SZTE Info

Fókuszban a fizika: egy nap a problémamegoldás tudományának

Megtelt az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Budó Ágoston terme január 26-án. A Fizika Napja alkalmából nemcsak látványos kísérletekkel, hanem tudománynépszerűsítő előadásokkal is várták az érdeklődőket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Miért érdemes manapság fizikát tanulni? – tette fel a kérdést előadásában Szabó Gábor akadémikus, lézerfizikus, az SZTE rektora.

 

Tanulásra feltett élet

A homo habilis példáján keresztül rávilágított arra, az emberi fejlődés úgy alakult, hogy arra tesszük föl az életünket, hogy tudunk valamit, és ezt a tudást át tudjuk adni. Az OECD országok között Brazília után Magyarország a második abban a sorban, mely a diplomás és nemdiplomások fizetések közti arányt mutatja, vagyis itt a második legnagyobb a különbség a bérek között. Ugyanakkor Magyarországon az alacsony képzettségű szektorban a nemzetközi átlagnál jóval magasabb a munkanélküliség, a diplomások elhelyezkedési lehetősége jobb, mint az átlag – sorolta a rektor. Végül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tanulmányát idézte, miszerint nincs diplomás túlkínálat, ugyanakkor célszerű meggondolni, melyik intézményt választja az ember.

 

Az ökonofizikától a tömegek viselkedéséig

– Fizika az, amit akkor csinálnak a fizikusok, mikor nem látja őket senki – idézte egy amerikai fizikus fogalom-meghatározását a rektor, majd a tudomány néhány felhasználási területéről szólt. Emlékeztetett például a Science egyik 2005-ös számában megjelent 100 megoldatlan tudományos kérdésre – közülük egyik a legerősebb lézerre vonatkozik, ezt a rejtélyt talán éppen Szegeden, a 2015-re megépülő ELI-ben oldják majd meg.

 

A professzor a fizika egzotikus alkalmazásairól is szólt. Ilyen tudományterületként jelentkezett az ökonofizika, mely a fizikai törvényszerűség analógiáján magyaráz közgazdaságtani jelenségeket. Említhetjük a hálózattudományt is, mely például a kapcsolt hálózatokban való hibaterjedést vizsgálja, de a tömegek viselkedésének modellálásához is használhatjuk a fizikát.

 

Ez működik!

A fizika nem tények halmaza, hanem gondolkodásmód, abban segít, hogy a problémát meg tudjuk fogalmazni. Arra tanít, hogy egyszerű elemekből modellezzünk – így Szabó Gábor.

A Fizika Napján részt vett Kiss László, az MTA Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója is, aki korábban Szegeden végezte tanulmányait, itt szerzett okleveles fizikus végzettséget, majd PhD-fokozatot is. Egyetemi tanársegéd, majd adjunktus is volt még a Tisza-parti városban, majd 2002 végén hagyta el Szegedet. A Sydney-i Egyetemen hét éven át kutatott, majd 2009-ben Budapesten az akadémián folytatta pályafutását. Az MTA fiatal kutatóknak kiírt Lendület programja legelső meghirdetett évfolyamának támogatottja volt. Kiss László járt már az Egyesült Államokban, Kanadában és Spanyolországban is, úgy véli, ahhoz képest, hogy mekkora Magyarország és mennyit fektet a tudományba, nagyon jó a nemzetközi tudományos elismertsége. – Egyetértek a Szabó Gábor rektor úr előadásában elhangzottakkal. A fizika ténylegesen a gondolkodás, a problémamegoldás egyfajta módszerét adja. Nem biztos, hogy ez az egyetlen módszer, de egy biztos: ez működik. Tanulmányaim során a fizika több ágát is megismertem, ezért mondhatom, hogy szélesebb rátekintésem van a természet működésére – ezáltal gazdagodik az ember – mondta el az u-szeged.hu-nak Kiss László.

 

Már megérte

A tudománynak szentelt napon a fizika számos alkalmazásával megismerkedtek az érdeklődők. Hallgatók és doktoranduszok magyarázták a lézer működését, a bolygók mozgását, de azt is, miképpen működik a kódleolvasó.

 

Egyetemisták számára készült színes ábrákat mutatott Szaszkó-Bogár Viktor PhD-hallgató az érdeklődőknek. Ezek digitális tananyag-fejlesztésként készültek, de alapjában ugyanazt a célt szolgálják: színesen, kezelhető felületen mutatnak be bonyolultabb kvantumos számításokat. Beállíthatunk például egy skálát, ami az elektron megtalálási valószínűségéhez kötődik, és színekkel modellezhetjük a kvantumos rendszert. – Még a kisgimnazistáknak is érdekes, ők is idejönnek, és egy-egy alapkísérletet el tudunk nekik magyarázni – ha csak egy gondolatot elindít bennük: már megérte – összegzett a doktorandusz.

 

Arany Mihály


Fizika_napja galéria

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.