SZTE Info

SZTE-s szakemberektől tanulják az újvidékiek a biogáztechnológiát

Szakmai megbeszélést tartottak a magyar hulladéktörvény biogázüzemeket érintő kérdéseiről, valamint a szerb biogázüzemekről február 14-én az EDF-Démász székházban. Egy főként az EU által finanszírozott magyar-szerb határon átnyúló IPA-projekt keretében az Újvidéki Egyetem Technikai Fakultás munkatársai szegedi szakemberektől tanulják a biogáztechnológia alapjait.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_4181_szteSzerbiában ez a terület jelenleg még gyerekcipőben jár – tudtuk meg Kovács Kornéltól, az SZTE Biotechnológiai Tanszék professzorától, a Magyar Biogáz Egyesület elnökétől. A projekt részeként olyan információs napokat szerveznek, ahol adekvát szakemberektől kaphatnak információkat. Magyar részről pedig az adta a február 14-i fórum apropóját, hogy megjelent az új hulladéktörvény, mely sok bizonytalanságot és értelmezési nehézséget jelent a biogázzal foglalkozók számára, ezért gyakorlati szakembereket is meghívtak előadónak a hatóság, környezetvédelmi felügyelőség oldaláról. A megbeszélés résztvevői megismerkedhettek a szerbiai helyzettel is és a Zöldforrás Energia Kft. biogázüzemével, amit egy kerekasztal-beszélgetés után meg is tekinthettek az érdeklődők.

 

Szegedről viszik a tudást

Kovács Kornél elmondta, eddig Szerbiából négy doktoranduszhallgató dolgozott Szegeden, áprilisban is várnak még kettőt. A fiatal szakembereket megismertetik a technológiával a laborokban, elsajátíthatják a mérési módszereket. A professzor hozzátette: az Újvidéki Egyetemen most szerelik fel a biogázos kutatófejlesztő labort, amely nemcsak a kutatás céljait szolgálja, hanem szolgáltat is majd, vagyis a biogázüzemek mintáit vizsgálják majd ott. Ilyen szerepet természetesen a szegedi tanszék is ellát a helyi üzem számára, sőt, a Szerbiába tervezett biogázüzemek alapanyagait is vizsgálják a Tisza-parti városban – tudtuk meg.

 

Szegedi segítség a szerb biogázüzemekhez

IMG_4186_szte– Nekünk az a szerepünk, hogy biogázüzem létrehozására képes céget találjunk – mondta el a szakmai megbeszélésen Ðerđ Polak, az EM Biogas Centar igazgatója. Tevékenységi körük nem merül ki a konzultációban, a biogázüzem tervezésétől az építéséig részt tudnak venni a folyamatban. Az igazgató hangsúlyozta: a biogáz multidiszciplináris téma, például biológiai, villamosmérnöki, jogi és banki ismeretek is szükségesek egy üzem létrehozásához. – Ezt csak egy csapat tudja összehozni, én és a cég egy ilyen nemzetközi csapatnak csak része vagyunk – magyarázta Ðerđ Polak. Azt is kiemelte, nagyon jó az együttműködésük a szegedi egyetemmel. Szerbiában az elmúlt időszakban három biogázüzem épült, ebből kettő vette és veszi igénybe valamilyen módón a magyar szakemberek segítségét. Egyiknél kezdettől fogva jelen voltak a Szegedi Tudományegyetem szakemberei, a másiknál a karbantartást, tanácsadást végzik eredményesen. Ðerđ Polaktól azt is megtudtuk, Szerbiában nagy az érdeklődés a biogázüzemekre, de nehézséget jelent, hogy a választások miatt nincs új törvényi szabályozás a területen, és gondot okoz például az üzem létesítéséhez szükséges eljárás hosszúsága: egyéves papírmunkáról van szó – ezen most szándékozik egyszerűsíteni a szerb kormányzat.

 

Trágya: melléktermék vagy hulladék?

Magyarországon egyébként összesen negyven biogázüzem működik, amelyek mezőgazdasági hulladékokat dolgoznak fel, ezek közül az egyik legújabb és legmodernebb technológiát képviselő a szegedi. Kovács Kornéltól megtudtuk, a biogázüzem engedélyezésének procedúrája rendkívül bonyolult hazánkban, az engedélyek beszerzése másfél-két évbe telik – ugyanez Németországban és Ausztriában egyablakos ügyintézéssel megoldott, és néhány hónap alatt lefut.

 

A szegedi üzem sertéshígtrágyára és silókukorica-, illetvett silózott cukorcirok alapanyagokat hasznosít. A fermentációs maradékot a felhasznált növények földjére juttatják vissza. A professzor elmondta, az új hulladéktörvény értelmezésének egyik problémája, hogy az a trágya, amit a legtöbb üzem felhasznál, minek minősül. Az egyik rendelkezés mezőgazdasági melléktermékként, a másik hulladékként kezeli – nem mindegy, hiszen eltérő engedélyeztetés alá esik. Úgy összegzett: a biogáz abban tűnik ki a többi megújuló energiaforrás közül, hogy egyesíteni képes a hulladékkezelést a megújuló energiatermeléssel.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.