SZTE Info

Dugonics_ter_Tudos_setany_kiemelt

Tudós sétány a Dugonics téren

A Szegedi Tudományegyetem épületének a közelében, a Dugonics tér és a Somogyi utca érintkezésénél kialakított Tudós sétányon a fasor mellett elhelyezett kőgömbökre jeles tudósok nevét írták. Ebben az elismerésben a szegedi egyetem 14 kiemelkedő tudományos eredményeket elért, világhírű kutatója, oktatója részesült.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tudós sétánnyal, szegedi kutatók emlékére ültetett fasorral és a jeles személyek kőbe vésett nevével tiszteleg az egyetem és a város az universitas nagysága előtt.

 

A Dugonics téri egyetemi épülethez legközelebbi kőgömbön a név: Szent-Györgyi Albert (1893-1986), aki a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetét vezető professzorként fedezte föl a C-vitamint, majd nyerte el 1937-ben az orvosi-élettani Nobel-díjat „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. Tudósi teljesítményét 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el, 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. 1940-ben a szegedi egyetem rektora lett. Akkoriban az izommozgás biokémiájával foglalkozott. E munkájának eredménye is – például a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárása – Nobel-díjjal értékelhető teljesítménnyel egyenértékű.

 

A Kossuth-díjas Kalmár László (1905-1976) kutatási területe a matematikai analízis, a matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet. 1949-ben a szegedi egyetem rektora, és az MTA tagja lett; 1962-ben alapította meg a Kibernetikai Laboratóriumot, amelyben 1964-ben már számítógép működött. Ez és a Számítástudományi Tanszéke alapozta meg az SZTE Természettudományi és Informatikai Karán a világhírű programtervezői és programozó matematikusi képzést.

 

Világhíres matematikus, széles nemzetközi kapcsolatrendszert ápolt Szőkefalvi-Nagy Béla (1913-1998), aki MTA-tag (1945), kétszeres Kossuth-díjas (1950, 1953) tudós. Kutatási területe: a Hilbert-terek lineáris operátorai, tágabb értelemben a teljes funkcionálanalízis, de eredményeket ért el a Fourier-sorok elméletében is. Kétszer vállalta a szegedi egyetem természettudományi kari dékánságát. A rendszerváltozás után a Szegedért Alapítvány első fődíjasa (1990), Szeged város díszpolgára (1991). Tanulmányait számos nyelvre lefordították.

 

Zoológus, a premontrei rend tagja volt Ábrahám Ambrus (1893-1989), mikor 1934-ben a Tisza-parti városba került. 1940-től 1967-ig a szegedi tudományegyetemen idegszövettani és idegélettani kérdésekkel foglalkozott, mikrotechnikai eljárásokat tervezett az idegek tanulmányozására. Jelentősek a vérerek beidegzésére, az intracardialis idegekre, a hallóidegekre vonatkozó összehasonlító kutatásai. Az MTA-tag (1945), Kossuth-díjas (1953) ideghisztológust egyházi kötelmei alól 1967-ben mentette föl a pápa.

 

A funkcióanalízis egyik megalapítója Riesz Frigyes (1880-1956) matematikus. Fölismerte ugyanis, hogy – a függvények közötti összeadás, számmal szorzás és skaláris szorzás műveletét alkalmasan definiálva – a függvények egy széles osztálya ugyanúgy viselkedik, mint a vektorok. A Szegeden létrejött világhírű matematikai centrum MTA-tagja (1916), kétszeres Kossuth-díjas nagysága vállalta a Matematikai és Természettudományi Kar dékáni tisztét (1921), a tudományegyetem rektori megbízatását (1925, 1945) is.

 

A Kossuth-díjas akadémikus, Budó Ágoston (1914-1969) fizikus kutatási területe: a molekula-színképek, a dielektrikumok fizikája, a molekuláris lumineszcencia. A poláris molekulákat tartalmazó folyadékok nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedésével foglalkozva a Debye-elméletet tette megalapozottabbá. A szegedi tudományegyetem Természettudományi Kara dékánjaként (1958, 1959) is folytatta tudománypolitikai és tudományszervezői munkásságát. Foglalkoztatták az oktatás korszerűsítésének kérdései, jeles egyetemi tankönyvíró.

