SZTE Info

SZTE KKK – párhuzamos interjúk III.: Penke Botond

November 30-án zárult a több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ uniós projekt. Az öt nagy tudományos-kutatási alprogram vezetőjével vettük számba az elért eredményeket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

penke botondA Szegedi Tudományegyetemen folyó alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítésére törekedve közös kutatócsoportokat hoztak létre a karok és az intézetek az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) keretében, ahol öt nagy alprogramba szerveződve folyt a tudományos munka. A 2010. július 1-jétől 2012. november 30-áig tartó (95 százalékos uniós támogatási intenzitású, több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű) KKK-projekt a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén növelte az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességét. A 3. számú (Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány) alprogramot Penke Botond akadémikus, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet egyetemi tanára irányította.

 

Melyek voltak az ön által koordinált alprogram előzményei, milyen korábbi tudományos, szakmai együttműködések léteztek az abban érintett szakemberek között?

A 3. alprogram projekt a molekuláris biológiai, genetikai és orvostudományi kutatásokat fogta át. Közvetlen előzménye volt 2005–2009 lefutott nagy egyetemi regionális tudásközpont (RET) pályázat, amelynek keretében létrehoztuk a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpontot (DNT). Ekkor közvetlen szakmai együttműködés alakult ki az egyetemen, illetve az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő 20-25 kutatócsoport között, főleg a neurobiológiai vizsgálatok, a demencia és a depresszió kutatása területén. Ennek folytatásaként 2009–2011 egy TÁMOP 4.2.2. projektben végeztünk kutatásokat a neurodegenerációs betegségek területén, szoros kooperációban. Így a KKK létrehozását megelőzően már hatévnyi együttműködés volt a kutatócsoportok között.


Körülbelül hány fő vett részt az alprogram munkájában?

Az alprogram munkájában mintegy 130 oktató-kutató és technikus, valamint 90 hallgató vett részt. Nemcsak kutatási, hanem PhD-képzési és oktatáskorszerűsítési feladatokat is vállaltunk, ezért nagy hallgatói részvétellel végeztük munkánkat.


Melyek voltak a legfontosabb kutatási irányok, területek az alprojektben, illetve melyek voltak a legkiemelkedőbb tudományos eredmények?

Három fő kutatási irányunk volt három altémában, ezek a következők: molekuláris biológiai és genetikai kutatások és betegségek patogenezise; neuropszichiátriai zavarok kutatása; neurodegenerációs betegségek patomechanizmusa, terápiás lehetőségek.

A legfőbb eredmények dióhéjban a következőképpen tudnám összefoglalni. A 3.1. altémában sikerült eredményeket elérni betegségek genetikai alapjainak tisztázásában a stroke, a sclerosis multiplex és a diabetes neuropátia esetében. A PRINS gén szerepét vizsgáltuk a pikkelysömör kialakulásában. A 3.2. altémában kifejlesztettünk egy krónikus szkizofrénia állatmodellt (16 nemzedék). Szkizofrén betegeknél feltérképeztük a memóriafunkciókat. A depressziókutatásában új antidepresszív hatású peptidmimetikumokat találtunk. Ami pedig a 3.3. altémát illeti: egységes modellt dolgoztunk ki a neurodegenerációs betegségek (Alzheimer-kór, Parkinson-kór, amiotróf laterális szklerózis /ALS/ stb.) pathomechanizmusára. Új módszert találtunk az ALS korai diagnózisára. Több új neuroprotektív vegyületcsoportot találtunk és vizsgáltunk meg a neurodegenerációs betegségek állatmodelljeiben.


Milyen alapkutatási területeken sikerült előrelépniük az ipari megvalósítás, a mindennapi hasznosítás irányába, illetve melyek kecsegtetnek ilyen reményekkel?

Több területen is elkezdtük az eredmények mindennapi hasznosítását. Ilyen például az Alzheimer-kór diagnosztikája (együttműködési lehetőségeink vannak magyar gyógyszergyárakkal). Új vegyületeket szabadalmaztunk a depresszió, illetve a neurodegenerációs betegségek kezelésére. Mindezek mellett kooperációs kapcsolatot létesítettünk nyugat-európai gyógyszergyárakkal (Servier, Merz).


Milyen elképzelések, lehetőségek vannak a megkezdett kutatások, munkák folytatására?

Egy újabb óriási lehetőséget kaptunk a megkezdett kutatások folytatására: a következő két évre 648 millió forint támogatást nyertünk egy újabb TÁMOP-pályázatunkra, melynek címe, témája: „Demencia, neurodegeneratív megbetegedések: korai felismerés, patomechanizmus, új terápiás támadáspontok identifikálása” (TÁMOP–4.2.2/A-11/1/KONV-2012-0052).


Volt-e esetleg bármiféle szakmai kapcsolatuk, együttműködésük más alprogramokkal, s ha igen, miben állt ez?

Az SZTE KKK-n belül sikerült kapcsolódási pontokat találtuk: a 2. alprogram projektjében együttműködtünk a nanotechnológia témában, a gyógyszerjelölt formulázások területén.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *