SZTE Info

SZTE-s szakemberektől tanulják az újvidékiek a biogáztechnológiát

Szakmai megbeszélést tartottak a magyar hulladéktörvény biogázüzemeket érintő kérdéseiről, valamint a szerb biogázüzemekről február 14-én az EDF-Démász székházban. Egy főként az EU által finanszírozott magyar-szerb határon átnyúló IPA-projekt keretében az Újvidéki Egyetem Technikai Fakultás munkatársai szegedi szakemberektől tanulják a biogáztechnológia alapjait.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_4181_szteSzerbiában ez a terület jelenleg még gyerekcipőben jár – tudtuk meg Kovács Kornéltól, az SZTE Biotechnológiai Tanszék professzorától, a Magyar Biogáz Egyesület elnökétől. A projekt részeként olyan információs napokat szerveznek, ahol adekvát szakemberektől kaphatnak információkat. Magyar részről pedig az adta a február 14-i fórum apropóját, hogy megjelent az új hulladéktörvény, mely sok bizonytalanságot és értelmezési nehézséget jelent a biogázzal foglalkozók számára, ezért gyakorlati szakembereket is meghívtak előadónak a hatóság, környezetvédelmi felügyelőség oldaláról. A megbeszélés résztvevői megismerkedhettek a szerbiai helyzettel is és a Zöldforrás Energia Kft. biogázüzemével, amit egy kerekasztal-beszélgetés után meg is tekinthettek az érdeklődők.

 

Szegedről viszik a tudást

Kovács Kornél elmondta, eddig Szerbiából négy doktoranduszhallgató dolgozott Szegeden, áprilisban is várnak még kettőt. A fiatal szakembereket megismertetik a technológiával a laborokban, elsajátíthatják a mérési módszereket. A professzor hozzátette: az Újvidéki Egyetemen most szerelik fel a biogázos kutatófejlesztő labort, amely nemcsak a kutatás céljait szolgálja, hanem szolgáltat is majd, vagyis a biogázüzemek mintáit vizsgálják majd ott. Ilyen szerepet természetesen a szegedi tanszék is ellát a helyi üzem számára, sőt, a Szerbiába tervezett biogázüzemek alapanyagait is vizsgálják a Tisza-parti városban – tudtuk meg.

 

Szegedi segítség a szerb biogázüzemekhez

IMG_4186_szte– Nekünk az a szerepünk, hogy biogázüzem létrehozására képes céget találjunk – mondta el a szakmai megbeszélésen Ðerđ Polak, az EM Biogas Centar igazgatója. Tevékenységi körük nem merül ki a konzultációban, a biogázüzem tervezésétől az építéséig részt tudnak venni a folyamatban. Az igazgató hangsúlyozta: a biogáz multidiszciplináris téma, például biológiai, villamosmérnöki, jogi és banki ismeretek is szükségesek egy üzem létrehozásához. – Ezt csak egy csapat tudja összehozni, én és a cég egy ilyen nemzetközi csapatnak csak része vagyunk – magyarázta Ðerđ Polak. Azt is kiemelte, nagyon jó az együttműködésük a szegedi egyetemmel. Szerbiában az elmúlt időszakban három biogázüzem épült, ebből kettő vette és veszi igénybe valamilyen módón a magyar szakemberek segítségét. Egyiknél kezdettől fogva jelen voltak a Szegedi Tudományegyetem szakemberei, a másiknál a karbantartást, tanácsadást végzik eredményesen. Ðerđ Polaktól azt is megtudtuk, Szerbiában nagy az érdeklődés a biogázüzemekre, de nehézséget jelent, hogy a választások miatt nincs új törvényi szabályozás a területen, és gondot okoz például az üzem létesítéséhez szükséges eljárás hosszúsága: egyéves papírmunkáról van szó – ezen most szándékozik egyszerűsíteni a szerb kormányzat.

 

Trágya: melléktermék vagy hulladék?

Magyarországon egyébként összesen negyven biogázüzem működik, amelyek mezőgazdasági hulladékokat dolgoznak fel, ezek közül az egyik legújabb és legmodernebb technológiát képviselő a szegedi. Kovács Kornéltól megtudtuk, a biogázüzem engedélyezésének procedúrája rendkívül bonyolult hazánkban, az engedélyek beszerzése másfél-két évbe telik – ugyanez Németországban és Ausztriában egyablakos ügyintézéssel megoldott, és néhány hónap alatt lefut.

 

A szegedi üzem sertéshígtrágyára és silókukorica-, illetvett silózott cukorcirok alapanyagokat hasznosít. A fermentációs maradékot a felhasznált növények földjére juttatják vissza. A professzor elmondta, az új hulladéktörvény értelmezésének egyik problémája, hogy az a trágya, amit a legtöbb üzem felhasznál, minek minősül. Az egyik rendelkezés mezőgazdasági melléktermékként, a másik hulladékként kezeli – nem mindegy, hiszen eltérő engedélyeztetés alá esik. Úgy összegzett: a biogáz abban tűnik ki a többi megújuló energiaforrás közül, hogy egyesíteni képes a hulladékkezelést a megújuló energiatermeléssel.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 22.
    09:00 - 10:00
    Project 833 címmel tekinthető meg a Csongrádi Művésztelep alkotóinak bemutatkozó kiállítása. A tárlat június 22-től július 14-ig látogatható, naponta 9 és 18 óra között.
  • június 22.
    18:00 - 19:00
    Orosz Andrea másfél évig élt Hanoiban és tanított egy vietnámiak által működtetett japán iskolában. Előadásában többek között mesél munkájáról, élményeiről, kirándulásairól. Emellett kulturális élménybeszámolóval is várja az érdeklődőket. A programot a Közéleti Kávéház és a SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottsága szervezi.
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/