SZTE Info

84. Ünnepi Könyvhét - 2013. június 6.

2013. június 6. napjának könyvheti eseményei

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Temesi és Bátyi beszélgetett a régi és a mai Szegedről

2013. június 6., 18:30 óra, Dugonics tér:

Az Apám című új Temesi Ferenc-regény volt a témája az író-olvasó találkozónak. Ám a szerzőt faggató Bátyi Zoltán úgy kanyarította a szót, hogy végül a „két rókusi” az egykori és mai Szegedről beszélt.

 

„Lábjegyzetként” írta kérelméhez, hogy az apjával kapcsolatos iratokat is kéri – mesélte Temesi Ferenc. Végül több száz oldalas besúgói jelentést talált. Ezeket lapozva „jegyzetelve” írta meg apja történetét.


  „A kisváros az ország”

kepek_085„Kisvárosban kisemberek kiskocsmában kisfröccsöt isznak” – jellemezte Szegedet és a Kádár-korszakot Temesi Ferenc, aki szeretné, ha a gyerekei is értenék az apjuk életének részét képező közelmúltat, ezért írta meg saját édesapja történetét. Besúgói jelentéseket lapozva kellett rádöbbennie Temesinek, hogy mi lehetett az ok: édesapja ötvenhétig általános iskolaigazgató volt, de segédmunkás, majd tanító lett. Kiderült, hogy két bűne volt: magyarként és keresztényként nem lett besúgó.

„Ne áruljuk el a könyv titkát! Az olvasó fedezze föl!” – javasolta Bátyi Zoltán újságíró, aki szegediként és rókusiként kérdezte temesit az életútjáról. A Dugonics téri színpadon ülőket hallgatók megtudhatták: temesi legnagyobb szerelmének halála után, 24 évesen – a József Attila Tudományegyetem magyar-angol szakos diplomájával a zsebében – költözött a fővárosba, de máig visszajár – édesanyjához, a barátaihoz, a szeretett kisvárosba. Mert „bárhol jártam a világban, mindenhol azt láttam: a kisváros az ország” – fogalmazott.

Több napilap hétvégi szerzője volt, manapság leginkább a Magyar Hírlapban jelenteti meg írásait, de folyóiratoknak is adott szövegeket. Ám „nem látom értelmét újságban publikálni, annyira alacsony az olvasottságuk” – mondta.


  Régi és mai könyvhetek

Ellenpéldaként említette a Por sikerét: a Szegedről szóló szótárregénye 1986-ban egy éven belül második kiadást is megélt, „hetvenezer példányban ment el”, szerinte „ez volt a kádári Magyarország utolsó nagy könyvsikere”. Ezt hallva egy amerikai „élő klasszikusnak” nevezte, amit ő azzal hárított el, hogy „Magyarországon még szeretnek olvasni az emberek”. Ám ez az állítás a mára már nem igaz. Temesi emlékezete szerint míg a régi könyvheteken egymás dedikációin is részt vettek az írótársak, addig manapság szinte mindenki közönyösen fogadja a másik műveit.

  Az internettől a Tündér utcáig

„Az e-book, az internetes és a hangos-könyvek felé megy el a világ” – véli Temesi, aki elárulta, mestere, Ilia Mihály is biztatja, hogy szerzőként ne szégyelljen e-book vagy éppen hangoskönyv formában is jelen lenni. Temesi szerint valójában minden könyve – új könyvterve is – valójában szülővárosáról, Szegedről, a rókusi Tündér utcáról szól…


Szöveg: Ú. I., fotó: Bátyi Tamás


Nyáry és Szilasi a művészek szerelmeiről

2013. június 6., 18:00 óra, Somogyi-könyvtár:


Az Így szerettek ők című könyv bombasiker lett 30 ezres példányszámával. Az írók és költők szerelmi életébe „kukucskáló”, amúgy facebookos bejegyzésekből született műről a szerzővel, Nyáry Krisztiánnal Szilasi László irodalomtörténész (SZTE) beszélgetett.

 

Erőszakos hím és szerelmes verseket zengő férfi volt egyszerre Balassi Bálint. Az olvasó szempontjából botrányos életműre irányítja a reflektorfényt, és számos további írók, költők, művészek intim szféráját piszkálja meg az Így szerettek ők – Magyar irodalmi szerelmeskönyv című kötet.


