SZTE Info

biosz_tanszek_kiemelt

Költözési és felújítási hullám az SZTE Természettudományi és Informatikai Karán

Egy helyre költözött immár a Szegedi Tudományegyetem minden tisztán biológiai tanszéke. Az universitas természettudományi és informatikai kari felújítási hulláma jövőre a matematikusok Bolyai-épületével folytatódik.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Kara (TTIK) infrastruktúrája nagyot fejlődött az elmúlt időszakban. A TTIK jelenlegi tanszékcsoportjai: a Biológus, a Fizikus, a Földrajzi és Földtani, az Informatikai, a Kémiai, a Matematikai (Bolyai Intézet), és az egyelőre még virtuális Környezettudományi Tanszékcsoport, valamint a Műszaki és Anyagtudományi Intézet 12 épületben, és közel 40 ezer négyzetméteren működnek.

 

Mozgás és csere

– Az újszegedi biológus épület új szárnyának átadása után, vagyis 2007 nyarán az Egyetem utcából elköltözhetett egy helyre a biológiai tanszékek többsége. Velük együtt az Orvosi Fizikai és Biofizikai Intézet – azóta Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet – is új otthont kapott: az úgynevezett Béke épület harmadik emeletére költözött. A mozgás következtében az Egyetem utcában felszabaduló terület egy részét – jelentős átalakítás után – a Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, illetve a Bölcsészettudományi Kar foglalhatta el. A felújítást követően igényesen kialakított, európai színvonalú egységekben folyhat az oktatás és a kutatás – segít időrendbe szedni az utóbbi évek történéseit dr. Varga Csaba, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara (TTIK) gazdasági dékánhelyettese.

 

Az Irinyi épületbe, az SZTE más karai által felszabadított területekre, az Informatikai Tanszékcsoport költözött, lehetővé téve ezáltal, hogy a Matematikai Tanszékcsoport elfoglalhassa a Bolyai épület (Aradi vértanúk tere 1.) magas földszintjét.

 

2010-ben elindulhatott a leromlott állapotban lévő egyetemi épületek felújítása, uniós pályázati pénzforrásokból (TIOP-1.3.1-07/2/2F-2009-0004 ;KEOP-5.3.0./A/09-2009-0075; KEOP-4.4.0/A/09-2010-0015) táplálkozva. Elsőként a TTIK Dóm tér 7-8 és 9. alatti épületek laborjainak, tantermeinek, oktatói szobáinak renoválása kezdődött meg, és 2012 elejére be is fejeződött. Ehhez a Dóm téri újjászületéshez a TTIK ugyanúgy hozzájárult anyagilag, mint az úgynevezett régi biológiai épület ugyancsak elindult renoválásához Újszegeden. Ez utóbbi erőfeszítés most közeledik a végéhez.

 

Biológusok egy helyen

Keop pályázat és jelentős önerő felhasználásával idén befejeződött a régi Biológiai épület felújítása is. Az újszegedi elaggott panelépületből januárban lesz egy éve, hogy elköltözött a Szegedi Tudományegyetem genetikai, mikrobiológiai, biokémiai és élettani tanszéke az egykori I. számú kórház önkormányzati tulajdonú épületébe. Így átmeneti körülmények között, de folytathatták az oktató- és kutatómunkát. Közben az 1974-ben panelekből összerakott biológiai épület energetikai korszerűsítése érdekében kicserélték a nyílászárókat és az elektromos rendszert, hőszigetelést kaptak a falak és a tető, korszerűsítették a fűtést és a klimatizálást. Több kisebb helyiség egybenyitásával egy új, 162 hallgató befogadására alkalmas előadótermet, az ötödik szinten pedig a volt raktárakból hallgatói laboratóriumokat, tantermet és kutatószobákat alakítottak ki. A 373 millió forintból renovált épület tetejére napelemek kerültek, hogy majd áramot termeljenek. Határidőre, 2012. december 21-re a műszaki átadás is megtörtént.

 

Csontokkal teli dobozokat szállítottak az Egyetem utcai épületből Újszegedre a 2012. karácsonya előtti napokban. Ezzel az utolsó tisztán biológiai tanszék, az embertan is a Tiszán túlra költözött.

 

– 72 évet töltött az Egyetem utcai épületben az Embertani Tanszék, amelyet Bartucz Lajos professzor, tanszékünk alapítója és a TTK egykori dékánja alapított 1940-ben. Öt éve, 2007-ben – egy időben az újszegedi új biológus szárny átadásával, és a Növénybiológiai és az Ökológiai Tanszékek Ady térről történő kiköltözésével a tanszékünk területe harmadára zsugorodott – vázolta a múlt évig tartó helyzetet Pálfi György. Az SZTE Embertani Tanszékét vezető egyetemi docens elmondta: 30 ezres csontvázgyűjteményünk nagyobb része a BTK pincéiben volt. 2012-ben azonban a TTIK dékáni hivatal támogatásával használható állapotba hozattuk az elhagyott újszegedi menzaépületet, ahova 2012 tavasz óta folyamatosan költöztetjük a csontváz-gyűjteményt. A régebbi Fő fasori biológus épület felújításával kialakították az ottani 5. emeleten, az Embertani Tanszék új helyét. Így 6 személyes tanszékünk és ötezerszer nagyobb számú csontvázgyűjteményünk is Újszegeden kezdi a 2012/13-as tanév második félévét.

 

Közben a négy testvér biológiai tanszék visszahurcolkodott a volt I. számú kórház épületéből. Így az SZTE újjászületett biológiai épületszárnya – a téli kényszerszünet után – 2013 januárjától újra benépesül.

 

Profiltiszítás

Az SZTE épületeinek „profiltisztítása” gazdálkodási, energiatakarékossági szempontból is fontos. Például Újszegeden az eddigi működtetési költségekhez képest évi 20-25 millió forint megtakarítást remélnek a renoválás után. Ráadás, hogy az egyetem biológiai központjától utcahossznyi távolságra található az SZBK, a Bay-intézet és az ÁNTSZ. Vagyis a különböző intézményekhez tartozó biológusok szinte karnyújtásnyira dolgoznak egymástól. Ezzel a „Szilícium-völgyhöz” hasonló előnyöket kínál az élettudományokban az Újszegeden kialakuló biológiai centrum.

 

Elkészült a felújítás terve a szegedi egyetem Bolyai, Béke és Irinyi épületének is. A matematikai, kémiai, fizikai tanszékeket és a TTIK dékáni hivatalát befogadó Bolyai épület 1,4-1,7 milliárd forintot fölemésztő renoválása várhatóan 2013. februárjában kezdődik nagyrészt uniós forrásból (TIOP-1.3.1-10/1.-2010/0007). Addigra a matematikusok, fizikusok , kémikusok és a dékáni hivatal munkatársai népesítik be a volt I. számú kórház épületét, hogy a felújítás idején ideiglenes helyen, de folytatódhasson az oktató és kutatómunka.

Ú. I.


Biologia_epulet


uszt_logo_rgb kohezios_alap

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.