SZTE Info

Pipás Pista, az átokházi hóhér az egyetemen is „bemutatkozott”

Bubryák István Pipás Pista és társai című dokumentumfilmjét láthatták az elmúlt héten a szegedi egyetem bölcsészkarán a hallgatók. Az átokházi hóhér történetét a rendező, forgatókönyvíró és riporter könyvben is feldolgozta.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

pipaspista_portre_somogyiktarAz 1920-as, ’30-as évekbe kalauzolta el a Szegedi Tudományegyetem hallgatóit Bubryák István a jubiláló kommunikáció szak múlt heti rendezvényén. Az Egyetemi Tavaszon vetítéssel egybekötött közönségtalálkozón beszélt az átokházi hóhér történetéről. Pipás Pista, azaz Rieger Pálné, született Fődi Viktória tetteiről már megemlékeztek a színpadon és a múzeumban, több könyv íródott róla, miközben a sajtó is számtalan alkalommal publikált a nadrágot húzó férjgyilkosról. Bubryák István rendező, forgatókönyvíró és riporter 1983-as dokumentumfilmje után most papírra vetette a Pipás-ügy részeseinek és szemtanúinak gondolatait.

 

– Bűnös volt, gyilkos volt, de tetteit a kor és társadalma determinálta – vallotta a filmes Pipásról. Nem véletlen ez beszélgetőtársa, Balog József, az SZTE média tanszék rádiós szakirányvezetője szerint sem. Kettejük eszmefuttatásából ugyanis kibontakozott: a parasztvilág férfi-nő szerepeit megkérdőjelező világháború komoly feszültségeket szült, megváltoztatta az emberek életét. – Az emancipációért küzdő 20. századi nőalak, azaz Pipás Pista a leghangsúlyosabb a dokumentumfilmben, aki férfimunkát végzett, nadrágban járt, és dohányzott. Eközben a két, általa meggyilkolt férj képében a kor férfiprototípusai is megjelennek. Míg az egyik a nejét verő „dúvad” volt, addig a másik egy „kis güzü”, aki nem adott pénzt a lukas markú asszonyának – jellemezte a visszaemlékezésekből kibontakozó alakokat Bubryák István.

 

A filmben nem akartak ítéletet mondani

pipaspista_mfm_kepEmber Judit jegyzi az átokházi hóhér történetét feldolgozó dokumentumfilmet. A Balázs Béla-díjas rendező annak ellenére tett eleget Bubryák István felkérésének, hogy úgy gondolta, „egy szó sem igaz” a történetből. Majd ez lett az egyetlen filmje, amelyet nem tiltottak be: Pipás Pista és társai című munka még 1983-ban elkészült, így élő szemtanúk, rokonok és az ügy több érintettje is megszólal benne. Rendőrök, szomszédok, gyermekek s unokák elevenítették fel a valós gyilkosságok történetét.

 

– Úgy kezdtek el beszélni az emberek a kamera előtt, mintha ott lettek volna. Visszacsúsztak az időben, és nagyon pontosan mesélték el a történetet pedig többen kisgyermekként élték meg a Pipással való találkozást – fogalmazott Bubryák István. A forgatásra így emlékezett vissza a film ötletgazdája: – Nem beszéltethettük direkt a megszólalókat, ezért az interjúk készítésekor nem is említettük Pipás nevét. Nem akartunk ítéletet mondani, mint ahogy ítéletet mondatni sem. Egy történet felelevenítése volt a cél.

 

Így került a vászonra számtalan egyéni sors mellett a férjgyilkosságok egyre variálódó története, amellyel Ember Judit „az év dokumentumfilm rendezője” címet is elnyerte.

 

A tanyavilág suttogott – könyv is született Pipásról

Az ötletgazda Bubryák István azonban a dokumentumregény műfajában szintén feldolgozta az átokházi gyilkosságok történetét, hiszen a filmbe nem kerülhetett be a megszólalók minden emléke és gondolata. Idén készült el a PIPÁS PISTA talán IGAZ TÖRTÉNETE című könyv, amely a filmben elhangzó interjúk mellett a szerző kiegészítéseit, megjegyzéseit is tartalmazza – csakúgy, mint egy forgatókönyv. – Én nem vagyok író, ezért lett a műfaja „dokupróza”. Mielőtt a film vagy a szöveg ötlete jött volna, Szabó László ’68-as Bűnügyi múzeum című kötetével foglalkoztam, és azt hittem, minden szava igaz – emlékezett vissza Bubryák István. – Később kiderült, hogy a tanyavilág suttog, s dokumentumfilmesként rájöttem, ennél szegedibb történet nincs is.


Kiss Tímea

 

SZTE-s tanszékvezető Átokházán

A szegedi Móra Ferenc Múzeum sem hagyta figyelmen kívül a tanyavilág történéseit. Az év elején Pipás Pista – Az átokházi hóhér című tárlatot láthatták az érdeklődők, amelynek életre hívásában az SZTE nyugalmazott oktatója is kivette a részét. Juhász Antal professzor, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszék egykori vezetője fotográfiáival gazdagította a tárlatot. Góré, kocsiszín, nádtetős ház és tanyaudvar mutatja be a ’20-as, ’30-as évekbeli miliőt, pásztorok és cselédek jelennek meg a képeken. Fontos elemei ezek a tárlatnak, hiszen kevés tárgy állt a kiállítók rendelkezésére az átokházi hóhértól. Azonban Juhász Antal Átokháza – Egy tanyasor települése és közösségi élete című tudományos munkája is hozzájárult Pipás Pista tetteinek felelevenítéséhez. – Csak a szociográfiában elhelyezve érthető meg a történet, ugyanis Átokháza saját „mikroklímával” rendelkezett, ahova nehezen ért el a törvény keze – magyarázta Veszelka Attila író, aki maga is feldolgozta a férfiruhába bújt hóhér történetét.

 

 

 

Dokumentumfilmen az egyetemi színház is
Bubryák István a színházbarátoknak is kedvezett már. 2011-ben mutatták be Legenda – A szegedi diák-Hamlet története című dokumentumfilmjét, amely a Szegedi Ifjúsági Színjátszó Társaság (SZEISZT) történetét, valamint a fiatal alkotópár, ifj. Horváth István és Tóth Kata öngyilkosságát dolgozza fel. Különlegesség, hogy a társulat, valamint a fiatalok sikerében nagy szerepet játszott az 1941-es évben Szent-Györgyi Albert egykori rektor, akkor már Nobel-díjas magyar tudós.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.