SZTE Info

Kölcsey szobránál koszorúzott az SZTE a magyar kultúra napján

1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Szeged városa, kulturális és oktatási intézményei Kölcsey mellszobránál emlékeztek a nemzeti fohász születésének 190. évfordulójára.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az eseményen megkoszorúzták Kölcsey Ferenc a Dóm téri Nemzeti Pantheonban elhelyezett mellszobrát. A Szegedi Tudományegyetem képviseletében Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes és Tajti Gabriella, az SZTE Kulturális Iroda vezetője hajtott fejet a költő szobra előtt, valamint elhelyezték az emlékezés koszorúit Szeged Megyei Jogú Város, a művészeti, közművelődési intézmények, civil, kulturális és politikai szervezetek képviselői is. A koszorúzáson közreműködött a MÁV Hazánk Énekkar.

 

Az eseményen Pál József rektorhelyettes az u-szeged.hu-nak elmondta, az egyetem számára is rendkívül fontos, hogy a kultúra mindennapjaink részéve legyen. A kultúra elsősorban jelenti az egy országhoz, egy eszmeiséghez való kapcsolódásunkat, és erre a Himnusz a legjobb példa. A nemzeti fohász ugyanis sokkal több egyszerű költeménynél, túlmutat önmagán, kicsit hasonlóan a Szent Koronához olyan egységet, szellemiséget sugalmaz, ami köré rendeződhet Magyarország. A professzor hozzátette, a Himnusz a történelmi múltból vett példák alapján a jövő számára is biztatást ad, függetlenül attól, hogy hangvétele alapvetően pesszimista, de a realitásokkal való számvetésből mégis az optimizmus hangzik ki a műből.

 

A koszorúzás után a magyar kultúra napja alkalmából ünnepséget rendeztek a Szent-Györgyi Albert Agórában.

 

AM

Kolcsey_Ferenc_szobor_koszoruzas_galeria
A Kölcsey-szobor koszorúzásán készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.