SZTE Info

A szegedi egyetem előadói a nyári Kanizsa Feszten

Július ötödikén indul Magyarkanizsán a Kanizsa Feszt Nyári Egyetem. A két napos kulturális fesztiválon a Szegedi Tudományegyetem több oktatója, munkatársa is előadást tart, miközben a program vonzerejét különböző zenei produkciók növelik.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Vajdasági Kulturális Központ Egyesület a hagyományápolás, az értékőrzés és a kultúra megőrzéseképpen hívta életre a Kanizsa Fesztet. A fiatalok körében népszerű programon a Szegedi Tudományegyetem többszörösen is megjelenik. A fesztiovál területén fölállított sátorban az SZTE Médiacentrum gyakornokai adnak információt a szegedi egyetem képzéseiről, az itteni továbbtanulási lehetőségekről. Ugyanakkor a fesztiválhoz kötődő szabadegyetemen az SZTE több oktatója, munkatársa is előadása is előadást tart.

A nyári egyetem július 5-i programjai a Történettudomány – Fejezetek a Délvidék XIX-XX. századi történetéből címet viselik. Ezen belül 20 perces blokkokban oktatók és történészek ismertetik szakterületük új eredményeit. Július 6-án, szombaton pedig a média új generációs lehetőségeiről esik szó.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról, a Juhász Gyula Pedagógusképző Karról, valamint a Szakképzési-, Továbbképzési és Távoktatási Központból érkeznek előadók a kanizsai programra. Így például Pelyach István, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Történeti Intézet oktatója az 1848/49-es délvidéki nemzetiségi kérdésről tart egy rövid kurzust. Az SZTE JGYPK oktatói közül Fejős Sándor a XIX-XX. századi magyarkanizsai társadalmi és gazdasági viszonyokról, Forró Lajos pedig a Martonosi Emlékházról tart ismertetőt. Döbör András, az SZTE SZTTK igazgatója a XIX. századi magyar sajtópolitikai viszonyokat ismerteti. Szintén a Szegedi Tudományegyetemről érkezik Gulyás László történész is, a Szerb nemzetállam építési törekvések a Délvidéken 1918-1941 címmel tart előadást.

A média munkatársaié lesz a terep július 5-én. Az Kanizsa Feszt érdeklődői közelebbről is megismerkedhetnek az elektronikus és a nyomtatott sajtó világával. Többek között a SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó és Médiacentrum vezetője, Újszászi Ilona az egyetemi sajtót, mint a tudomány népszerűsítésének eszközét viszi a határon túlra.

Részletes program:

2013. 07. 05. péntek

Történettudomány – Fejezetek a Délvidék XIX-XX. századi történetéből

10.00-10.20 – Ünnepélyes megnyitó

Dr. Zakar Péter (elnök, Délvidék Kutató Központ)

10.20-10.40 – Nemzetiségi kérdés 1848/49-ben a Délvidéken

Dr. Pelyach István (történész, tudományos munkatárs, SZTE BTK Új – és Legújabbkori Történeti Intézet)

10.40-11.00 – Katolikus papok az 1848/49-es szabadságharcban különös tekintettel a Délvidékre

Dr. Zakar Péter (történész, dékán, Gál Ferenc Hittudományi Főiskola, Szeged)

11.00-11.20 – Magyarkanizsa társadalmi és gazdasági viszonyai a XIX-XX. század fordulóján

Fejős Sándor (történész, oktató, SZTE JGYPK)

11.20-11.40 – A Tisza-mente I. világháborús emberveszteségei

Molnár Tibor (főlevéltáros, Történelmi Levéltár Zenta)

11.40-12.00 – Délvidék a trianoni békediktátum tükrében

Kávai Szabolcs (történész, tanár)

 

12.00-12.20 – Szerb nemzetállam építési törekvések a Délvidéken 1918-1941

Dr. Gulyás László (történész, egyetemi docens, SZTE)

12.20-12.40 – A Martonosi Emlékház

Forró Lajos (történész, tanár, SZTE JGYPK)

12.40-13.00 – Sajtópolitika „a hosszú XIX. századi” Magyarországon

Döbör András (történész, igazgató, SZTE JGYPK SZTTK)

 

2013. 07. 06. szombat

A média lehetőségei az jövő generációinak életében

10.00-10.20 Ünnepélyes megnyitó

10.20-10.50 – A közszolgálati média átalakulása Magyarországon

Balogh László (Közszolgálati Közalapítvány elnöke):

10.50-11.20 – A kisebbségi televíziózás

Bodzsoni István (Pannon RTV igazgatója)

11.20-11.50 – Jövőre 70 éves a Magyar Szó

Varjú Márta (Magyar Szó főszerkesztője)

11.50-12.20 – Az egyetemi sajtó, mint a tudomány népszerűsítésének eszköze

Újszászi Ilona (SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó és Médiacentrum vezetője)

További információ a 2013. július 4-6. közötti, a Tisza-parton rendezett Kanizsa Feszt zenei és egyéb programjairól: http://www.kanizsafeszt.com/

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.