SZTE Info

Szeged lehet a pénzügyi kultúra fejlesztésének fellegvára

A fiatalok pénzügyi kultúráját érintő kutatásokat és azok eredményeit ismertették egy szakmai fórumon a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mi a pénzügyi kultúra? Mi haszna van belőle az embereknek? A mai fiatalság mennyire van tisztában a pénzügyi alapfogalmakkal? Ezekre a kérdésekre adott választ január 14-én az Econventio közhasznú egyesület és a szegedi Gazdaságtudományi Kar közös rendezvénye. A két fél közreműködésével létrehozott kutatócsoport egy olyan felmérést dolgozott ki, amely reális képet tud adni a középiskolások tudásáról a hitelezés, megtakarítás, nyugdíj és egyéb általános gazdasági ismeretek témakörében. Azért a fiatalabb generációt célozza kiemelten a kutatás, mert a pénzügyi döntéshozatalt jelenleg nem oktatják az iskolában, pedig a nagy betűs életben ez mindennapos gyakorlat.

Sápi Ákos, az Econventio egyesület elnöke elmondta, hogy a teszt kidolgozásánál az információszerzésre törekedtek, nem pedig a reklámozásra, emiatt egyetlen banki szolgáltató vagy pénzügyi cég neve sem szerepel a felmérésben. A projektben 114 iskola vett részt, és az elektronikus formában megoldható feladatsort 10 500 fő töltötte ki, így ez a kutatás ebben a témakörben hazánk legnagyobb volumenű felmérésének nevezhető.

Az eredményeket Kovács Péter, az SZTE GTK Statisztikai és Demográfiai Tanszékének docense (egyben a kutatócsoport vezetője) ismertette. Mint megtudtuk, a tesztkérdések nemcsak a középiskolás tanulók tudását, de a pénzügyekhez való hozzáállását is mérték. E szerint sokan támogatják a spórolás és a takarékoskodás elméletét. A továbbtanuláshoz szükség pénzt inkább a szülőktől próbálják megszerezni (40%), vagy pedig diákmunkával keresnék meg (27%). A korai hitelfelvételt amennyire csak lehet, elkerülnék. Az olyan sokat hallott fogalmakról, mint az IMF vagy az államadóság, szilárdan állást foglalnak, ám mögöttes tudással (például hány forint jut egy főre az államadósságból) már nem mindig rendelkeznek.

A megkérdezettek 70%-a vallotta, hogy nem vagy csak kevés pénzügyi ismeretben részesült, azt is az iskolában vagy otthon hallotta. Habár a kutatás kimutatta, hogy a szülők nézete és példamutatása komolyan befolyásolja a diákok hozzáállását, helyes válaszokat mégis azok adtak többen, akik az interneten vagy az iskolában olvastak a témáról. A felmérés tanulságát a jelenlevők úgy foglalták össze: nagy szükség van a pénzügyi kultúra gyakorlatcentrikus oktatására, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai a pénzügyi döntéseket az élet fontos részének tartsák, ne pedig bosszantó fölöslegességnek.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.