SZTE Info

Társadalmi folyamatokra mutathat rá az infokommunikáció

A kommunikációnk, vásárlásunk vagy akár szórakozásunk során összegyűlő adatok nem csak a vásárlási szokásainkra kíváncsi cégeket érdeklik – tudományos vizsgálatok társadalmi jelenségekre is rámutatnak – derült ki az Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma című projekthez szervezett január 25-i konferencián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az elmúlt években hihetetlen mennyiségű információ kezdett felhalmozódni például a mobiltelefon-hálózatok, a szociális hálózati alkalmazások, az egyre olcsóbb képrögzítés, hatalmas tőzsdei pénzügyi rendszerek és más korszerű technológiák használatával. Ezek az adatok fontos társadalmi folyamatokat reprezentálnak, ám e folyamatok feldolgozása csak részleges, és sok esetben nem is elérhető a nyilvánosság számára. Az adatok jelentős része elosztottan (például a mobileszközökön) keletkezik, ami további kihívást jelent az elosztott feldolgozás módszereinek kidolgozása szempontjából, ami lehetőséget ad társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb megértésére, vagy akár esetenként előre jelzésére. A FuturICT.hu ilyen kutatásokat fog össze a legkiválóbb hazai szakemberek bevonásával.

 

A pénzügytől a járványig

– Azt szeretnénk elérni, hogy az a nagy mennyiségű adathalmaz, ami az emberek mobileszközein internetezés során felhalmozódik, közcélra is felhasználható legyen. Ilyen a tudományos kutatás is, például a pénzügyi rendszerekhez vagy akár a járványok terjedésének vizsgálatához is hasznos információkat lehetne nyerni a vizsgálatok során – magyarázta az SZTE Dugonics téri központi épületében tartott fórumon Jelasity Márk, a projekt szakmai vezetője. Hozzátette: lehetőség van arra is, hogy a kidolgozott adatforrásokat, algoritmusokat és technológiákat üzleti formában is hasznosítsák. Olyan ez, mint a nyílt forráskódú szoftverek esete, amelyeknél sokan együttműködve, ingyen dolgoznak programokon, mégis vannak olyan cégek, amelyek képesek ebből profitot termelni, mert valamilyen hozzáadott értéket produkálnak a szoftverrel.

 

Biztonságban

A FuturICT projekt külön alprojektje foglalkozik az adatvédelemmel, a munkát az SZTE adatvédelmi szakértője, Alexin Zoltán koordinálja. – Az algoritmusok kifejlesztése során is egyik fő célunk az, hogy olyan algoritmusokat találjunk ki, amelyek nem igénylik azt, hogy konkrétan letöltsük az adatokat a telefonokról – azok lokálisan a készüléken maradnak, úgy fogják az elméleti és modellezési feladatokat megoldani, hogy közben nem kerül máshová az adat, és nem derül ki mások számára konkrét, személyekhez köthető információ – tudtuk meg a szakmai vezetőtől.

 

Változó világ, változó viselkedés

A konferencián előadást tartott Kertész János akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora is, aki az u-szeged.hu-nak elmondta, a kommunikációnk, vásárlásunk, vagy akár szórakozásunk során produkált adatokat fel lehet használni arra, hogy jobban megismerjük a társadalmat, az emberek viselkedését. Erre nagy szükség van, mert éppen az információs kommunikációs technológia fejlődése révén a társadalom, az emberi viselkedés soha nem látott tempóban változik. A professzortól azt is megtudtuk, az úgynevezett computational social science négy-öt éve vált önálló területté, a vezető folyóiratokban (Science, Nature) egyre nagyobb elismertséget kap.

 

A FuturICT.hu az informatika és a társadalomtudományok határterületén mozgó kutatásokat foglal magába, amelyek kapcsolódnak a FuturICT nevű európai kutatói hálózathoz. A projekt (TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013) 2012 decemberében indult, és 2014. november 30-án zárul majd. Célja, hogy a konzorciumi partnerek együttműködését erősítve, az európai projekthez kapcsolódó kutatásokat folytasson, ennek kapcsán ezeken a szakterületeken fiatal kutatókat képezzen ki.

 

Arany Mihály


uszt_logo_rgb  Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.