SZTE Info

Simon Miklós-termet avattak az SZTE bőrgyógyászati klinikáján

Felavatták a Simon Miklósról elnevezett tantermet, illetve egy kiállítást is megnyitottak április 10-én az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE bőrgyógyászati klinikán ünnepélyes eseményre várták az érdeklődőket április 10-én. A rendezvényt Kemény Lajos, a klinika tanszékvezető egyetemi tanára nyitotta meg, aki kifejezte örömét, hogy egy ilyen jeles eseményen a terem névadójának, Simon Miklósnak professzor fia, ifjabb Simon Miklós professzor tartott szakmai előadást. A néhai legendás professzor fiának szavai után Kemény Lajos mutatta be Simon Miklós (1916-2007) életútját, külön kiemelve, hogy az iskolateremtő professzor 1965 és 1986 között volt a szegedi bőrgyógyászati klinika tanszékvezetője. Rendkívül fontosnak tartotta a szociális kapcsolatokat, illetve meghatározó szerepet töltött be életében a betegek szeretete az életében.

 

Az SZTE Általános Orvostudományi Kar kari tanácsának határozata alapján az eddig név nélkül álló tantermeknek sorra a nagy, arra érdemes elődök neveit adják majd. Így indítványozták, hogy Simon Miklósról is nevezzenek el egy termet, amit a tanács el is fogadott.

 

Az előadás után Kemény Lajos elárulta, hogy még egy jeles esemény is elérkezett az intézmény életében. Az épület belső felújítása után úgy döntöttek, hogy képzőművészeti kiállításokkal javítják a bent fekvő betegek hangulatát. Mint elmondta, ez Németországban bevett szokás, ő ezt először egy már 42 éve kint élő művészeti és kreatív terapeutától, Irene Rungtól hallotta. Ezek után, fogalmazott, kézenfekvő volt, hogy az ő tárlatával vegye kezdetét ez az új korszak. A művésznőt is örömét fejezte ki, hogy kiállíthat a szegedi klinika folyósóin.

Végezetül Kemény Lajos leleplezte Simon Miklós emléktábláját, majd Irene Runggal megnyitotta a tárlatot.

 

Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.