  Facebookos sikerből sikerkönyv

„Ha valaki másfél évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy egyszer könyvet írok ebből, kinevettem volna” – ismerte el Nyáry Krisztián, aki „hirtelen ötlettől vezérelve” a Facebookon kezdte el írni képes etűdjeit, majd barátai unszolására és szórakoztatására ott folytatta, végül – olvasóinak 5-10 ezres táborát látva – kiadói kérésre szerkesztette kötetté a magyar irodalom nagyjainak szerelmi életéről tudható titkokat.

„Csak olyan történeteket gyűjtöttem össze, amelyeket vagy az érintett szerző önmaga leírt vagy róla egy monográfiában közölt egy irodalomtörténész. Ráadásul a közölt sztorik 70 százaléka elérhető az interneten. Ám ezek az információk nem jutnak el az olvasókhoz, mert a leíró bölcsészettudományokról ugyanaz az ötszáz ember ír ugyanannak az ötszáznak. Én csak kinyitottam az irodalomtudomány elefántcsonttornyán egy ablakot, hogy mások is belássanak” – jelentette ki Nyáry az őt kérdező Szilasi László kérdése nyomán. A szerzőt és beszélgető partnerét összekötötte a Somogyi-könyvtár olvasótermében összegyűltek előtt közösen használt mikrofon kívül az is, hogy mindketten irodalomtörténészből lettek szépírók. Nyáry néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, míg Szilasi sok éve irodalomtörténész a szegedi egyetemen. Szilasi Szentek hárfája című regénye a 81., Nyáry Így szerettek ők című kötete a 84. könyvhét egyik sikerkönyve.


  A meseíró sorstragédiája

„Egyik történet hozta a másikat. Például Benedek Elekkel e nélkül a sorozat nélkül nem jutott volna eszembe foglalkozni, holott görög sorstragédiához hasonlatos a feleségéhez való viszonya, miközben az is kiderült róla, hogy a felnőtteknek szóló művei között elképesztően jók akadnak. Például publicisztikája hasonló ahhoz, amit Ady produkált: erős szociális tartalommal, szépen megfogalmazott gondolatok – egy szépéletű ember szép történetei” – összegezte milyen élményt adott a szerzőnek a többi szerző.

„Magyarról magyarra fordítok és jól tudok tömöríteni” – mondta Nyáry, aki önmagát már nem tartja irodalomtörténésznek, de írónak sem. A szegedi író-olvasó találkozón azt is elárulta: vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, jelenleg is kommunikációs tanácsadó. Immár csak „hobbi” számára az irodalomtörténet, aminek „hasznát veszi”, mert másoknál jobban tudja, az internetes világhálón elhelyezett dokumentumok közül melyekben – például az Irodalomtörténeti Közleményekben – kell keresgélnie ahhoz, hogy rábukkanjon a művészek kevesek által ismert szerelmi ügyeire.


  A szentek élettörténete helyett

„Egalizáltam a történeteket”, vagyis egyforma hosszúságú és szerkesztettebb lett a facebookos változatnál, plusz kiegészítette az eredeti művekből vett részletekkel, fotókkal – jellemezte a sikerkönyv újdonságait Nyáry Krisztián. Művében a bookline.hu irodalomtörténeti csemegeként sorolja föl, hogy: „Petőfi már jegyben járt Szendrey Júliával, amikor megkérte egy debreceni színésznő kezét is. Molnár Ferenc azért vette el Fedák Sárit feleségül, hogy elválhasson tőle. Ady, Léda és Diósi Ödön, Léda meleg férje hármasban éltek Párizsban. Krúdy Gyula megszöktette szeretője kiskorú lányát és feleségül vette. Az Anna-versek ihletője összesen tíz percre találkozott egész életében Juhász Gyulával. Csáth Géza levélben írta meg öccsének, hogy meg fogja ölni feleségét, de nem vették komolyan. Babits Mihály elkérte Szabó Lőrinctől annak menyasszonyát, Török Sophie-t, és már másnap összeházasodott vele. Kosztolányi végakarata szerint a koporsójába rejtették el utolsó szeretője leveleit. Hatvany Lajos báró egy bordélyházban ismerte meg gyermekei anyját.”

