SZTE Info

Xeron_tombes_Gyuri_kiemelt

SZTE-kutató az Arab-sivatagban

Egyiptomi ókori emberi maradványok feltárására és tanulmányozására kapott meghívást a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszék vezetője.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Expedíciót szervez két évtizede minden januárban a kelet-egyiptomi Arab-sivatagban fellelhető római kori erőd-maradványok feltárására a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS). Ezek az erődök az időszámításunk szerinti 2. és 3. században töltöttek be fontos szerepet a Vörös-tenger és a Nílus közötti, elsősorban Ázsiából érkező áruszállításra használt karavánutak biztosításában. Az erődök az általuk őrzött vízforrás és a szavatolt biztonság fejében vámot szedtek, ami jelentős bevételt termelt a birodalomnak, amely cserébe az itt állomásozó katonák számára viszonylagos jómódot biztosító jövedelmet szolgáltatott. Az általában helyi, egyiptomi származású katonák jövedelmi viszonyai így lehetővé tették, hogy haláluk esetén holttestüket, valamilyen balzsamozási eljárással konzerválva, a Nílus völgyébe szállíttassák, és ott temettessék el. Az 1994 óta feltárt több mint fél tucat erődnél így mindössze néhány esetben bukkantak csak elő emberi maradványok. A 2010 óta kutatott, Edfu és Marsa Alam között mintegy félúton elhelyezkedő, Xeron pelagos elnevezésű 3. századi erőd mellett egy kisebb temető nyomaira leltek a francia régészek – tudtuk meg Pálfi Györgytől. A Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetője elárulta: őt kérték fel a leletek feltárására és tanulmányozására. A szegedi egyetemi docens részvételével 2013. január közepén tárták fel Xeron pelagos lelőhely temetőjét.

– A sivatagi lelőhelyről előkerült csontvázak nem igazolták az expedíció rangidős régésze, Jean-Pierre Brun CNRS kutatási igazgató, a Collège de France professzora sejtését, miszerint a rendkívül szerény körülmények között, az erőd közelében eltemetett maradványok kizárólag az erődben „tartott” prostituáltak csontvázai lettek volna – tájékoztatott Pálfi György. A szegedi antropológus vizsgálatai szerint sokkal inkább a kiszolgáló személyzet (például rabszolgák, és csak néhány prostituált) maradványai lehettek a többségükben melléklet nélküli sírokban: a csontvázak túlnyomó többsége ugyanis férfiaktól származik (közöttük egyértelműen afrikai jegyeket mutató koponya is található), több csontvázon tartós és erős fizikai igénybevétel nyomaival. A leleteken számos betegség okozta elváltozás felfedezhető volt, melyek közül fontos kiemelni a krónikus fertőzések nagy gyakoriságát. A csontvázak tuberkulózisos fertőzöttségét (tüdő- és agyhártya-folyamatok nyomaival) is sikerült megállapítani több leletnél. Pálfi György reményét fejezte ki, hogy ezeket az „in situ” sivatagi körülmények közötti morfológiai megfigyeléseket későbbi molekuláris biológiai vizsgálatokkal is sikerül megerősíteni.

A 2013-as feltárás mellett idén januárban további lelőhelyek feltételezett helyét is beazonosították. Két, újonnan felfedezett Ptolemaios-kori bányatelep és erőd maradványai – az értékes régészeti leletek mellett – azzal a reménnyel is kecsegtetnek, hogy az időszámításunk előtti 2-3. században élt bányászok (és/vagy rabszolgák) emberi maradványai is előkerülhetnek, lehetőséget nyújtva újabb antropológiai és paleopatológiai vizsgálatokra.

Az Arab-sivatagban készült fotók itt megtekinthetők:


SZTE_kutato_az_Arab-sivatagban

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.