SZTE Info

Pipás Pista, az átokházi hóhér az egyetemen is „bemutatkozott”

Bubryák István Pipás Pista és társai című dokumentumfilmjét láthatták az elmúlt héten a szegedi egyetem bölcsészkarán a hallgatók. Az átokházi hóhér történetét a rendező, forgatókönyvíró és riporter könyvben is feldolgozta.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

pipaspista_portre_somogyiktarAz 1920-as, ’30-as évekbe kalauzolta el a Szegedi Tudományegyetem hallgatóit Bubryák István a jubiláló kommunikáció szak múlt heti rendezvényén. Az Egyetemi Tavaszon vetítéssel egybekötött közönségtalálkozón beszélt az átokházi hóhér történetéről. Pipás Pista, azaz Rieger Pálné, született Fődi Viktória tetteiről már megemlékeztek a színpadon és a múzeumban, több könyv íródott róla, miközben a sajtó is számtalan alkalommal publikált a nadrágot húzó férjgyilkosról. Bubryák István rendező, forgatókönyvíró és riporter 1983-as dokumentumfilmje után most papírra vetette a Pipás-ügy részeseinek és szemtanúinak gondolatait.

 

– Bűnös volt, gyilkos volt, de tetteit a kor és társadalma determinálta – vallotta a filmes Pipásról. Nem véletlen ez beszélgetőtársa, Balog József, az SZTE média tanszék rádiós szakirányvezetője szerint sem. Kettejük eszmefuttatásából ugyanis kibontakozott: a parasztvilág férfi-nő szerepeit megkérdőjelező világháború komoly feszültségeket szült, megváltoztatta az emberek életét. – Az emancipációért küzdő 20. századi nőalak, azaz Pipás Pista a leghangsúlyosabb a dokumentumfilmben, aki férfimunkát végzett, nadrágban járt, és dohányzott. Eközben a két, általa meggyilkolt férj képében a kor férfiprototípusai is megjelennek. Míg az egyik a nejét verő „dúvad” volt, addig a másik egy „kis güzü”, aki nem adott pénzt a lukas markú asszonyának – jellemezte a visszaemlékezésekből kibontakozó alakokat Bubryák István.

 

A filmben nem akartak ítéletet mondani

pipaspista_mfm_kepEmber Judit jegyzi az átokházi hóhér történetét feldolgozó dokumentumfilmet. A Balázs Béla-díjas rendező annak ellenére tett eleget Bubryák István felkérésének, hogy úgy gondolta, „egy szó sem igaz” a történetből. Majd ez lett az egyetlen filmje, amelyet nem tiltottak be: Pipás Pista és társai című munka még 1983-ban elkészült, így élő szemtanúk, rokonok és az ügy több érintettje is megszólal benne. Rendőrök, szomszédok, gyermekek s unokák elevenítették fel a valós gyilkosságok történetét.

 

– Úgy kezdtek el beszélni az emberek a kamera előtt, mintha ott lettek volna. Visszacsúsztak az időben, és nagyon pontosan mesélték el a történetet pedig többen kisgyermekként élték meg a Pipással való találkozást – fogalmazott Bubryák István. A forgatásra így emlékezett vissza a film ötletgazdája: – Nem beszéltethettük direkt a megszólalókat, ezért az interjúk készítésekor nem is említettük Pipás nevét. Nem akartunk ítéletet mondani, mint ahogy ítéletet mondatni sem. Egy történet felelevenítése volt a cél.

 

Így került a vászonra számtalan egyéni sors mellett a férjgyilkosságok egyre variálódó története, amellyel Ember Judit „az év dokumentumfilm rendezője” címet is elnyerte.

 

A tanyavilág suttogott – könyv is született Pipásról

Az ötletgazda Bubryák István azonban a dokumentumregény műfajában szintén feldolgozta az átokházi gyilkosságok történetét, hiszen a filmbe nem kerülhetett be a megszólalók minden emléke és gondolata. Idén készült el a PIPÁS PISTA talán IGAZ TÖRTÉNETE című könyv, amely a filmben elhangzó interjúk mellett a szerző kiegészítéseit, megjegyzéseit is tartalmazza – csakúgy, mint egy forgatókönyv. – Én nem vagyok író, ezért lett a műfaja „dokupróza”. Mielőtt a film vagy a szöveg ötlete jött volna, Szabó László ’68-as Bűnügyi múzeum című kötetével foglalkoztam, és azt hittem, minden szava igaz – emlékezett vissza Bubryák István. – Később kiderült, hogy a tanyavilág suttog, s dokumentumfilmesként rájöttem, ennél szegedibb történet nincs is.


Kiss Tímea

 

SZTE-s tanszékvezető Átokházán

A szegedi Móra Ferenc Múzeum sem hagyta figyelmen kívül a tanyavilág történéseit. Az év elején Pipás Pista – Az átokházi hóhér című tárlatot láthatták az érdeklődők, amelynek életre hívásában az SZTE nyugalmazott oktatója is kivette a részét. Juhász Antal professzor, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszék egykori vezetője fotográfiáival gazdagította a tárlatot. Góré, kocsiszín, nádtetős ház és tanyaudvar mutatja be a ’20-as, ’30-as évekbeli miliőt, pásztorok és cselédek jelennek meg a képeken. Fontos elemei ezek a tárlatnak, hiszen kevés tárgy állt a kiállítók rendelkezésére az átokházi hóhértól. Azonban Juhász Antal Átokháza – Egy tanyasor települése és közösségi élete című tudományos munkája is hozzájárult Pipás Pista tetteinek felelevenítéséhez. – Csak a szociográfiában elhelyezve érthető meg a történet, ugyanis Átokháza saját „mikroklímával” rendelkezett, ahova nehezen ért el a törvény keze – magyarázta Veszelka Attila író, aki maga is feldolgozta a férfiruhába bújt hóhér történetét.

 

 

 

Dokumentumfilmen az egyetemi színház is
Bubryák István a színházbarátoknak is kedvezett már. 2011-ben mutatták be Legenda – A szegedi diák-Hamlet története című dokumentumfilmjét, amely a Szegedi Ifjúsági Színjátszó Társaság (SZEISZT) történetét, valamint a fiatal alkotópár, ifj. Horváth István és Tóth Kata öngyilkosságát dolgozza fel. Különlegesség, hogy a társulat, valamint a fiatalok sikerében nagy szerepet játszott az 1941-es évben Szent-Györgyi Albert egykori rektor, akkor már Nobel-díjas magyar tudós.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.
  • október 3.
    10:00 - 18:00
  • október 3.
    18:00 - 19:00
    Dr. Fizel Natasa főiskolai adjunktus (SZTE JGYPK) előadása: Együttműködés vagy versengés? – A szegedi tanárképző főiskola és az egyetem kapcsolata a tanárképzés területén