SZTE Info

Szegedi és újvidéki kutatók a biztonságos, fenntartható mezőgazdaságért

„A környezetszennyezés kezelésének problémái és lehetséges megoldásai” címmel workshopot rendeznek április 29-én 9.30-tól az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programjának támogatásával megvalósuló PHANETRI kutatási program keretében az SZTE-n.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egyre nő az igény a biztonságos élelmiszert előállító, fenntartható mezőgazdasági gyakorlat iránt. Ezek a termesztéstechnológiák olyan technikákon alapulnak, mint a vetésforgó, a zöldtrágya, a komposzt és a biológiai védekezés, melyek fenntartják a talaj termékenységét, és visszaszorítják a betegségeket. A műtrágyák és növényvédő szerek, a növényi növekedést szabályozó anyagok, az élelmiszer-adalékok és a genetikailag módosított szervezetek alkalmazása kizárt vagy szigorúan korlátozott. A korábban hagyományos mezőgazdasági gyakorlattal művelt földterületek átalakítása és organikus termesztésre történő előkészítése érdekében hatékony technológiákra van szükség. Az alacsony bevitelű mezőgazdasági termesztést folytató gazdák egyre gyakrabban szembesülnek a talajeredetű kórokozók problémájával is. A védekezés kulcsa a betegség elnyomására képes mikrobaközösség kialakítása és fenntartása. Az organikus mezőgazdasági termesztésben megbízható betegségkezelés szükséges, amely korábban nehezen volt megvalósítható. A biológiai védekezés új eljárásai új eszközöket nyújthatnak a gazdáknak.

 

A PHANETRI program szabadföldön alkalmazható, ökológiailag biztonságos, folyamatosan detoxifikáló technológia biozöldségek termesztésére történő kifejlesztését célozza. A projekt során a hazai (Szegedi Tudományegyetem Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontja, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Mikrobiológiai Tanszéke) és szerbiai (újvidéki Educons Egyetem Környezettudományi Kara) együttműködő partnerek egy olyan optimalizált, fonalasgombákon alapuló termék és technológia kifejlesztését tervezik, amely képes a növényvédő szerek problémás csoportjainak kevésbé mérgező vagy nem mérgező vegyületekké történő gyors átalakítására az organikus termesztésbe vont talajokban, továbbá képes elnyomni a növénykórokozó gombákat a gyökérzónában, és serkenteni a növény védekezési rendszerét. A kutatási program megvalósítása során a partnerek többek között talajmintákból izolált, különböző Phanerochaete és Trichoderma törzseket tartalmazó speciális gomba törzsgyűjteményt hoznak létre, molekuláris biológiai módszerekkel azonosítják a gyűjtemény legjobb peroxidáz- és lakkáztermelő gombáit, felmérik a gombák növényvédőszer-bontó képességeit, és feltérképezik a legjobb Trichoderma törzsek növénypatogén gombákkal szembeni hatékonyságát.

 

Az április 29-i rendezvényt – melynek helyszíne a Szegedi Tudományegyetem biológiai épületének 5. emeleti előadóterme (Újszeged, Közép fasor 52.) – a magyarországi partnerek képviseletében Vágvölgyi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Mikrobiológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára nyitja meg 9 óra 30 perckor. Az ezt követő előadások a zöldségfélék gyökérzónájából izolált Trichoderma fonalasgomba-törzsek biológiai védekezési képességeiről és lakkáztermeléséről, különböző Phanerochaete chrysosporium törzsek laboratóriumi körülmények között tanulmányozott növényvédőszer-bontásáról, Trichoderma és Phanerochaete törzsek növényvédő szerekkel szennyezett talajokban történő alkalmazásának a zöldségek növekedésére gyakorolt hatásáról, valamint a vízminőség és vízminőség-védelem kérdéseiről és az élelmiszerekben jelen lévő peszticidek egészségre gyakorolt kockázatairól nyújtanak szakmai áttekintést.

 

SZTEinfo

 

LOGO_HU_SRB Slogan_HU-SRB

EU_HU_SRB

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.