SZTE Info

SZTE KKK – párhuzamos interjúk I.: Osvay Károly

November 30-án zárult a több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ uniós projekt. Az öt nagy tudományos-kutatási alprogram vezetőjével vettük számba az elért eredményeket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

osvay károlyA Szegedi Tudományegyetemen folyó alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítésére törekedve közös kutatócsoportokat hoztak létre a karok és az intézetek az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) keretében, ahol öt nagy alprogramba szerveződve folyt a tudományos munka. A 2010. július 1-jétől 2012. november 30-áig tartó (95 százalékos uniós támogatási intenzitású, több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű) KKK-projekt a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén növelte az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességét. Az 1. számú (Szuperlézer) alprogramot Osvay Károly, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense irányította.

 

Melyek voltak az ön által koordinált alprogram előzményei, milyen korábbi tudományos, szakmai együttműködések léteztek az abban érintett szakemberek között?

Az alprogram létrejöttét a szegedi „szuperlézer”, azaz az ELI-ALPS nemzetközi kutatóközpont 2015 végén esedékes átadása és az ott kezdődő tudományos munka inspirálta. Azt a célt tűztük ki, hogy a Szegedi Tudományegyetem különböző karain és egységein belül már eddig is nemzetközi együttműködésekben végzett kutatások irányát az ELI-ALPS-ban tervezett kutatásokhoz igazítsuk. Sőt, ezentúl, ahol lehet, olyan kutatásokat kívántunk elvégezni, amelyek akár hozzájárulhatnak az ELI-ALPS tudományos berendezéseinek megvalósításához is.

Az alprogramon belüli témák és tudományos szakemberek közt a KKK-pályázati munka megkezdése előtt is komoly, bár többnyire projektvezérelt tudományos együttműködés folyt. Tipikusan egy-egy mérésre, illetve egy-egy kutatási pályázat végrehajtására jöttek létre ezek a kapcsolatok. Elsősorban a TTIK Fizikus Tanszékcsoport tanszékeire lehet utalni ebben a vonatkozásban, kibővítve a Fizikai Kémia Tanszékkel, valamint az ÁOK Radiológiai, illetve Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájával.


Körülbelül hány fő vett részt az alprogram munkájában?

Hozzávetőlegesen 82 fő vállalt szerepet az 1. számú alprogram munkájában.


Melyek voltak a legfontosabb kutatási irányok, területek az alprojektben, illetve melyek voltak a legkiemelkedőbb tudományos eredmények?

Öt fő területre koncentráltunk a tudományos munka során, ezeken belül számos területen folytak kutatások. Elsőként az ELI lézerhez kapcsolódó diagnosztikai módszerek kutatását kell megemlítenem. Itt (1.1) ultranagy intenzitású lézerimpulzusok spektrális fázisának, szögdiszperziójának és kontrasztjának mérését végeztük. Ultrarövid impulzusok hordozó-burkoló fázisának (CEP) mérésére szolgáló csak lineráis optikai elemeken alapuló módszer továbbfejlesztésével kísérletileg is bizonyítottuk, hogy az eljárással – a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható eszközökkel ellentétben – tetszőleges impulzusok mérhetők. Megmutattuk, hogy ezen, az eddiginél jóval egyszerűbb módszerrel is hatékonyan lehet femtoszekundumos lézerimpulzusok CEP-jét stabilizálni. Emellett (1.2) optikai elemek megelőző monitoring rendszerének kialakítására törekedtünk: különböző módszerekkel mértük az optikai roncsolási küszöböt.

