SZTE Info

6230 gólya a Szegedi Tudományegyetemen padjaiban

Az összfelvettek tekintetében csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem előzte meg az SZTE-t, mely őrzi meghatározó helyét a honi felsőoktatásban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A felvételi ponthatárok július 24-i kihirdetését követően július 25-én sajtótájékoztatón értékelte az eredményeket a Szegedi Tudományegyetem vezetése. A Rektori Hivatal épületében tartott rendezvényen Szabó Gábor rektor és Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes ismertette: az első felvételi körben 6230 elsőéves hallgatót vett fel az SZTE. Közülük 5065 fő államilag támogatott, 1165 önköltséges képzésen vehet részt. A mesterképzésekre 1104 diák jutott be, 1004-en államilag támogatottak, míg 100 fő önköltséges. Alap- és osztatlan képzéseken nappali tagozatos munkarendben 3938 fiatal folytathatja tanulmányait. A tavalyi adatokhoz képest mindösszesen néhány százaléknyi a csökkenés, de ezt már az országos jelentkezési adatok is előrevetítették, ráadásul a mérséklődés üteme jóval kisebb, mint egy évvel ezelőtt.

 

Sikerszakok, újjáéledő képzések

IMG_3395_szteSzabó Gábor elmondta, az összfelvettek tekintetében az ELTE áll az élen (8273 fő), az SZTE (6230 fő) és a Debreceni Egyetem (6118 fő) fej-fej mellett követi, a többiek jelentősebb mértékben leszakadtak a listavezető nagy egyetemektől. Új tendencia nem érvényesült 2013-ban. Megjelentek a kínálatban az egységes, osztatlan tanár szakok, s bár még idő kell ahhoz, hogy komolyabb tapasztalatokról lehessen beszélni, az akadémikus szerint örömteli, hogy a „halódónak hitt” természettudományos tanári képzéseken is akadtak jelentkezők: matematika-fizika szakon országosan mintegy 100, Szegeden 11 fő példának okáért. – A legnépszerűbbek továbbra is a gazdasági szakok, egyes mérnöki képzések (gépészmérnök, villamosmérnök), illetve sok fiatalt vonz az egészségügyi terület. Az SZTE Általános Orvostudományi, Egészségtudományi és Szociális Képzési, Fogorvostudományi, valamint Gyógyszerésztudományi Karán is túljelentkezés volt, s valamennyi fakultás sikerrel töltötte fel keretszámait, lényegében az intézményi kapacitás jelentette a felvehető létszám korlátját – hallottuk. A rektor furcsának nevezte ugyanakkor, hogy miközben Magyarország és Szeged az ELI lézerközpont beruházására készül, fizika alapszakon csökkent az érdeklődés – az ELTE után így is a második a sorban az SZTE. A fizika mesterszakra felvettek száma ezzel ellentétben megduplázódott, ami a szakember szerint arra utalhat, hogy a felsőoktatásban bent lévők jobban megértik, átérzik az ELI súlyát és jelentőségét.

 

– A Szegedi Tudományegyetem eredményei nagyjából rendben vannak. Egyetemünk tartja helyét a hazai élmezőnyben, és egyelőre fenntarthatónak tűnik fejlődési pályája, biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy nemzetközi mezőnyben versenyképes intézményként működjön tovább – fogalmazott Szabó Gábor.

 

szabo homokiSokat és keményen tanulni

Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes hozzáfűzte, az SZTE valamennyi kara nagyon jól teljesített a felsőoktatási szakképzések terén. Az osztatlan, illetve mesterszakokon is akadnak kiemelkedő eredmények, a szegedi jogászképzés továbbra is az egyik legnépszerűbb és legerősebb az országban, a Bölcsészettudományi Kar pszichológia szakján pedig az egyik legmagasabb ponthatárt jegyezhettük fel. Fontos, hogy mind a 16 olyan szakon sikerült államilag támogatott helyekhez jutnia az intézménynek, ahol korábban csak önköltséges formában tanulhattak a hallgatók. Az egységes tanárképzés területén az SZTE gyakorlatilag minden párosítást lehetővé tett idén: a klasszikus szakpárokat (például: magyar-történelem, matematika-fizika, biológia-kémia, biológia-földrajz, angol-történelem, matematika-történelem, angol-matematika) részesítették előnyben a jelentkezők. Szabó Gábor azt mondta, a tanulságokat ősszel értékelik a dékánokkal, hiszen érdemes átgondolni, szükséges-e meghirdetni olyan „egzotikus” szakpárokat, melyek iránt nincs vagy csak igen csekély az érdeklődés.

 

A sajtótájékoztatón részt vett az egyetem néhány leendő hallgatója is, akik az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban érettségiztek, majd sikeresen felvételiztek. A www.u-szeged.hu Vörös Józsefet faggatta, aki általános orvos szakon tanul tovább. – A Szegedi Tudományegyetemet igen erős intézménynek tartom, csak jókat hallottam róla, így fel sem merült bennem, hogy elmenjek Szegedről. Középiskolás éveim alatt kezdett el érdekelni az orvosi pálya, határozott célom volt, hogy bekerüljek az SZTE ÁOK-ra. Nehéz, de gyönyörű ez a hivatás, készen állok rá, hogy sokat és keményen tanuljak – árulta el a fiatal diák, akinek a családjából senki sem dolgozik az egészségügyben, így e területen ő lehet az „első fecske”.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.