SZTE Info

Rétisasok, szintetikus drogok és természetes fertőtlenítők a biológiai OTDK-n

Miként használható a majoránnából nyert illóolaj fertőtlenítésre és élelmiszerek tartósítására? Hogyan hatnak a szintetikus drogok a memóriára? A XXXI. OTDK Biológiai Szekciójának tagozati ülésein hasonlóan érdekes kérdésekre kerestek választ a verseny résztvevői.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

vagvolgyi_csaba Összesen 217 dolgozat versenyez a biológiai szekcióban, és mind igen színvonalas, ezért nehéz lesz a zsűritagok dolga – árulta el az u-szeged.hu-nak az április 3-i tagozati ülések kapcsán Vágvölgyi Csaba, az SZTE TTIK Mikrobiológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki a szekció ügyvezető elnökeként vesz részt a verseny lebonyolításában. – Vannak szélesebb körben művelt tudományterületek, melyekre több dolgozat érkezett be, de az OTDK ugyanakkor nagyon jó alkalom arra, hogy a kevésbé populárisabb témákat is népszerűsítsük – tette hozzá. A professzor kiemelte továbbá, hogy a dolgozatok témái szorosan kötődnek a mindennapok problémáihoz. Akadt olyan versenyző, aki a szintetikus drogok memóriára gyakorolt hatását vizsgálta, míg egy másik arra kereste a választ, hogyan befolyásolják egyes gyógyszerhatóanyagok az alvászavart, s volt olyan hallgató is, aki a fuzáriumos, toxint termelő gombák elterjedését térképezte fel kukoricatermő területeken.

 

Nemeshazi_Edina_1Nemesházi Edina, a Szent István Egyetem biológia mesterszakos hallgatója szintén egy nehéz, ám annál fontosabb téma bemutatására vállalkozott az Evolúció és populációgenetika tagozaton: a magyarországi rétisas-populáció történetét követte nyomon. – A rétisasok érdekes kérdésnek számítanak, mert az 1970-es években nagyon eltűntek, vagyis kevesebb mint tíz költőpár élt itt. Mostanra azonban újrakolonizálódtak, a mai hazai állomány több mint kétszáz költőpárból áll – összegez Edina. A populáció csökkenésének egyik legfőbb oka szerinte a perzisztens, azaz a hosszú távon, változatlan állapotban fennmaradó növényvédő szerek mezőgazdasági használata volt. A DDT vagy a PCB szerek neve például mindenki számára ismerősen csenghet. – Ezek olyan mérgek, melyek az emlősök és a madarak szervezetét is károsítják, és ráadásul le sem bomlanak több tíz éven keresztül. Szerencsére ezeket a szereket azóta betiltották, és a természetben is bomlásnak indultak, valamint a rétisasok védelméről is megszületettek a megfelelő döntések” – mondja a versenyző. Hozzáteszi azonban, hogy bár a populáció később növekedni kezdett, a növényvédő szerek hatására a Tisza menti területekről a faj akkor teljesen eltűnt. Dolgozatában populációgenetikai vizsgálatai során végül arra a következtetésre jutott, hogy a terület valószínűleg a dél-dunai költőállományokból származó egyedekkel töltődhetett fel ismét.

 

Kerekes_Erika-Beata_1A Mikrobiológia I. tagozaton versenyez Kerekes Erika-Beáta, aki tavaly végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, és most Szegeden PhD-hallgatóként tanul. Az OTDK-n egy olyan témával indul, melyhez a szükséges kísérleteket a Balassi Intézet háromhónapos ösztöndíjának köszönhetően már Szegeden végezhette. – Illóolajok antimikrobiális hatását vizsgáltuk, mellyel a felületfertőtlenítés hatékonyságát és az ételek eltarthatóságának növelését próbáljuk elérni. Ez főleg az élelmiszeriparban lenne jelentős, hiszen arra teszünk kísérletet, hogy kikerüljük a szintetikus fertőtlenítőszerek használatát, és azokat természeteses anyagokkal helyettesítsük” – foglalja össze kísérleteinek lényegét. Szintetikus fertőtlenítőszerek helyett különböző illóolajokat, így például a citrom, a boróka, a majoránna vagy a muskotályzsálya fő komponenseit használták. Az eredmények biztatóak: úgy tűnik, hogy ezek az anyagok potenciálisan jó felületfertőtlenítőkként használhatóak majd a közeljövőben, valamint alkalmasak lesznek arra is, hogy az ételek eltarthatóságát növeljék velük. Mind közül a leghatékonyabbnak a majoránna bizonyult. – Az élelmiszerek esetében az a célunk – osztja meg velünk végül a TTIK PhD-hallgatója –, hogy minél kisebb mennyiségben és koncentrációban tudjuk használni az illóolajokat, miközben továbbra is gátoljuk a baktériumok szaporodását, de nem módosítjuk az ételek szagát és ízét”.

 

A tagozati ülések április 3-án délután öt órára zárultak le, a XXXI. OTDK Biológiai Szekciójának eredményeit április 4-én délelőtt ünnepélyes díjátadón ismertetik a Forrás Hotelben.

 

Hegedűs Gabriella


A rendezvény a „TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0035, Tudományos eredmények elismerése és disszeminácója a Szegedi Tudományegyetemen” program támogatásával valósult meg.


uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes


Kapcsolódó cikkek:

Akik itt ülnek, már nyertek – megnyílt az OTDK Biológia Szekciója

Elkezdte munkáját az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciója

Új alapítvány mutatkozott be az orvosi OTDK nyitányán

Megérkezett a Nobel-díjas Bert Sakmann – nyit a XXXI. OTDK két szekciója

Néptáncgála köszönti Szegeden a Nobel-díjasokat és az OTDK-t

Befejezte munkáját a XXXI. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciója

A horgászattól a kábítószer-kereskedelemig a jogi OTDK-n

Mezey Barna: a legkiválóbb tudást hozzák el az OTDK-ra

Szendrő Péter: a TDK-mozgalom neveli az új nemzedéket

Az elitképzés és a minőség fontosságáról szólt a felsőoktatási államtitkár

Szegeden kezdődött el a XXXI. OTDK

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.