SZTE Info

Tényekkel válaszolni a múlt kérdései – konferencia a szerb-magyar megbékélésről

A magyar-szerb történelmi megbékélés feltételei egykor és ma címmel rendeztek konferenciát 2013. január 18-án a SZAB-székházban. A történészek az 1944/45-ös délvidéki mészárlásról tartottak előadásokat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szabó Gábor, az SZTE rektora köszöntőjében Glatz Ferencet idézte, aki szerint a történészek nagymértékben szükségesek a társadalom lelki higiénéjének fenntartásához. A professzor hozzátette: a társadalmak közötti konfliktus sok szempontból hasonlít egy családon belüli nézeteltéréshez, amit nem lehet úgy megoldani, hogy nem beszélünk róla.

 

Tudományos párbeszéd

„Megállapodhatunk abban, hogy valamiről nem beszélünk, de valaki az utódaink közül újra fel fogja tenni a kérdéseket, melyek időben egyre távolabb lesznek a konfliktus forrásától, így egyre nehezebb lesz az igazat megtalálni” – érvelt a rektor. Szabó Gábor arról is beszélt, a folyamat nagyon lényeges része az, hogy a tények alapján próbáljunk megközelíteni egy olyan konfliktust, ami a legkülönbözőbb emóciókat veti föl. A nagy érzéseket felvető vita pedig végeredményben megoldódhat, ha a felek az emóció után a tényekre próbálnak koncentrálni. Épp ezért a téma szakszerű, és hangsúlyozottan tudományos igényű kutatása elengedhetetlen, a tudomány azonban csak akkor hasznos, ha valóban tények feltárására fókuszál. A féltudományos vita nem vezet sehova, mert újabb nyitott kérdéseket fog maga után hagyni – összegzett a rektor.

 

Történelmi sokk

Zakar Péter történész, a Délvidék Kutató Központ vezetője, az SZTE oktatója elmondta, mind a magyar, mind a szerb szakemberek között teljesen elfogadottá vált az, hogy a források feltárásának segítségével, azokra koncentrálva kell szembenézni a múlt eseményeivel. Mindemellett szem előtt kell tartani, hogy amiképpen a magyar társadalmat szinte sokkszerűen érte, mikor megismerte az 1944-es eseményeket, ugyanígy a szerbeknek is fel kell dolgozniuk a titoista hatalomátvétellel bekövetkezett megtorlást, amiről az emberek egy részének többnyire tudomása sem volt.

 

Szakmai kérdés is

A konferencián szintén előadó Glatz Ferenc akadémikus, történészprofesszor, korábbi MTA-elnök elismerően beszélt a Délvidéki Kutató Központ tevékenységéről, és a kutatócsoportot a szerb-magyar akadémiai vegyesbizottság „fiatal testvérének” nevezte. Kitért arra is, az országok közötti együttműködéseket is nehezíti az olyan történelmi konfliktusok ki nem beszélése, feloldatlansága, mint a Benes-dekrétumok a Felvidéken, vagy a délvidéki 1944/45-ös magyarellenes tömegmészárlások. Ezek nemzetpolitikai kérdés mellett szakmai, történettudományi témákat is jelentenek. Utóbbiak kutatására megalakult a szerb-magyar akadémiai vegyesbizottság, mely 2010 decemberében tartotta első találkozóját, majd 2011 januárjában létrejött a magyar, márciusban a szerb tagozat is. A professzor azt is kiemelte, nemzetközi fórumokon is megjelenítik ezt a témát, ugyanis a délkelet-európai történelem második világháborús fejezete valamiért nem része a nemzetközi világháborús kutatásoknak. Glatz Ferenc úgy fogalmazott, feltételezése szerint azért nem, mert kiderült volna, hogy ebben a térségben csúcsot döntött az agyonverések, bíróság nélküli népítéletek száma.

 

Arany Mihály


Delvidek_konferencia galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *