SZTE Info

Az osztatlan tanárképzésben részt vevő elsősöket tájékoztatták az SZTE-n

Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes augusztus 28-án tájékoztató előadást tartott az osztatlan tanárképzésben induló gólyáknak, akik tanácsokat és információkat kaptak a kezdéshez.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kétszakos osztatlan tanárképzésben részt vevő elsősök kaptak hasznos információkat a Szegedi Tudományegyetem augusztus 28-án. A Rektori Hivatal dísztermében megjelent gólyáknak Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes, valamint a képzésben érintett négy fakultás, a Zeneművészeti Kar, a Természettudományi és Informatikai Kar, a Bölcsészettudományi Kar és a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar képviselői tartottak előadást.

 

tanarkepzes_tajekoztato_01Homoki-Nagy Mária köszöntőjében a saját és a kari vezetőség nevében is támogatásukról biztosította a tanári pályára készülő fiatalokat, akik merték vállalni a mai világban ezt a nehéz hivatást. Továbbá hangsúlyozta, hogy ez egy két szakos képzés, és bár menet közben lehetőség adódik az egyik szak cseréjére, mindkettőt be kell fejezni, amennyiben a hallgató tanár szakon szeretne végezni. Varga Zsuzsanna oktatási igazgató kijelentette, hogy a hallgatóknak joguk van az ütközésmentes órarendhez, amely azonban kihívást jelent a karoknak. – Ezt viszont vállalni kell – tette hozzá az igazgató asszony.

 

Mucsi László, a TTIK dékánhelyettese beszédében a tanárképzést elitképzésnek nevezte, amelyben a tanár szakos egyetemistáknak ki kell vívniuk maguknak az elismerést. Végezetül Dobi János, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium igazgatója szólalt fel. Ez az iskola fontos segítséget nyújt a kezdő tanároknak, hogy elméleti ismereteiket a gyakorlatban is kipróbálják. Dobi János szerint a magyar oktatásnak szüksége van a frissen képzett, jó képességű tanárokra. Ezután egy rövid felmérést indítványozott a jelenlévők körében, hányan szeretnének középiskolai tanárok lenni. A jelentkezők többsége most még szeretne.

 

tanarkepzes_tajekoztato_02A tájékoztatón megjelent gólyákat arról kérdeztük, hogy miért választották ezt a pályát, és milyen reményeket fűznek hozzá. Legtöbbjük azért döntött a tanári szak mellett, mert szeretnek gyerekekkel foglalkozni, és mert szeretnének tudást átadni. A JGYPK-n tanuló Vojkov Alexandrát az egyik tanára inspirálta, míg az angol–magyar szakos Csizmadia Flóra mindig is érdeklődött a nyelvek iránt. Ami a jövőt illeti, legtöbbjük bízik benne, hogy mire végeznek, megoldódnak a gondok a köz- és a felsőoktatásban. A TTIK-n kezdő Tóth Borbála tapasztalataira hivatkozva állítja, hogy kevés a megfelelő szakkal ellátott tanár, így van rá esély, hogy el tudjanak helyezkedni.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.