SZTE Info

szabadegyetem_eli_kiemelt

Szabadegyetem – Szeged: Az ELI ALPS-tól a lézerkardig

Hány méteres betonfalból épül az ELI ALPS „A” épülete a sugárzás kivédésére? Mivel kísérleteznek majd Szegeden? Milyen erejű a világ legerősebb lézere, s mekkorát terveznek megépíteni 2020-ra a tudósok? – többek közt ezekre a kérdésekre is választ kaptak a Szabadegyetem-Szeged programsorozat hallgatói.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés: mekkora a legnagyobb teljesítményű lézer, amit fel tudnak építeni. A Science magazin 2005. júliusi számában összegyűjtött 100 válaszra váró kérdés között mindenesetre ez a 14. helyen szerepelt olyan felvetések után, mint például, hogy a miénk-e az egyetlen világegyetem, és hogy honnan jönnek az ultranagy energiájú kozmikus sugarak – tudtuk meg Osvay Károlytól. Az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék egyetemi docense a Szabadegyetem – Szeged sorozat február 13-i programján az ELI-ALPS tudományos felépítéséről és a lézerek koncepcionális tervezéséről tartott előadást.

 

Tankhajó a lábujjhegyen, avagy milyen erős a lézer?

A szegedi kutató előadását az „alapoktól” kezdte: elmagyarázta – többek között –, hogy mi is az a lézer és milyen tulajdonságai vannak, majd rátért az ELI ALPS-ra, a Szegeden épülő kutatóközpontra.

01
Copyright: ELI-PP Consortium


Az első, nagy teljesítményű lézerekre alapozott civil kutatási nagyberendezést, az Extreme Light Infrastructure-t (ELI), nemzetközi összefogással, de egységes igazgatósággal és kutatási stratégiával hozzák létre. A 216 millió eurós összköltségvetésű, magyarországi gigaberuházás tudományos műszaki igazgatója: Osvay Károly. Kiemelte: a 2007-től 2010-ig tartó, 13 ország részvételével zajlott nemzetközi előkészítő fázisban a magyar hozzájárulás nagy részét a szegediek végezték. Az ELI-ALPS nemzetközi kutatási menedzsment csapat tagjai közül pedig sokan – mint például Divéki Zsolt, Dombi Péter és Fülöp József – a Szegedi Tudományegyetemen diplomáztak. A szegedi központ mellett Prágában és Magurele-ben épül a teljes ELI beruházás másik két intézete.

 

A szegedi Attosecond Light Pulse Source (ALPS) központban hihetetlenül rövid fényjeleket, azaz attoszekundumos (10-18 s-ig tartó) fényimpulzusokat terveznek előállítani. Ez mit jelent? A lézer sugarak nem olyanok lesznek, mint a lézerpointer, amelyen megnyomják a gombot, és folyamatosan világít, hanem nagyon rövid fénycsomagokat bocsátanak majd ki. Az „A” épületben öt ilyen lézerrendszer – három nagy és két kisebb – kap helyet. Ezek erejét az adja, hogy a teljesítményüket egy pár négyzetmilliméteres területre lehet koncentrálni.

 

A szegedi ELI ALPS csúcsteljesítménye a Föld elektromos erőműveinek átlagos összteljesítményénél 100 ezerszer lesz nagyobb. Egy példán keresztül: ha az ultranagy teljesítményű lézernyalábot egy hajszál vastagságának törtrészére fókuszálnák, akkor ott olyan nyomás keletkezne, ami felér 10 millió tankhajó súlyának egy lábujjhegynyi területre gyakorolt nyomásával.

 

Ma 1 petawattos (10^15 watt) teljesítményű lézerek működnek a világon. Az ELI ALPS másodlagos missziója: az itt dolgozó kutatók közreműködjenek abban, hogy 2020-ra megépülhessen a 200 petawattos lézer.

 

Ugyanakkor a 2017 év végére felépülő lézerközpontban folyó kutatások elsődleges célja az ultrarövid lézerimpulzusokkal, valamint az előállított egyéb fénysugárzásokkal olyan, nagy időfelbontású kísérletek végzése, amelyek a fizika, a kémia, az orvostudomány és az anyagtudomány területén is áttörést hozhatnak. Csak néhány példa: ion nyalábokkal kezelni lehet majd az agyban a rákos szöveteket. Lézerrel jobb minőségű röntgen felvételeket tudnak készíteni. Fehérjemolekulák belső szerkezetét is vizsgálják, amiből a gyógyszerkutatás profitálhat. Elemek átalakítását, a radioaktív hulladékok kezelésének problémáit is kutathatják a szegedi szuperlézerrel. Az SZTE számos tanszékén zajlanak az ELI ALPS-hoz kapcsolódó kutatások. Az impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában című kutatási projektre a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 pályázaton 493,5 millió forint támogatást nyert az SZTE. A kutatás részleteiről a projekt honlapján tájékozódhatnak, (http://www.u-szeged.hu/tamop422a0060-index) valamint a www.u-szeged.hu is folyamatosan beszámol róla.

