SZTE Info

Határon átnyúló diagnosztikai rendszer az SZTE gyermekklinikán

Egy húsz hónapos HURO-projekt keretében a szegedi klinika csaknem 1 millió euróból fejleszthette anyagcserelaborját, ahol 26 ritka, súlyos veleszületett megbetegedés korai diagnózisa válik lehetővé.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A „Ritka betegségek újszülöttkori szűrése és molekuláris genetikai diagnózisa: euroregionális infrastruktúra és együttműködés kialakítása” című román – magyar projekt keretében jelentős diagnosztikai fejlesztések valósultak meg Csongrád, Arad és Temes megyében. A Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ a temesvári Luis Turcanu Sürgősségi Kórház és az aradi Vasile Goldis Egyetem gyermekklinikáival közösen 1,641 millió euró uniós támogatással összesen csaknem 2 milliós eurós beruházást valósíthatott meg 2011. május 1-je és 2012. december 31-e között. A projektvezető szegedi félre ebből közel 1 millió euró jutott. Az eredményekről a január 25-i zárókonferencián számolt be Túri Sándor professzor, az SZTE gyermekklinika igazgatója.

 

Mint megtudtuk, a klinika annak idején 82 millió forintért szerezte be első tömegspektrométerét, melynek révén megindulhattak a vizsgálatok, a határon átnyúló program pedig jelentős előrelépést hozott a munkában. – Rendkívül fontos a veleszületett anyagcsere-betegségek korai, az anyatejjel való érintkezést követő minél gyorsabb felismerése, ugyanis ezek a későbbiekben súlyos agyi és egyéb károsodást, akár halált is okozhatnak. Szegeden 26 problémát tudunk most szűrni. Ilyenek például a babák 15 százalékát érintő csökkent pajzsmirigyműködés, a mellékvesekéreg-elégtelenség vagy a galaktozómia, mikor az anyatejben a galaktóz nem alakul glükózzá, ami májbetegségekhez vezethet. A megvalósult program révén immár négy tömegspektrométer áll rendelkezésre a szűréshez, molekuláris genetikai diagnózishoz. A korai diagnózis lehetővé teszi a kezelések időben történő megkezdését, így a tünetek kialakulása megszüntethető vagy lassítható – vázolta a professzor.

 

A szegedi gyermekklinikán korábban tehát egy tömegspektrométerrel dolgoztak 25 négyzetméteren, az új laborban immár csaknem 400 négyzetméteres területen modern műszerekkel hét főállású kutató (biológus, vegyész, gyógyszerész) tevékenykedhet. Lehetővé vált egyebek mellett a kismennyiségű vérmintából történő szteroidhormon-meghatározás bevezetése, ezzel a tünetek jelentkezése esetén a veleszületett mellékvesekéreg-elégtelenség gyors felismerése. Az SZTE TTIK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékkel együttműködve az eddigieknél hatékonyabb módszert fejlesztettek ki a veleszületett izombetegség (Duchenne-féle izomsorvadás) genetikai diagnosztikájára. Túri Sándor azonban a nehézségekre is utalt: a klinikának anyagi nehézségekkel kell szembenéznie, ugyanis az OEP-támogatásból nem futja például a műszerek javítására.

 

A határon átnyúló program révén egyébként Aradon anyagcserelabort hoztak létre, Temesváron pedig a meglévőt tudták korszerűsíteni, és a szegediek több speciális betegség szűrésére is megtanították a romániai partnereket. Így a temesvári gyermekklinika a korábbiak mellett a veleszületett mellékvesekéreg-elégtelenség és a galaktozémia újszülöttkori szűrővizsgálatát indította el, genetikai laboratóriumának fejlesztésével pedig elérhetővé vált az örökletes vérzékenység molekuláris genetikai vizsgálata. Aradon bevezették a feniketonúria és a veleszületett pajzsmirigy-elégtelenség újszülöttkori szűrővizsgálatát.

 

SZTEinfo


Gyerekklinkika galéria

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 15.
    14:00 - 18:00
    Emlékülés Bellon Tibor halálának 15. évfordulóján. Ez alkalommal a szakmát művelő tanítványok köréből tisztelegnek személyes hangvételű, ugyanakkor kutatási eredményeiket is felvillantó előadásokkal Bellon Tibor emléke előtt. A teljes program a facebook eseménynél és a tanszék oldalán olvasható.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.