszélt, hogyan is próbálták és próbálják az agykérgi idegsejthálózati köröket modellezni. Ezen modellezés alapját a kísérleti egér agyában lezajló döntéshozatali folyamatok képzik. Az egereket egy emelvényre helyezik, s tőlük nem messze egy másik dobogó tetejére élelmiszert rejtenek. Az állatnak így el kell döntenie, átugorjon-e a csokoládéért. A kísérletek során kiderült, hogy különböző sejtek aktivizálódnak a döntés meghozatalakor, így vannak sejtek, melyek a bajuszmozgatással, s akadnak, amelyek a tapintással aktiválódnak. Az agykérgi idegsejthálózati körök modellezése ezzel azonban nem zárul le. További kísérletek szükségesek ahhoz, hogy meghatározhassák, mely régiók felelősek magáért a döntés meghozataláért, s hogy kiderüljön, ezen felfedezéseknek milyen hasznuk is lehet az emberi agy vizsgálatakor.

 

H. G.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.