SZTE Info

Xeron_tombes_Gyuri_kiemelt

SZTE-kutató az Arab-sivatagban

Egyiptomi ókori emberi maradványok feltárására és tanulmányozására kapott meghívást a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszék vezetője.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Expedíciót szervez két évtizede minden januárban a kelet-egyiptomi Arab-sivatagban fellelhető római kori erőd-maradványok feltárására a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS). Ezek az erődök az időszámításunk szerinti 2. és 3. században töltöttek be fontos szerepet a Vörös-tenger és a Nílus közötti, elsősorban Ázsiából érkező áruszállításra használt karavánutak biztosításában. Az erődök az általuk őrzött vízforrás és a szavatolt biztonság fejében vámot szedtek, ami jelentős bevételt termelt a birodalomnak, amely cserébe az itt állomásozó katonák számára viszonylagos jómódot biztosító jövedelmet szolgáltatott. Az általában helyi, egyiptomi származású katonák jövedelmi viszonyai így lehetővé tették, hogy haláluk esetén holttestüket, valamilyen balzsamozási eljárással konzerválva, a Nílus völgyébe szállíttassák, és ott temettessék el. Az 1994 óta feltárt több mint fél tucat erődnél így mindössze néhány esetben bukkantak csak elő emberi maradványok. A 2010 óta kutatott, Edfu és Marsa Alam között mintegy félúton elhelyezkedő, Xeron pelagos elnevezésű 3. századi erőd mellett egy kisebb temető nyomaira leltek a francia régészek – tudtuk meg Pálfi Györgytől. A Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetője elárulta: őt kérték fel a leletek feltárására és tanulmányozására. A szegedi egyetemi docens részvételével 2013. január közepén tárták fel Xeron pelagos lelőhely temetőjét.

– A sivatagi lelőhelyről előkerült csontvázak nem igazolták az expedíció rangidős régésze, Jean-Pierre Brun CNRS kutatási igazgató, a Collège de France professzora sejtését, miszerint a rendkívül szerény körülmények között, az erőd közelében eltemetett maradványok kizárólag az erődben „tartott” prostituáltak csontvázai lettek volna – tájékoztatott Pálfi György. A szegedi antropológus vizsgálatai szerint sokkal inkább a kiszolgáló személyzet (például rabszolgák, és csak néhány prostituált) maradványai lehettek a többségükben melléklet nélküli sírokban: a csontvázak túlnyomó többsége ugyanis férfiaktól származik (közöttük egyértelműen afrikai jegyeket mutató koponya is található), több csontvázon tartós és erős fizikai igénybevétel nyomaival. A leleteken számos betegség okozta elváltozás felfedezhető volt, melyek közül fontos kiemelni a krónikus fertőzések nagy gyakoriságát. A csontvázak tuberkulózisos fertőzöttségét (tüdő- és agyhártya-folyamatok nyomaival) is sikerült megállapítani több leletnél. Pálfi György reményét fejezte ki, hogy ezeket az „in situ” sivatagi körülmények közötti morfológiai megfigyeléseket későbbi molekuláris biológiai vizsgálatokkal is sikerül megerősíteni.

A 2013-as feltárás mellett idén januárban további lelőhelyek feltételezett helyét is beazonosították. Két, újonnan felfedezett Ptolemaios-kori bányatelep és erőd maradványai – az értékes régészeti leletek mellett – azzal a reménnyel is kecsegtetnek, hogy az időszámításunk előtti 2-3. században élt bányászok (és/vagy rabszolgák) emberi maradványai is előkerülhetnek, lehetőséget nyújtva újabb antropológiai és paleopatológiai vizsgálatokra.

Az Arab-sivatagban készült fotók itt megtekinthetők:


SZTE_kutato_az_Arab-sivatagban

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.