SZTE Info

SZTE-s szakemberektől tanulják az újvidékiek a biogáztechnológiát

Szakmai megbeszélést tartottak a magyar hulladéktörvény biogázüzemeket érintő kérdéseiről, valamint a szerb biogázüzemekről február 14-én az EDF-Démász székházban. Egy főként az EU által finanszírozott magyar-szerb határon átnyúló IPA-projekt keretében az Újvidéki Egyetem Technikai Fakultás munkatársai szegedi szakemberektől tanulják a biogáztechnológia alapjait.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_4181_szteSzerbiában ez a terület jelenleg még gyerekcipőben jár – tudtuk meg Kovács Kornéltól, az SZTE Biotechnológiai Tanszék professzorától, a Magyar Biogáz Egyesület elnökétől. A projekt részeként olyan információs napokat szerveznek, ahol adekvát szakemberektől kaphatnak információkat. Magyar részről pedig az adta a február 14-i fórum apropóját, hogy megjelent az új hulladéktörvény, mely sok bizonytalanságot és értelmezési nehézséget jelent a biogázzal foglalkozók számára, ezért gyakorlati szakembereket is meghívtak előadónak a hatóság, környezetvédelmi felügyelőség oldaláról. A megbeszélés résztvevői megismerkedhettek a szerbiai helyzettel is és a Zöldforrás Energia Kft. biogázüzemével, amit egy kerekasztal-beszélgetés után meg is tekinthettek az érdeklődők.

 

Szegedről viszik a tudást

Kovács Kornél elmondta, eddig Szerbiából négy doktoranduszhallgató dolgozott Szegeden, áprilisban is várnak még kettőt. A fiatal szakembereket megismertetik a technológiával a laborokban, elsajátíthatják a mérési módszereket. A professzor hozzátette: az Újvidéki Egyetemen most szerelik fel a biogázos kutatófejlesztő labort, amely nemcsak a kutatás céljait szolgálja, hanem szolgáltat is majd, vagyis a biogázüzemek mintáit vizsgálják majd ott. Ilyen szerepet természetesen a szegedi tanszék is ellát a helyi üzem számára, sőt, a Szerbiába tervezett biogázüzemek alapanyagait is vizsgálják a Tisza-parti városban – tudtuk meg.

 

Szegedi segítség a szerb biogázüzemekhez

IMG_4186_szte– Nekünk az a szerepünk, hogy biogázüzem létrehozására képes céget találjunk – mondta el a szakmai megbeszélésen Ðerđ Polak, az EM Biogas Centar igazgatója. Tevékenységi körük nem merül ki a konzultációban, a biogázüzem tervezésétől az építéséig részt tudnak venni a folyamatban. Az igazgató hangsúlyozta: a biogáz multidiszciplináris téma, például biológiai, villamosmérnöki, jogi és banki ismeretek is szükségesek egy üzem létrehozásához. – Ezt csak egy csapat tudja összehozni, én és a cég egy ilyen nemzetközi csapatnak csak része vagyunk – magyarázta Ðerđ Polak. Azt is kiemelte, nagyon jó az együttműködésük a szegedi egyetemmel. Szerbiában az elmúlt időszakban három biogázüzem épült, ebből kettő vette és veszi igénybe valamilyen módón a magyar szakemberek segítségét. Egyiknél kezdettől fogva jelen voltak a Szegedi Tudományegyetem szakemberei, a másiknál a karbantartást, tanácsadást végzik eredményesen. Ðerđ Polaktól azt is megtudtuk, Szerbiában nagy az érdeklődés a biogázüzemekre, de nehézséget jelent, hogy a választások miatt nincs új törvényi szabályozás a területen, és gondot okoz például az üzem létesítéséhez szükséges eljárás hosszúsága: egyéves papírmunkáról van szó – ezen most szándékozik egyszerűsíteni a szerb kormányzat.

 

Trágya: melléktermék vagy hulladék?

Magyarországon egyébként összesen negyven biogázüzem működik, amelyek mezőgazdasági hulladékokat dolgoznak fel, ezek közül az egyik legújabb és legmodernebb technológiát képviselő a szegedi. Kovács Kornéltól megtudtuk, a biogázüzem engedélyezésének procedúrája rendkívül bonyolult hazánkban, az engedélyek beszerzése másfél-két évbe telik – ugyanez Németországban és Ausztriában egyablakos ügyintézéssel megoldott, és néhány hónap alatt lefut.

 

A szegedi üzem sertéshígtrágyára és silókukorica-, illetvett silózott cukorcirok alapanyagokat hasznosít. A fermentációs maradékot a felhasznált növények földjére juttatják vissza. A professzor elmondta, az új hulladéktörvény értelmezésének egyik problémája, hogy az a trágya, amit a legtöbb üzem felhasznál, minek minősül. Az egyik rendelkezés mezőgazdasági melléktermékként, a másik hulladékként kezeli – nem mindegy, hiszen eltérő engedélyeztetés alá esik. Úgy összegzett: a biogáz abban tűnik ki a többi megújuló energiaforrás közül, hogy egyesíteni képes a hulladékkezelést a megújuló energiatermeléssel.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.