Ősproblémának nevezte Nyáry Krisztián, hogy az iskolai irodalom tanításban az írók és költők életrajza a szentek életrajzához hasonlatosan kilúgozott. Ezek alapján nehéz meggyőzni a mai tiniket, hogy például „Petőfi jó fej volt”, miközben megtanulniuk „csak” azt kell, hogy mondjuk hány kilométert gyalogolt Pápáról Selmecbányára. Az iskolai tankönyvbeli adathalmazból álló életrajz helyett inkább az Így élt… sorozatot kellene a diákok kezébe adni, hogy a negatív élmények ellenére is elhiggyék: szép az irodalom!

Ú. I.

Vénusz vonulása: beszélgetés Hász Róberttel

2013. június 6., 18:00, Dugonics tér:

hasz_robert_001A 2013-as szegedi könyvhét nyitónapján több neves író is bemutatta a könyvét. Hász Róberttel Bene Zoltán beszélgetett a legújabb írásáról, a Vénusz vonulásáról.

A Vénusz vonulását méltató beszélgetéssel Hász Róbert és Bene Zoltán közösen értelmezte a mű főszereplőjének, Sajnovics Jánosnak a sajátos útját.

A szerző elmondta: főhőse alakjának az alapját a valós nyelvművelő és jezsuita Sajnovics Jánosnak a naplója szolgáltatta. A műben János egy Európán átívelő utazásban vesz részt, ahol domináns nőalakok és az anyagi világ kísérti meg, ám végül egy elhagyatott – és szimbolikus – szigeten ér véget a kalandja.

A Vénusz vonulása nem egy egyszerű mű, erre Bene Zoltán igyekezett rámutatni. A könyv egyszerre értelmezhető fejlődési regényként, Sci-fiként, útleírásként. Az írás különlegessége, hogy többször is komoly átalakulásokon ment keresztül. Ezt legjobban a címe mutatja, amely eredetileg az Áruló Vénusz lett volna. A változásokkal egy sokkal nyugodtabb, és „kellemesebb” befejezés is együtt járt.

A beszélgetés végén a szerző a Fókusz könyváruház sátránál dedikálta is az érdeklődők számára a művét.

 

Szöveg: Őszi Tamás, fotó: Szuda Sándor


Nagy Bandó, az „állócsillag” dedikációi: „engem tényleg szeretnek”

2013. június 6., 17:30-19:00, Dugonics tér:

Az idei szegedi Év Könyve díjat Nagy Bandó András nyerte el. De nem csupán a díjazott Hangyabanda nagy kalandja című könyvét vitték, mint a cukrot Szegeden. A szerző késő délutántól estig folyamatosan dedikált és beszélgetett: újságírók kérdéseire válaszolt, barátokkal nevetgélt, hajléktalanoknak adott ajándékot – mindenkinek ráadásként a szeretetet.

 

„X. Y, aki 100 éve 40 éves” – jegyezte be Nagy Bandó András a szép kézírásával a mondatot abba a régebbi kötetébe, amelyet nyugdíjas korú rajongója, egy ősz hajú asszony tett eléje. „Majának, hogy derűsen tanuljon!” – ajánlotta díjnyertes Hangyabanda nagy kalandja című gyerekkönyvét annak a maga elé képzelt kislánynak, akiről a dedikációra váró nagyszülei árulták el, hogy az oviból most ballag az unokájuk, aki e kötet mesét kapja ajándékba.


  Hol születik a barátság?

„Én fedeztem föl Nagy Bandót” – jelentette ki „a” Zsuzsa, aki külföldről haza térve, a Szeged Bárban találkozott az ott rajzolóként „föllépő” fiatal Nagy Bandóval. Aztán barátok lettek. Két dedikáció között ugyanis Nagy Bandó András asztalához ültek a régi ismerősök és barátok. Beszélgetésükbe bekapcsolódhatott, még kérdezhetett is az új ismerős is, akit a Szegedi Egyetem műhelye kötött Nagy Bandóhoz: mindketten publikáltak az idén 60 éves újságban.


