SZTE Info

468 gólya került be a pótfelvételivel az SZTE-re

Augusztus 29-én kihirdették az idei pótfelvételi ponthatárokat. A szegedi egyetem tíz egységébe 468 elsős nyert felvételt, legtöbben az ÁJTK-ra, illetve a TTIK-ra érkezhetnek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Augusztus 29-én hivatalosan is közzétették a 2013-as pótfelvételi ponthatárokat. Idén a pótfelvételi eljárás során 43 felsőoktatási intézmény 2953 képzést hirdetett meg, melyekre összesen 8131-en adták be jelentkezésüket. Közülük 5719-en jelöltek meg alapképzést, 1058-an felsőoktatási szakképzést, 843-an mesterképzést, 511-en pedig osztatlan mesterképzést.

 

A második kör nyertesei

A Szegedi Tudományegyetem oktatási igazgatóságának tájékoztatása szerint az SZTE-re összesen 468 elsős hallgató került be pótfelvételivel, ők mindannyian önköltséges képzési formában kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől. Alapképzésre nappali tagozaton 162, levelezőn 92, távoktatásos rendszerben 33, felsőoktatási szakképzésre nappalin 74, levelezőn 11, osztatlan képzésre nappalin 27, levelezőn 25, míg mesterképzésre nappalin 14, levelezőn 31 fő nyert felvételt. A gólyák az universitas tíz egységének padjait koptathatják majd: kilenc fakultás mellett a Tanárképző Központ fogadhat elsősöket. A karok rangsorában az első helyen az Állam- és Jogtudományi Kar áll 122 pótfelvételis gólyával, majd a Természettudományi Kar következik 104, illetve a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar 77 fővel. A Gazdaságtudományi Kar elsőseinek létszáma 56-tal bővül, a Bölcsészettudományi Karra 44-en, a Mérnöki Karra 28-an, a Mezőgazdasági Karra 24-en, a Gyógyszerésztudományi Karra 6-an, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karra 4-en, míg a Tanárképző Központ osztatlan tanárképzéseire 3-an pótfelvételiztek sikerrel.

 

A 2013-as felvételi eljárás első körében 6230 ifjú jutott be a Szegedi Tudományegyetemre, közülük 5065 fő államilag támogatott, 1165 önköltséges képzésen vehet részt. A pótfelvételizőkkel együtt tehát összesen 6698 elsős érkezik a szegedi egyetemre, akik közül 5065 államilag támogatott, 1633 fő pedig önköltséges képzést kezd meg.

 

Ponthatárböngésző

Az Állam- és Jogtudományi Karon jogász szakra költségtérítéses nappali képzésre már 265 ponttól be lehetett kerülni pótfelvételivel. Levelezőn magasabb volt a ponthatár, 330. Politológiára 328, míg nemzetközi tanulmányok szakra 360 pont kellett most.

 

A Bölcsészettudományi Karon pedagógia szakra 336 ponttól, magyarra 268, anglisztikára 331, germanisztikára pedig 343 ponttól tudtak bekerülni a jelentkezők. Akik szabad bölcsészek szeretnének lenni, azoknak 337, a leendő szociológusoknak 368, míg a történészeknek 292 pontot kellett elérniük a pótfelvételi eljárás keretében.

 

Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon a költségtérítéses, levelező képzési formájú ápolás és betegellátás alapszakon 242 pontnál húztak vonalat.

 

A Gazdaságtudományi Kar két alapképzésben hirdetett meg helyeket augusztusra. Ezek közül kereskedelem és marketingre 310 pont kellett, míg távoktatásban a gazdálkodás és menedzsment szakhoz csupán 246 pont is elég volt a bejutáshoz. A mesterképzések közül a marketing szakon nappalin 82, a levelező nemzetközi gazdaság és gazdálkodáson 88 pont volt a küszöb.

 

A Gyógyszerésztudományi Karon gyógyszerész szakra költségtérítéses formában 278 ponttal lehetett bekerülni.

 

A Juhász Gyula Pedagógusképző Karon a pótfelvételi eljárás keretében költségtérítéses alap-, mester- és felsőoktatási szakképzésekre is érkeznek a hallgatók. Szemezgetve a sorból, a nappali tagozaton ének-zenén 396, képi ábrázoláson 374, társadalmi tanulmányokon 362, tanítón 253, szociálpedagógián 249 pontra volt szükség a sikerhez. A mesterképzésekre levelező tagozaton lehetett most bejutni: a különböző, két-, illetve három féléves tanári szakokon 50-től 87 pontig terjednek a határok.

 

A Mérnöki Karon számos helyet kínáltak. A gépészmérnök szakra például 330 pont volt a határ, míg műszaki menedzserre 272. A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szakra 276, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökre 258 ponttal lehetett bejutni pótfelvételivel.

 

A Mezőgazdasági Karon ugyancsak gazdag volt a kínálat. A vadgazda mérnöki alapszakra nappali tagozaton költségtérítéses formában most például 286, levelezőn 305, míg a mezőgazdasági mérnöki alapképzésre levelezőn 262 ponttal lehetett bekerülni.

 

A Természettudományi és Informatikai Karon is szakon hirdettek meg póthelyeket. Biológiára 248, fizikára 341, gazdaságinformatikus szakra 269, kémiára 277, környezetmérnöki képzésre 336, a környezettanra 374, programtervező informatikus szakra 284 pont kellett.

 

Az SZTE Tanárképző Központ osztatlan tanárszakjai közül a pótfelvételi eljárás keretében háromra sikerült beiskolázni egy-egy elsős diákot: magyartanár; történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (363 pont), történelem; média-, mozgókép-, és kommunikációtanár (336 pont), illetve földrajztanár; latin nyelv és kultúra tanára (316 pont); az előbbi két képzés tíz, az utóbbi tizenegy féléves.

 

Ezt kínálta az SZTE

Pótfelvételivel a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre azok is bejuthattak, akiket a megjelölt szakok egyikére sem vettek fel a július 24-én zárult általános eljárásban, vagy korábban nem jelentkeztek továbbtanulni. A Szegedi Tudományegyetem 13 képzési területen hirdetett pótfelvételit, összesen 10 ezer 807 helyre várta a jelentkezőket. 9 kar (ÁJTK, BTK, ETSZK, GTK, GYTK, JGYPK, MGK, MK, TTIK) és az egyetem Tanárképző Központja összes meghirdetett képzési formájára nappali tagozatra 5 ezer 138, míg a munka mellett is elvégezhető esti és levelező munkarendre 5 ezer 381, a GTK-n távoktatásra 288 pótfelvételiző jelentkezhetett. Több karon hirdettek felsőoktatási szakképzési lehetőségeket is. Az önköltségi díj összege félévente a 130 ezer forinttól a 300 ezer forinton át a gyógyszerésznek készülőknél kért 750 ezer forintig terjed. Mesterszakra – többek között tanárnak – is lehetett jelentkezni. Az SZTE 6 kara (ÁJTK, BTK, GTK, JGYPK, MK, TTIK) hirdetett továbbtanulási lehetőséget az alapképzésen túljutott hallgatóknak – félévente 225-350 ezer forint közötti önköltségi díjért.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.