Második célterületünk a lézerimpulzusok alkalmazása volt. Lágy-röntgen fényimpulzusok időbeli és spektrális fázisának mérése jelentette az első irányt ezen belül. A THz tér jelenlétében történő magasrendű harmonikusok keltését vizsgáltuk modellszámítás segítségével. Először a lézer terével kombinált térben elhelyezkedő egyetlen nemesgázatom optikai ionizációja, majd az elektron reabszorpciója révén létrejött sugárzást vizsgáltuk, majd számításainkat kiterjesztettük a makroszkopikus hatás (kiterjedt közegben fázisillesztés) figyelembe vételére is. Ezenkívül időben és térben bontott ultragyors spektroszkópia anyagtudományi és biológiai vizsgálatokra fókuszáltunk. Diffraktív optikában és bioszenzorikában alkalmazható, mikrométeres, szubmikrométeres felületi struktúrák készítésre alkalmas eljárásokat kutattunk fel, fejlesztettünk ki, ezekkel kapcsolatos vizsgálatokat terveztünk meg. Végezetül elméleti és kísérleti vizsgálatok alá vetettük a lézerek anyagtudományi alkalmazását.

A harmadik nagy területet az atomi rendszerek erős lézertérben történő kvantumos viselkedése jelentette. Itt félklasszikus és relativisztikus modelleket alkalmaztunk elektronemisszióra. Analitikus módszert dolgoztunk ki véges szélességű, de elhanyagolható vastagságú zárt félvezető gyűrűkben mozgó elektronok spinfüggő dinamikájának meghatározására konstans és oszcilláló külső elektromágneses mező által vezérelt erősségű spin-pálya kölcsönhatás esetére. Emellett elektronemisszióra vonatkozó kvantummechanikai módszereket dolgoztunk ki. A kvantumos összefonódottságot is vizsgáltuk erős lézertérben történő ionizáció során. Szintén kutattuk a rövid hatótávolságú ütközési kölcsönhatás nyomán létrejövő kvantummechanikai összefonódás létrejöttét és időbeli fejlődését.

A negyedik kiemelt vizsgálati célunk a nagy intenzitású, rövid impulzusú KrF lézererősítők fejlesztése volt. Kisüléssel gerjesztett erősítők kutatására-fejlesztésére törekedtünk. Méréseink azt igazolták, hogy az elektromos térerősséggel párhuzamos irányban az eloszlás homogén és stabil, az arra merőleges irányban keskeny, erős és lövésről lövésre változó maximumot mutat. Ez utóbbi eloszlás térbeli paraméterei és stabilitása kritikus függvénye a preionizációnak és az elektródák profiljának. A KrF erősítő lánc kontrasztjának növelése során megállapítottuk, hogy a nagy intenzitású lézerrendszerek fontos értékmérője a nyaláb időbeli és térbeli minősége. Ennek javítása érdekében kifejlesztettünk egy új eljárást, az úgynevezett nemlineáris plazmaszűrőt.

Végezetül az ötödik fontos vizsgálati körbe a lézerek és másodlagos sugárforrások orvosi alkalmazásait és a hadronterápiát vontuk be. Sejtkultúrák besugárzását és a besugárzás okozta elváltozások vizsgálatát végeztük el. Szakembereink kutatták a patkányok kis volumenű agybesugárzás hatására bekövetkező viselkedését, tanulásváltozását, valamint MRI- és szövettani morfológiai változásokat. Speciális immobilizáló eszközöket is fejlesztettünk hadronterápiához.

 

Milyen alapkutatási területeken sikerült előrelépniük az ipari megvalósítás, a mindennapi hasznosítás irányába, illetve melyek kecsegtetnek ilyen reményekkel?

Az 1.1 kutatási program keretén belül egy szabadalmat nyújtottunk be. Várható, hogy az 1.2 program keretén belül megkezdett munkánk szintén ipari hasznosítást eredményez majd.

 

Milyen elképzelések, lehetőségek vannak a megkezdett kutatások, munkák folytatására?

További pályázatokat akarunk beadni a következő időszakban. Jelenleg három pályázatunk nyert, melyek a téma folytatásának tekinthetőek: ezek a TÁMOP 422A, az OTKA PhD és az FP7.


Volt-e esetleg bármiféle szakmai kapcsolatuk, együttműködésük más alprogramokkal, s ha igen, miben állt ez?

Az SZTE KKK TÁMOP-pályázat más alprogramjával nem alakítottunk ki kutatási együttműködésünkt.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.