  Mire vágyott Ady?

nagybando„Én megkaptam, amire Ady vágyott: engem tényleg szeretnek” – jelentette ki Nagy Bandó András. „Mikor ’86 és ’87 táján nagyon futott a szekér, és mások azt mondták: ’a csúcson vagy’, én azt válaszoltam: ’nincsen csúcs, csak fennsík’, mert a csúcsról le kell jönni, de a fennsíkon ott kell maradni. Ezt állócsillagnak is mondják. És én az vagyok: állócsillag – ha tetszik, ha nem” – mondta egyszerűen, és nem hangzott túlzásnak.

„Az újszegedi Ligetben, a kerthelyiség tömve volt, a bejáratnál is sorban álltak” – idézett egy másik találkozót „a” Zsuzsa. „A büfés azt mondta nekem: ’Arra kérem, évente egyszer csináljon ilyet, és az eltart engem egész nyáron!’ Mert voltak vagy kétezren és a szünetben nem győztek enni és inni kérni azok, akik a kedvemért jöttek a Ligetbe. Ha egy büfés dicsér egy műsort, az nagy dolog” – vette át a szót, folytatta a múltidézést Nagy Bandó.

„Ahogy kint ülök, Ahogy kínálom a könyvet. Ahogy beszélgetek az emberekkel… Ilyet még nem látott – mondta nekem az egyik pavilonos, aki öt napon át figyelt engem a budapesti Vörösmarty téri egyik könyvünnepen” – ugrottunk egyet térben és időben, de a még mindig a szeretet titkairók szólt a mese.

„Egyedül állok. Az egyik – később könyvcímként is megismételt – ORI fellépésem végén mondtam az egyik műsorszervezőnek: ’Ágika, ha most elvinne egy betegség, nem bánnám, mert sokkal, de sokkal több örömöt kaptam az életben, mint amennyit egy átlagember kap, ezért nem fájna az elmúlás, a halál’. Ezt azért mondtam a 80-as évek végén, mert már akkor telítve voltam szeretettel. Így aztán az azóta kapott plusz harminc év és szeretet: ajándék” – folytatta Nagy Bandó András. „Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki nem szeret. Nekem nem kell harcolnom a szeretetért.”


  Tanulható a görög szónoklattan?

„Habitus kérdése a szerethetőség. Nem tanulható” – jelentette ki. „Például a szegedi tanár, Frick Marcsi, aki Deszken fedezett föl magának és a bajai tanítóképző tanáraként is nyomon követte a pályámat azt mondta, miután látott Szegeden, ahol mindig a KISZÖV klubban mutattam be az új műsoromat, hogy: ’András, te nem jártál egyetemre, szónoklattant sem tanultál, mégis mindent tudsz arról, ösztönösen. Mert bejössz, és úgy mutatkozol be a nézőknek, mint akit még soha nem láttak. Aztán elmondod, miről lesz szó, vagyis a témát ismerteted, majd kibontod hosszan. A végén pedig elköszönsz tőlük úgy és olyan szavakkal, hogy legközelebb is visszavárjanak. Ez a talentum!’ Ennyi” – illusztrálta ösztönösségének mértékét, mikor arról kérdeztük, tanítható-e a „szerethetőség”.


  Humorista a kabaréban?

„Ha úgy vesszük: középiskolában kifejeztem magam rajzzal. Később humoros írásokkal – először még csak az osztálytársaim szórakoztatására, aztán a szegedi tanárképző főiskolán mutattam be ezeket. Ott az első önálló estem épp 40 éve volt... Így indult el valami, amit ugyanúgy írásnak kell nevezni, mint amit most csinálok. Mert hiszek abban, hogy más kabaré-szerzőnek és humoristának lenni. Én ez utóbbi körbe tartozom, mint Karinthy, aki elsősorban költő és író volt, aztán humorista, s akiről – a sírjánál – azt mondta egyik írótársa: ’ez az egy marha volt köztünk a zseni’. Vagyis Karinthy íróként és költőként neveztetett ’humoristának’, és nem ’kabaré szerzőnek’. Én a kabaréban humoristaként léptem föl, Karinthy-féle irányultsággal” – jellemezte helyét Nagy Bandó András, mikor az íráshoz való viszonyáról kérdeztük. „Szoktam egy Karinthy mondatát idézni: ’Hány humoreszket kell megírnom ahhoz, hogy megértsétek: nem vagyok humorista!’ Ez a tökéletes” – pontosított.


