SZTE Info

Dugonics_ter_Tudos_setany_kiemelt

Tudós sétány a Dugonics téren

A Szegedi Tudományegyetem épületének a közelében, a Dugonics tér és a Somogyi utca érintkezésénél kialakított Tudós sétányon a fasor mellett elhelyezett kőgömbökre jeles tudósok nevét írták. Ebben az elismerésben a szegedi egyetem 14 kiemelkedő tudományos eredményeket elért, világhírű kutatója, oktatója részesült.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tudós sétánnyal, szegedi kutatók emlékére ültetett fasorral és a jeles személyek kőbe vésett nevével tiszteleg az egyetem és a város az universitas nagysága előtt.

 

A Dugonics téri egyetemi épülethez legközelebbi kőgömbön a név: Szent-Györgyi Albert (1893-1986), aki a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetét vezető professzorként fedezte föl a C-vitamint, majd nyerte el 1937-ben az orvosi-élettani Nobel-díjat „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. Tudósi teljesítményét 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el, 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. 1940-ben a szegedi egyetem rektora lett. Akkoriban az izommozgás biokémiájával foglalkozott. E munkájának eredménye is – például a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárása – Nobel-díjjal értékelhető teljesítménnyel egyenértékű.

 

A Kossuth-díjas Kalmár László (1905-1976) kutatási területe a matematikai analízis, a matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet. 1949-ben a szegedi egyetem rektora, és az MTA tagja lett; 1962-ben alapította meg a Kibernetikai Laboratóriumot, amelyben 1964-ben már számítógép működött. Ez és a Számítástudományi Tanszéke alapozta meg az SZTE Természettudományi és Informatikai Karán a világhírű programtervezői és programozó matematikusi képzést.

 

Világhíres matematikus, széles nemzetközi kapcsolatrendszert ápolt Szőkefalvi-Nagy Béla (1913-1998), aki MTA-tag (1945), kétszeres Kossuth-díjas (1950, 1953) tudós. Kutatási területe: a Hilbert-terek lineáris operátorai, tágabb értelemben a teljes funkcionálanalízis, de eredményeket ért el a Fourier-sorok elméletében is. Kétszer vállalta a szegedi egyetem természettudományi kari dékánságát. A rendszerváltozás után a Szegedért Alapítvány első fődíjasa (1990), Szeged város díszpolgára (1991). Tanulmányait számos nyelvre lefordították.

 

Zoológus, a premontrei rend tagja volt Ábrahám Ambrus (1893-1989), mikor 1934-ben a Tisza-parti városba került. 1940-től 1967-ig a szegedi tudományegyetemen idegszövettani és idegélettani kérdésekkel foglalkozott, mikrotechnikai eljárásokat tervezett az idegek tanulmányozására. Jelentősek a vérerek beidegzésére, az intracardialis idegekre, a hallóidegekre vonatkozó összehasonlító kutatásai. Az MTA-tag (1945), Kossuth-díjas (1953) ideghisztológust egyházi kötelmei alól 1967-ben mentette föl a pápa.

 

A funkcióanalízis egyik megalapítója Riesz Frigyes (1880-1956) matematikus. Fölismerte ugyanis, hogy – a függvények közötti összeadás, számmal szorzás és skaláris szorzás műveletét alkalmasan definiálva – a függvények egy széles osztálya ugyanúgy viselkedik, mint a vektorok. A Szegeden létrejött világhírű matematikai centrum MTA-tagja (1916), kétszeres Kossuth-díjas nagysága vállalta a Matematikai és Természettudományi Kar dékáni tisztét (1921), a tudományegyetem rektori megbízatását (1925, 1945) is.

 

A Kossuth-díjas akadémikus, Budó Ágoston (1914-1969) fizikus kutatási területe: a molekula-színképek, a dielektrikumok fizikája, a molekuláris lumineszcencia. A poláris molekulákat tartalmazó folyadékok nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedésével foglalkozva a Debye-elméletet tette megalapozottabbá. A szegedi tudományegyetem Természettudományi Kara dékánjaként (1958, 1959) is folytatta tudománypolitikai és tudományszervezői munkásságát. Foglalkoztatták az oktatás korszerűsítésének kérdései, jeles egyetemi tankönyvíró.

