SZTE Info

csontraktar_koltozes_kiemelt

Magyarországé lehet a világ legnagyobb antropológiai csontvázgyűjteménye

Európa egyik legjelentősebb embertani gyűjteménye jött létre a Szegedi Tudományegyetemen. A kialakuló egyetemi „csontraktárban” végzett szakszerű vizsgálatokkal – többek között – a járványok és a betegségek történetére derítenek fényt a kutatók.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szegedi, történeti embertannal és paleopatológiával foglalkozó tudósok is hozzájárultak ahhoz, hogy – többek között – kiderült: Szent László hermája valóban nagy királyunk koponyájának maradványait őrzi és a szifiliszt nem Kolumbusz matrózai hurcolták be Amerikából Európába.

A neolitikumtól a 17-18. századig terjedő korokba datált, különböző régészeti ásatásokból származó, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékéhez tartozó mintegy 30 ezer humán csontvázmaradványt – a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum mintegy 40 ezres anyaga után – hazai viszonylatban a második, Európában az 5. helyre sorolhatjuk.


Régész és biológus barátsága

Több mint hetven éve született meg a szegedi egyetem embertani gyűjteménye. Két tudós barátságának hosszú távú hozadéka a felbecsülhetetlen értékű, több mint 30 ezer darabból álló leletanyag. Az első csontvázakat a régész és múzeum igazgató Móra Ferenc adta antropológus barátjának, a tanszékvezető Bartucz Lajosnak. Az oktatáshoz és kutatáshoz nélkülözhetetlen szegedi csontraktár kiegészült a Magyar Természettudományi Múzeum anyagának egy részével, mert a budapesti intézmény, helyhiány miatt, a Tisza-parti egyetemre küldött 1600 csontvázat „letéti gyűjteményként”. Az együttműködés következő lépéseként 1965-ben megállapodtak, hogy az ásatásokon a Baja – Nyíregyháza vonal fölötti (és attól nyugatra eső) terület a fővárosi, alatta a szegedi kutatók embertani gyűjtőköréhez tartozik. Később a szegedi egyetem embertani tanszékének további vezetői folyamatosan gyarapították a gyűjteményt.

- Kiállították a tanszéki folyosókon a legértékesebb csontdarabokat. Ám a gyűjtemény 25 éve kinőtte az Ady téri egyetemi tanszéki raktárak méretét, a csontok zömét ide-oda kellett költöztetni. Az akkori megyei múzeumigazgató, Trogmayer Ottó és az embertani tanszékvezető Farkas Gyula barátságának köszönhetően került el Szegedről az egyetemi gyűjtemény közel negyede Makóra. 2007-re, Marcsik Antónia vezetése alatt érte el a gyűjtemény a mai, 30 ezres leletszámot. Akkorra Makón egy használaton kívüli malom klimatizálhatatlan padlásterében, a volt Kossuth laktanya három raktárában, és a bölcsész kari épület több nedves pincéjében zsúfolódott az értékes csontgyűjtemény – érzékeltette a 6-7 ezer éves csontokat is tartalmazó kutatási anyag hányattatásait Pálfi György. A Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékét vezető egyetemi docens elmondta: idén június végén több mint hétezer csontvázmaradványt kellett visszaköltöztetniük Szegedre.


Pincéből, malomból egy helyre

Különlegesen régi, újkőkori, illetve bronzkori maradványokat, továbbá a legnagyobb avar kori temetők embertani anyagát – például a tiszafüredi, a szegvári csontvázakat – is elhozták a makói raktárból.

- Kilenc teherautót töltöttünk meg a dobozokba zárt csontokkal – érzékeltette a munka méreteit a tanszékvezető. – Igazi kalandnak számított, ahogy a sok ezer, csontokkal rakott dobozt, régi faládát lejuttattuk a malom tetőteréből. A feladatot nem tudtuk volna megoldani, ha nem kapunk segítséget a makói József Attila Gimnáziumtól. Az egyik biológiatanár, Telbisz Éva – aki néhány éve éppen a tanszékünk csontvázmaradványain folytatott kiváló kutatásai eredményeiből készítette diplomamunkáját – hadra fogta diákjait. A 70-80 fiatal, több váltásban, csatárláncban adogatta le a malompadlásról a régi csontokat rejtő ládákat.

A fuvarozásban segített a makói önkormányzat, és az egyetem bölcsész illetve természettudományi kara. A TTIK fizette az újszegedi egyetemi kollégiumok közötti egykori menza átalakítását a leleteket befogadó csontraktárrá.

- A szegedi le- és bepakoló kampány köszönhető kiváló doktoranduszom, Pósa Annamária és a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium biológia tanára, Bán Sándor lelkes közreműködésének, illetve a radnótis diákoknak, akik a makóihoz hasonló közösségi szolgálat formájában segítettek – összegzi 2007 óta folytatott küzdelem aktuális eredményeit Pálfi György, aki nagyon örül, hogy végre egy helyre és az újszegedi biológiai egyetemi épületek közelébe került az anyag, és a raktárrendezést követően az oktatói és kutatói munkát szolgálhatja Magyarország egyik legnagyobb csontgyűjteménye.