 

A biokémikus Straub F. Brunó (1914-1996) a „Szent-Györgyi-iskola” jeles tagjaként 1937-től tanított a szegedi egyetemen. A kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1958) kutató munkássága az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben – többek között ő – fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. Az MTA Szegedi Biológiai Központ alapító (1971) főigazgatója. Az akadémikus a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó (1988-1989) elnöke.

 

A „legszögedibb szögedi”, a néprajztudós és művészettörténész Bálint Sándor (1904-1980) fő kutatási területe az Alföld és Szeged néprajza, a vallási néphagyományok. Az 1947–1965 között egyetemi tanárként oktató néprajzkutató 1962-ben a történelemtudományok kandidátusa lett. Tanítási engedélyét 1950 és 1956 között megvonták, 1965-ben „rendszerellenes izgatás” vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A vallási néprajz hazai megalapozójának tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye őrzi.

 

A kemoterápiás gyógymódok, az immunrendszer és az idegi eredetű gyulladások nemzetközi hírű kutatója Jancsó Miklós (1903-1966). Az akadémikus (1946), kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1955) farmakológus, hisztokémikus, fiziológus orvosi tanulmányait Szegeden végezte, itt 1938-tól haláláig a gyógyszertani intézet igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára volt. Kutatói eredményei közül az egyik, hogy felfedezte a dekametilén-diguanidin és származékainak terápiás hatását a dél-amerikai álomkór és a kala-azar gyógyításában.

 

A föld és ásványtani tudományok doktora (1952), a Kossuth-díjas (1952) Koch Sándor (1896-1983) mineralógus 1940-ben került a szegedi tudományegyetemre. Itt teljesedett ki kutatói, oktatói, (tan)könyvírói pályája, amely 1920-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárában a Kárpát-medence bányahelyeinek ásványaival foglalkozva indult. Az ásványtani oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert – ma már az ő nevét viselő – szegedi ásványgyűjteményt.

 

A jogtudós Kovács István (1921-1990) 1950-től haláláig tanított a szegedi József Attila Tudományegyetem általa vezetett államjogi tanszékén. Az akadémikus (1965) tudományos érdeklődése elsősorban az alkotmányfogalom elméleti alapjainak és történeti fejlődésének vizsgálatára irányult. Az összehasonlító alkotmányjog nemzetközileg elismert kutatójaként főként az alkotmánygondolat 20. századi alakulása terén kifejtett munkássága jelentős. Foglalkozott munkajoggal, valamint a magyar közjogi pozitivizmus történetével is.

 

A belgyógyász Hetényi Géza (1894-1959) kutatási területe: a máj- és cukorbetegek anyagcseréje, a kalcium-anyagcsere, a lipodystrophia. A kétszeres Kossuth-díjas (1950, 1955) akadémikust (1949) foglalkoztatta a vegetatív idegrendszer funkcionális zavarainak jelentősége a fekélybetegség és a hipertónia patogenezisénél. 1947-től vezette a szegedi I. számú Belgyógyászati Klinikát, prorektori teendőket is vállalt (1950). Kötete jelent meg – többek között – az anyagcsere-betegségekről, a légzési szervek és a gyomor betegségeiről is.

 

A középkori (9-15. századi) magyar történelem és a történeti segédtudományok Kristó Gyula (1939-2004) kutatási területe. A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar-történelem és latin szakos tanári oklevelet, itt kutatott és oktatott 1962-től haláláig. Vállalta a JATE BTK dékáni (1987-1989) és a tudományegyetem rektori (1982-1985) teendőit is. Az akadémikus (1998) Szeged díszpolgára (1998). Többekkel lefordította magyar nyelvre Szent István király intelmeit és törvényeit, sikert aratott több tudománynépszerűsítő könyve is.

 

A Latin-Amerika története Tanszék (1967) megalapítása is Wittman Tibor (1923- 1972) teljesítménye, aki 1959-ben került a szegedi egyetemre. Történészként foglalkozott a Habsburg-ellenes erdélyi függetlenségi harcok nemzetközi összefüggéseivel, a nyugat-európai, és az úgynevezett „harmadik világ”, azon belül is Latin-Amerika történetével. De a régi magyar irodalom területén is adott közre kutatási eredményeket. Az MTA-doktor a József Attila Tudományegyetem oktatási rektorhelyettesi tisztséget (1964–1967) is betöltötte.

 

A Tudós sétányt szegélyező, 30 centiméter átmérőjű mészkő díszeket a szegedi szobrász, Székó Gábor készítette 2012-ben.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.