SZTE Info

felveteli_kiemelt

Az SZTE változatlanul a második legnépszerűbb hazai egyetem

Második a hazai felsőoktatási intézmények között a Szegedi Tudományegyetem, Vidék-Magyarországon pedig a legnépszerűbb az idén július 24-én zárult felvételi eljárás összesített adatai alapján. Idén a múlt évhez képest országosan 10, a szegedi universitason 7 százalékkal csökkent az első körben felvettek száma.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Őrzi vezető helyét a Szegedi Tudományegyetem a felsőoktatási térben – jelentette ki Szabó Gábor rektor az idén július 24-i ponthatár húzást követő sajtótájékoztatón.

 

Ezüstérmes SZTE

Az SZTE az előző évek trendjének megfelelő eredményt ért el a minap záruló általános felvételi eljárásban – hangsúlyozta Homoki-Nagy Mária. Az SZTE oktatási rektor-helyettese összehasonlította a felvételihez kötődő különböző adatsorokat.

   

A felvételizők körében a második legnépszerűbb universitas a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), ahova a július 24-én záruló eljárásban összesen 6330 ifjú jutott be. A legtöbb első éves egyetemistát – összesen 8273 fiatalt – idén is a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fogadhatja. A további sorrend: a harmadik hely a Debreceni Egyetemé (DE), ahol 6118 gólya kezdheti meg felsőfokú tanulmányait. E szempontból a negyedik helyen a specializálódott Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) áll, ahol 5152 az „első körös” első évesek száma, míg az ötödik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) összesen 4698 új hallgatóval.

 

Állami ösztöndíjjal

Az állami támogatottságú helyekre a július 24-én záruló első körös jelentkezések alapján felvett első évesek összlétszáma alapján is a fentiekhez hasonló a hazai felsőoktatási intézmények élbolyában a sorrend. A legtöbb állami ösztöndíjassal az ELTE büszkélkedhet: a fővárosi intézményben összesen 6674 fiatal kezdi meg ilyen támogatással egyetemi tanulmányait. E szempontból is ezüstérmes képzőhely az SZTE, ahol 5065 új gólya veheti igénybe az állami támogatást a diplomaszerzéshez. A további „erősorrend”: harmadik a DE 5043 ilyen hallgatóval, negyedik a szakegyetemnek számító BME 4524 elsőssel, ötödik a PTE 3780 új állami ösztöndíjassal.

 

A szeptemberben állami ösztöndíjjal tanulmányokat kezdők összlétszáma alapján is összehasonlíthatóak a felsőoktatási intézmények. A július 24-i ponthatár húzás előtti körökben felvételizőket, így a tavasszal lezárult keresztféléves, illetve a doktori képzéses felvételi eljárásban felvetteket is szerepelteti a kormány vállalásait bemutató statisztikáiban az Emberi Erőforrás Minisztériuma. A nagyobb időtartamot és többféle statisztikát összegző adatbázis elkészült az alap- és osztatlan, nappali munkarendben, állami ösztöndíjjal támogatott képzésekre felvett fiatalokról. Ennek alapján a felsőoktatási intézmények sorrendje: első az ELTE 6931 állami támogatottsággal betöltött hellyel; majd a második csoportban az ötezernél több hallgatót fogadó csapat, ahol a BME 5530, a DE 5522, az SZTE 5370 állami ösztöndíjast kezd oktatni; végül a PTE 4091 ilyen gólyával.

 

Kisebb veszteséggel

Csökkent a felsőoktatási intézményben továbbtanulók száma. Ennek egyik okát mutatják a demográfiai adatok: csökken a felsőoktatási intézménybe jelentkező korosztályhoz tartozók, a 18 éven túliak száma. Idén 2011-hez képest 27, a múlt évhez képest 10 százalékkal kevesebb elsős kezdi meg tanulmányait a felsőoktatásban. Ennél az országos trendnél kisebb arányú „veszteséggel” csak a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE zárta az első körös felvételi eljárási időszakot. A ponthatár húzást követően 2011-ben felvettekhez képest az ELTE 15, az SZTE 21 százalékkal kevesebb gólyát fogad, míg a tavaly ilyenkor bemutatott adatokhoz viszonyítva a jelent az ELTE és az SZTE is 7 százalékkal kevesebb elsőssel indítja szeptemberben az új tanévet. Ezeknél az arányoknál nagyobb veszteséggel zárta az élbolyba tartozó többi tudományegyetem az utóbbi felvételi időszakokat: a DE 27 és 8, a PTE 37 és 18 százalékkal kevesebb elsőst vett föl idén, mint 2011-ben és 2012-ben.

 

Országosan a tavalyihoz képest a felsőoktatásba jelentkezők száma idén mintegy 15 ezer fővel csökkent, a felvettek száma nem követte ezt a tendenciát. Így a bejutási esélyek megnövekedtek – míg tavaly 72,4 százalékos volt a bejutási arány, addig idén a jelentkezők 75,6 százaléka nyert felvételt. A Szegedi Tudományegyetemre pályázó összes fiatal 45,8 százaléka, míg az intézményt első helyen megjelölő jelentkezők 85,2 százaléka kezdheti meg tanulmányait a Tisza-parti universitason.

 

Pótfelvételit is hirdet az SZTE 9 kara és az intézmény tanárképzési központja. Jelentkezni augusztus 12-ig lehet. A pórfelvételi eljárás augusztus végére várható eredményei módosíthatják a fenti adatokat.

 

A felvételivel kapcsolatos korábbi írásunk:

 

A pótfelvételiről szóló információnk:

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.