 

A biokémikus Straub F. Brunó (1914-1996) a „Szent-Györgyi-iskola” jeles tagjaként 1937-től tanított a szegedi egyetemen. A kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1958) kutató munkássága az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben – többek között ő – fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. Az MTA Szegedi Biológiai Központ alapító (1971) főigazgatója. Az akadémikus a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó (1988-1989) elnöke.

 

A „legszögedibb szögedi”, a néprajztudós és művészettörténész Bálint Sándor (1904-1980) fő kutatási területe az Alföld és Szeged néprajza, a vallási néphagyományok. Az 1947–1965 között egyetemi tanárként oktató néprajzkutató 1962-ben a történelemtudományok kandidátusa lett. Tanítási engedélyét 1950 és 1956 között megvonták, 1965-ben „rendszerellenes izgatás” vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A vallási néprajz hazai megalapozójának tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye őrzi.

 

A kemoterápiás gyógymódok, az immunrendszer és az idegi eredetű gyulladások nemzetközi hírű kutatója Jancsó Miklós (1903-1966). Az akadémikus (1946), kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1955) farmakológus, hisztokémikus, fiziológus orvosi tanulmányait Szegeden végezte, itt 1938-tól haláláig a gyógyszertani intézet igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára volt. Kutatói eredményei közül az egyik, hogy felfedezte a dekametilén-diguanidin és származékainak terápiás hatását a dél-amerikai álomkór és a kala-azar gyógyításában.

 

A föld és ásványtani tudományok doktora (1952), a Kossuth-díjas (1952) Koch Sándor (1896-1983) mineralógus 1940-ben került a szegedi tudományegyetemre. Itt teljesedett ki kutatói, oktatói, (tan)könyvírói pályája, amely 1920-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárában a Kárpát-medence bányahelyeinek ásványaival foglalkozva indult. Az ásványtani oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert – ma már az ő nevét viselő – szegedi ásványgyűjteményt.

 

A jogtudós Kovács István (1921-1990) 1950-től haláláig tanított a szegedi József Attila Tudományegyetem általa vezetett államjogi tanszékén. Az akadémikus (1965) tudományos érdeklődése elsősorban az alkotmányfogalom elméleti alapjainak és történeti fejlődésének vizsgálatára irányult. Az összehasonlító alkotmányjog nemzetközileg elismert kutatójaként főként az alkotmánygondolat 20. századi alakulása terén kifejtett munkássága jelentős. Foglalkozott munkajoggal, valamint a magyar közjogi pozitivizmus történetével is.

 

A belgyógyász Hetényi Géza (1894-1959) kutatási területe: a máj- és cukorbetegek anyagcseréje, a kalcium-anyagcsere, a lipodystrophia. A kétszeres Kossuth-díjas (1950, 1955) akadémikust (1949) foglalkoztatta a vegetatív idegrendszer funkcionális zavarainak jelentősége a fekélybetegség és a hipertónia patogenezisénél. 1947-től vezette a szegedi I. számú Belgyógyászati Klinikát, prorektori teendőket is vállalt (1950). Kötete jelent meg – többek között – az anyagcsere-betegségekről, a légzési szervek és a gyomor betegségeiről is.

 

A középkori (9-15. századi) magyar történelem és a történeti segédtudományok Kristó Gyula (1939-2004) kutatási területe. A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar-történelem és latin szakos tanári oklevelet, itt kutatott és oktatott 1962-től haláláig. Vállalta a JATE BTK dékáni (1987-1989) és a tudományegyetem rektori (1982-1985) teendőit is. Az akadémikus (1998) Szeged díszpolgára (1998). Többekkel lefordította magyar nyelvre Szent István király intelmeit és törvényeit, sikert aratott több tudománynépszerűsítő könyve is.

 

A Latin-Amerika története Tanszék (1967) megalapítása is Wittman Tibor (1923- 1972) teljesítménye, aki 1959-ben került a szegedi egyetemre. Történészként foglalkozott a Habsburg-ellenes erdélyi függetlenségi harcok nemzetközi összefüggéseivel, a nyugat-európai, és az úgynevezett „harmadik világ”, azon belül is Latin-Amerika történetével. De a régi magyar irodalom területén is adott közre kutatási eredményeket. Az MTA-doktor a József Attila Tudományegyetem oktatási rektorhelyettesi tisztséget (1964–1967) is betöltötte.

 

A Tudós sétányt szegélyező, 30 centiméter átmérőjű mészkő díszeket a szegedi szobrász, Székó Gábor készítette 2012-ben.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.