05

 

Épül az innovációs-tudományos park – 150 tudósra lesz szükség

Szegeden az Öthalmi úti egykori szovjet laktanya területén elvégezték a bozót és cserjeirtást, és zajlik a lőszermentesítés. A 25 ezer négyzetméteres alapterületű innovációs-tudományos parkban négy épületet húznak fel. Az „A” épületben tíz laboratóriumot alakítanak ki. Itt működik majd a három nagy és a két kisebb lézerrendszer. A tökéletes eredmények elérése érdekében az épületet speciális, rezgésmentes alapra építik, nem lesz bent folyóvíz és a légkondicionálást is a „B” épületből átvezetett rendszeren keresztül oldják meg. Hogy a külső sugárzást kint, a belsőt pedig bent tartsák, a legjobban védett kísérleti területet 2 méteres betonfal veszi majd körül. A „B” kiszolgáló épületként funkcionál majd, a „C”-ben kapnak helyet az irodák és a konferencia központ, a „D” karbantartó helyiség és raktár lesz.

 02


Osvay Károly felhívta az egyetemisták figyelmét az egyedülálló lehetőségre: az ELI ALPS-ban végzett kutatásokhoz, a lézerek működtetéséhez 2015-től 120-150 tudósra lesz szükségük. Nemcsak fizikusokra, hanem vegyészekre, orvosokra, biológusokra, ásványtanosokra, azaz minden olyan egyéb tudomány szakembereire, ahol az ELI-ALPS áttörést hozhat. A fiatal kutatók a projektben résztvevő külföldi intézményekben tanulhatják meg a különböző berendezések megtervezését és megépítését. A kint szerzett tudást, és az ott létrehozott berendezéseket pedig hazatérve az ELI ALPS-ban folytatott kutatásaik során alkalmazhatják.

 

Vákuumos célkamrában lőnek a lézerrel

Sok érdekességet is megtudtunk a lézerről. Például, hogy már az 1 petawattos is olyan erős, hogy képes lenne átlyukasztani az ember kezét. Filmeken már láthattunk ilyet.

Kérdezhetett is az előadótól a hallgatóság. Felmerült például, hogy a tudósok mire lőnek majd a 200 petawattos lézerrel, ha már az 1 petawattos is ilyen erős. Megtudtuk: Szegeden a lézeres kísérleteket egy-egy 2-4 méter átmérőjű célkamrában hajtják majd végre, amelyben vákuumot hoznak létre (8a 200 PW lézerhez akár 8-10 méter átmérőjű kamra is kellene). Így nem „rombolnak le semmit”, de megfigyelhetők benne az események.

Megvalósítható-e a Star Wars filmekben látott lézerkard? – kérdezte egy fiatalember. – A tudósok a fényt még nem tudják megállítani – válaszolta Osvay Károly. – Szóval az még nem lehetséges, hogy kipendítem a lézerkardomat, mint a bugylibicskát. Érdekes koncepció, de sokat kell még azon dolgozni, hogy létrejöjjön – zárta a gondolatot mosolyogva a szegedi tudós.

 

Bobkó Anna


*


A Szabadegyetem – Szeged XI. szemeszterének programja


2013. február 6.: A város házasságot, családot érintő kihívásai, Körmendy Imre – tudományos főmunkatárs

2013. február 13.: A szegedi giga-vaku, avagy az europai „Szuperlézer” tervezése, Dr. Osvay Károly – egyetemi docens SZTE TTIK

2013. február 20.: A tanulás társadalmi haszna, Dr. Csapó Benő – intézetvezető egyetemi tanár SZTE BTK

2013. február 27.: Régió, egyetem, gazdaságfejlesztés, Dr. Lukovics Miklós – egyetemi docens SZTE GTK, SZTE Stratégiai és Fejlesztési Igazgató

2013. március 6.: Az oktatási rendszer mint a versenyképesség javításának egyik fő pillére, Dr. Pelle Anita – egyetemi docens SZTE GTK

2013. március 13.: A genetika és a liszenkoizmus, Dr. Gausz János – tudományos tanácsadó SZTE TTIK

2013. március 20.: A Székelyföld önrendelkezésének évszázadai és a 21. század kihívásai, B. Garda Dezső dr.

2013. április 10.: Állatjólét-állatjóllét, gazdasági haszonállataink védelmének aktuális kérdései”, Mikó Józsefné Dr. Jónás Edit – egyetemi adjunktus SZTE MGK

2013. április 17.: A korszerű fogamzásgátlás fejlődése: a mézzel átitatott tampontól a korszerű hormonké-szítményekig, Dr. Bártfai György – egyetemi tanár SZTE ÁOK

2013. április 24.: A férfiasság meghosszabbítható, Dr. Pajor László – egyetemi tanár SZTE ÁOK

2013. május 8.: Daganatkeltő mikrobák, gyógyító mikrobák: az immunválaszt kijátszó és aktiváló mikroor-ganizmusok, Dr. Buzás Krisztina – tudományos főmunkatárs SZTE FOK


Az előadások az SZTE TIK (Szeged, Ady tér 10.) kongresszusi termében kezdődnek a fenti napokon 18 órakor.

 

További információ: http://www.u-szeged.hu/szabadegyetem-szeged

 

Ha valamely előadáson nem tud részt venni az érdeklődő, akkor a televíziós felvételt online vetítés formájában a www.u-szeged.hu/szabadegyetem oldalon tekintheti meg az előadást követő hét közepétől. A Szabadegyetem – Szeged XI. szemeszter előadásait ugyanis dokumentációs céllal rögzíti az SZTE MédiaCentrum SZTEtelevíziója.

 

A korábbi szemeszterek előadásáról is készült televíziós felvétel. Ezek megtekinthetőek az SZTE honlapján ( http://www.u-szeged.hu/szabadegyetem-szeged/korabbi-szemeszterek/szemeszter?objectParentFolderId=3801).


uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.