Csontraktar_koltozes_galeria
Az egyetemi csontváz gyűjtemény szállításakor készült fotók itt megtekinthetőek


Lelet és maradvány

Közérdekű muzeális gyűjtemény szeretne lenni rövidtávon, ezért következő lépésnek a rendkívüli szakmai értékű leletegyüttesük jogi helyzetének rendezését tartja a tanszékvezető. Erre a szükséges múzeumi „segéderők” biztosításához is szükség van, hiszen az utóbbi huszonöt évben a tanszék dolgozóinak létszáma felére csökkent, miközben a hallgatók száma megtízszereződött, a gyűjtemény mérete megháromszorozódott. Ugyanakkor a tanszék, mint felsőoktatási intézményi egység nem számíthat támogatásra múzeumi feladatok ellátására. A gyűjtemény fenntartása, fejlesztése, a nemzetközi színvonalú kutatási körülmények biztosítása csak a hazai múzeumi renszerbe becsatornázva képzelhető el. Ugyan a szegedi gyűjtemény néhány éve a magyarországi „stratégiai kutatási infrastruktúrák” hálózatának tagja, ez a kitüntető cím azonban nem elegendő a fennmaradáshoz.

A jogszabályok szerint régészeti lelet a cserép és a csontdarab is, ám a kettő közti különbség elnagyolt. Megoldatlan az 1711 utáni történelmi időkből – például az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, vagy a világháborúk tájékáról – származó csontleletek „jogi státusa”. A jogszabály két határvonalat szab: az 1711 előtti időszak leleteit tekinti régészeti anyagnak, illetve a 25 évnél nem régebbi csontokat nevezi igazságügyi maradványnak. A kettő közötti időszak embertani maradványainak minősítéséről nem rendelkezik pontosan a régészeti ügyeket szabályozó törvény – hozott példát az anomáliákra a járványtörténeti kutatásokkal foglalkozó Pálfi György.

Közös struktúra kialakítására törekszik az SZTE Embertani Tanszék vezetője a szegedi Móra Ferenc Múzeummal és a Magyar Természettudományi Múzeummal. Pálfi György szerint ugyanis virtuálisan megvalósítható lehet egy gigantikus „magyar humán-oszteológiai központ”. A három hazai intézmény összefogásával létrehozható, a nemzetközi programok számára megnyithatóvá és finanszírozhatóvá válhat a világ legnagyobb, több mint 70 ezer leletből álló antropológiai csontvázgyűjteménye.


Járványok és egyéb betegségek történetéről árulkodnak a csontok

 

A tüdőbaj, vagyis a TBC nyomait már neolit-kori leleteken is kimutatták a Szegedi Egyetem Embertani Tanszékén dolgozó magyar, illetve skóciai doktorandusz hallgatók. Nemzetközileg elismert kutatóbázis az universitason belüli Szegedi Humán Oszteológiai Központ.

 

DSC_3398– Nincs ellenérzés bennem, amikor emberi csontmaradványhoz nyúlok – mondja Molnár Erika. Az SZTE Embertani Tanszékének adjunktusa és gyűjteményvezetője orvosnak készült. Most biológusként „diagnosztizál” – többek között – betegségnyomokat a csontleleteken.

– Fiatal fiú volt – jelenti ki első ránézésre a tanszékvezető, Pálfi György szobájában álló csontvázról Molnár Erika. – „Jó megtartású”, vagyis minden csontdarabja megvan, ezek felszíne is jó állapotú – folytatja a magyarázatot, majd kijelenti: a koponya árul el a legtöbbet az emberről, de a kar és a lábszárcsontot is „szépnek” találja a kutatónő.

A gepida időszakból származó torzított koponyákat, illetve a hitvilággal és gyógyítási módszerekkel összefüggő különféle koponyalékelések nyomait a hallgatók is érdeklődéssel figyelik, különesen ha azokról a téma legjobb ifjú szakértője, Bereczki Zsolt tanársegéd előadásaiban hallanak. A biológia szakosok, de a medikusok számára is meglepő, hogy a csontot deformáló ízületi betegségek, vagy a törések nyomain kívül például a rosszindulatú daganatos betegségek áttétei, a szifilisz pusztítása, vagy akár a lepra és a tüdőbaj kórokozói is kimutathatók a csontokban – mutatta Molnár Erika a jellegzetes elváltozásokat az újszegedi csontraktárba kerülő leleteken.

DSC_3368A régi csontanyagokból kivonható örökítő anyag töredékek, vagyis DNS-maradványok vizsgálatával foglalkozik Pósa Annamária. A doktorandusz – Pálfi Györggyel egyetemben – fertőző megbetegedések, köztük a tuberkulózis evolúcióját kutatja.

- A technika páratlan fejlődésének köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy például a tüdőbajt okozó különböző baktériumok DNS-maradványai kivonhatók a csontokból és tanulmányozhatók – magyarázza a szegedi doktorandusz, aki a híres jég-múmia, Ötzi kutatására létrehozott a bolzanoi intézetben is elvégezhette vizsgálatait. Ennek köszönhetően 6-7 ezer éves emberi fogból sikerült kimutatnia a pusztító „baci” DNS-maradványait.

A szegedi kutatók és tanítványaik – például Kristóf Lilla Alida – bekapcsolódtak – többek között – Széchenyi Pál (1645-1710) érsek múmiájával kapcsolatos, illetve a Szent László király hermájához kötődő kutatásokba is. Erről számos publikáció született, a nagyszerű teljesítményről többek között a NatGeo is beszámolt.

A történeti embertannal, paleopatológiával foglalkozó tudósok eredményeikkel nagyon hasznos információkkal szolgálhatnak nemcsak a régészek, a történészek, hanem a modern orvosbiológiai kutatások számára is.

 

Újszászi Ilona

 

(A cikk rövidített változata megjelent a Délmagyarország 2013. július 6-i számában. A fotókat Karnok Csaba és Pálfi György készítette.)



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.