SZTE Info

Fókuszban a fizika: egy nap a problémamegoldás tudományának

Megtelt az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Budó Ágoston terme január 26-án. A Fizika Napja alkalmából nemcsak látványos kísérletekkel, hanem tudománynépszerűsítő előadásokkal is várták az érdeklődőket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Miért érdemes manapság fizikát tanulni? – tette fel a kérdést előadásában Szabó Gábor akadémikus, lézerfizikus, az SZTE rektora.

 

Tanulásra feltett élet

A homo habilis példáján keresztül rávilágított arra, az emberi fejlődés úgy alakult, hogy arra tesszük föl az életünket, hogy tudunk valamit, és ezt a tudást át tudjuk adni. Az OECD országok között Brazília után Magyarország a második abban a sorban, mely a diplomás és nemdiplomások fizetések közti arányt mutatja, vagyis itt a második legnagyobb a különbség a bérek között. Ugyanakkor Magyarországon az alacsony képzettségű szektorban a nemzetközi átlagnál jóval magasabb a munkanélküliség, a diplomások elhelyezkedési lehetősége jobb, mint az átlag – sorolta a rektor. Végül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tanulmányát idézte, miszerint nincs diplomás túlkínálat, ugyanakkor célszerű meggondolni, melyik intézményt választja az ember.

 

Az ökonofizikától a tömegek viselkedéséig

– Fizika az, amit akkor csinálnak a fizikusok, mikor nem látja őket senki – idézte egy amerikai fizikus fogalom-meghatározását a rektor, majd a tudomány néhány felhasználási területéről szólt. Emlékeztetett például a Science egyik 2005-ös számában megjelent 100 megoldatlan tudományos kérdésre – közülük egyik a legerősebb lézerre vonatkozik, ezt a rejtélyt talán éppen Szegeden, a 2015-re megépülő ELI-ben oldják majd meg.

 

A professzor a fizika egzotikus alkalmazásairól is szólt. Ilyen tudományterületként jelentkezett az ökonofizika, mely a fizikai törvényszerűség analógiáján magyaráz közgazdaságtani jelenségeket. Említhetjük a hálózattudományt is, mely például a kapcsolt hálózatokban való hibaterjedést vizsgálja, de a tömegek viselkedésének modellálásához is használhatjuk a fizikát.

 

Ez működik!

A fizika nem tények halmaza, hanem gondolkodásmód, abban segít, hogy a problémát meg tudjuk fogalmazni. Arra tanít, hogy egyszerű elemekből modellezzünk – így Szabó Gábor.

A Fizika Napján részt vett Kiss László, az MTA Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója is, aki korábban Szegeden végezte tanulmányait, itt szerzett okleveles fizikus végzettséget, majd PhD-fokozatot is. Egyetemi tanársegéd, majd adjunktus is volt még a Tisza-parti városban, majd 2002 végén hagyta el Szegedet. A Sydney-i Egyetemen hét éven át kutatott, majd 2009-ben Budapesten az akadémián folytatta pályafutását. Az MTA fiatal kutatóknak kiírt Lendület programja legelső meghirdetett évfolyamának támogatottja volt. Kiss László járt már az Egyesült Államokban, Kanadában és Spanyolországban is, úgy véli, ahhoz képest, hogy mekkora Magyarország és mennyit fektet a tudományba, nagyon jó a nemzetközi tudományos elismertsége. – Egyetértek a Szabó Gábor rektor úr előadásában elhangzottakkal. A fizika ténylegesen a gondolkodás, a problémamegoldás egyfajta módszerét adja. Nem biztos, hogy ez az egyetlen módszer, de egy biztos: ez működik. Tanulmányaim során a fizika több ágát is megismertem, ezért mondhatom, hogy szélesebb rátekintésem van a természet működésére – ezáltal gazdagodik az ember – mondta el az u-szeged.hu-nak Kiss László.

 

Már megérte

A tudománynak szentelt napon a fizika számos alkalmazásával megismerkedtek az érdeklődők. Hallgatók és doktoranduszok magyarázták a lézer működését, a bolygók mozgását, de azt is, miképpen működik a kódleolvasó.

 

Egyetemisták számára készült színes ábrákat mutatott Szaszkó-Bogár Viktor PhD-hallgató az érdeklődőknek. Ezek digitális tananyag-fejlesztésként készültek, de alapjában ugyanazt a célt szolgálják: színesen, kezelhető felületen mutatnak be bonyolultabb kvantumos számításokat. Beállíthatunk például egy skálát, ami az elektron megtalálási valószínűségéhez kötődik, és színekkel modellezhetjük a kvantumos rendszert. – Még a kisgimnazistáknak is érdekes, ők is idejönnek, és egy-egy alapkísérletet el tudunk nekik magyarázni – ha csak egy gondolatot elindít bennük: már megérte – összegzett a doktorandusz.

 

Arany Mihály


Fizika_napja galéria

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.