SZTE Info

Tényekkel válaszolni a múlt kérdései – konferencia a szerb-magyar megbékélésről

A magyar-szerb történelmi megbékélés feltételei egykor és ma címmel rendeztek konferenciát 2013. január 18-án a SZAB-székházban. A történészek az 1944/45-ös délvidéki mészárlásról tartottak előadásokat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szabó Gábor, az SZTE rektora köszöntőjében Glatz Ferencet idézte, aki szerint a történészek nagymértékben szükségesek a társadalom lelki higiénéjének fenntartásához. A professzor hozzátette: a társadalmak közötti konfliktus sok szempontból hasonlít egy családon belüli nézeteltéréshez, amit nem lehet úgy megoldani, hogy nem beszélünk róla.

 

Tudományos párbeszéd

„Megállapodhatunk abban, hogy valamiről nem beszélünk, de valaki az utódaink közül újra fel fogja tenni a kérdéseket, melyek időben egyre távolabb lesznek a konfliktus forrásától, így egyre nehezebb lesz az igazat megtalálni” – érvelt a rektor. Szabó Gábor arról is beszélt, a folyamat nagyon lényeges része az, hogy a tények alapján próbáljunk megközelíteni egy olyan konfliktust, ami a legkülönbözőbb emóciókat veti föl. A nagy érzéseket felvető vita pedig végeredményben megoldódhat, ha a felek az emóció után a tényekre próbálnak koncentrálni. Épp ezért a téma szakszerű, és hangsúlyozottan tudományos igényű kutatása elengedhetetlen, a tudomány azonban csak akkor hasznos, ha valóban tények feltárására fókuszál. A féltudományos vita nem vezet sehova, mert újabb nyitott kérdéseket fog maga után hagyni – összegzett a rektor.

 

Történelmi sokk

Zakar Péter történész, a Délvidék Kutató Központ vezetője, az SZTE oktatója elmondta, mind a magyar, mind a szerb szakemberek között teljesen elfogadottá vált az, hogy a források feltárásának segítségével, azokra koncentrálva kell szembenézni a múlt eseményeivel. Mindemellett szem előtt kell tartani, hogy amiképpen a magyar társadalmat szinte sokkszerűen érte, mikor megismerte az 1944-es eseményeket, ugyanígy a szerbeknek is fel kell dolgozniuk a titoista hatalomátvétellel bekövetkezett megtorlást, amiről az emberek egy részének többnyire tudomása sem volt.

 

Szakmai kérdés is

A konferencián szintén előadó Glatz Ferenc akadémikus, történészprofesszor, korábbi MTA-elnök elismerően beszélt a Délvidéki Kutató Központ tevékenységéről, és a kutatócsoportot a szerb-magyar akadémiai vegyesbizottság „fiatal testvérének” nevezte. Kitért arra is, az országok közötti együttműködéseket is nehezíti az olyan történelmi konfliktusok ki nem beszélése, feloldatlansága, mint a Benes-dekrétumok a Felvidéken, vagy a délvidéki 1944/45-ös magyarellenes tömegmészárlások. Ezek nemzetpolitikai kérdés mellett szakmai, történettudományi témákat is jelentenek. Utóbbiak kutatására megalakult a szerb-magyar akadémiai vegyesbizottság, mely 2010 decemberében tartotta első találkozóját, majd 2011 januárjában létrejött a magyar, márciusban a szerb tagozat is. A professzor azt is kiemelte, nemzetközi fórumokon is megjelenítik ezt a témát, ugyanis a délkelet-európai történelem második világháborús fejezete valamiért nem része a nemzetközi világháborús kutatásoknak. Glatz Ferenc úgy fogalmazott, feltételezése szerint azért nem, mert kiderült volna, hogy ebben a térségben csúcsot döntött az agyonverések, bíróság nélküli népítéletek száma.

 

Arany Mihály


Delvidek_konferencia galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.