  Csiszolatlan gyémánt?

„Azért szeretik, mert igaz” – egészíti ki a mini interjúban elhangzottakat „a” Zsuzsa. Nagy Bandó erre ismét sztorival illusztrálta mondandóját: mikor idén átvette az Aphelandra-díjat, a humaniznus civil díját, akkor egy tévés beszélgetéséről azt mondta neki egy ismerőse: ’Ragyogott a szemed, és látszott rajtad – mint mindig –, hogy nálad minden szívből jön, te nem dumálsz mellé.’ Így működik a színpadi szereplésem is: ezzel is ’népművelek’, tanítóként teszek valamit a nézőért, hogy szellemében, lelkében, tudásában gazdagabban térjen haza”.

És az írás, a mese idején? A kérdésre kérdéssel válaszolt. „Láttál már csiszolatlan gyémántot? Ez koszos, mocskos kicsi kő – mindenki ilyennek születik. A kérdés az, hogy az az egy életed, amit élsz, elegendő-e arra, hogy az összes koszt lecsiszold, és megmutasd magad, mit érsz, és a nem tudom én hány oldalad meg tudd mutatni! Én minden oldalam lecsiszolgatom és megmutatom. Az írás is egy ilyen oldal a kicsi kövön, ami én vagyok. Ez a lényeg!”

Újszászi Ilona


Az SZTE legmagasabb szintű marketingje

 2013. június 6., 17:30, Dugonics tér:

 

A Szegedi Egyetemi Kiadó (SZEK) idén először vesz részt a könyvhéten, ahol délutánonként a szegedi egyetemen működő kiadói műhelyekkel, valamint a legújabb kiadványokkal is megismerkehetnek az érdeklődők. A június 6-i nyitónapon a SZEGEDma.hu online közvetítésében a SZEK is szerepelt.

Már a korábbi könyvhetek alkalmával is feltűnő volt, hogy a szerzők, szerkesztők, beszélgetőtársak mintegy fele kötődik oktatóként, kutatóként, korábbi hallgatóként a szegedi egyetemhez. A Szegedi Egyetemi Kiadó mostani kitelepülésével az egyetemi könyvkiadásra szerette volna ráirányítani a figyelmet, valamint a tudománynépszerűsítést is megcélozta – nyiltakozta Újszászi Ilona, a SZEK vezetője, az egyetem médiakapcsolati igazgatója, sajtószóivője.


Igényes tudománynépszerűsítés

Arról is beszélt, elsősorban a hallgatók tanulmányait segítő tankönyvek, jegyzetek kiadója a SZEK, illetve az SZTE reprezentatív munkáinak megjelentetésére vállalkoznak. A legtöbb szerző az SZTE oktatója, kutatója. Pál József professzor, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese hozzátette, a könyvek megjelentetésének forrása a hallgatói normatíva, ezért elsősorban a diákok intellektuális elvárásainak, igényeinek kielégítését tűzték ki célul. – Emellett olyan értékes műveket is kiadunk, melyek a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthatnak. Ily módon felvállaljuk az igényes tudománynépszerűsítést, illetve arra törekszünk, hogy könyveink külföldre, a határon túli magyar középiskolásokhoz, de akár a nem magyar olvasókhoz is eljussanak. Ars poeticánk, hogy a könyvkiadás a Szegedi Tudományegyetem legmagasabb szintű marketingje, a kötetekben tükröződő egyetemi tudás felébresztheti az érdeklődést az universitas iránt – magyarázta a professzor.


Helykeresés

Újszászi Ilona arról is beszélt, a SZEK-nek kezdetben ernyőszervezet funkciót képzeltek el, de az utóbbi évek során számos új műhely, kiadó alakult az egyetemen, így újra kellett gondolni a SZEK szerepét. Most az egyetemi egységes nyomtatott és elektronikus tankönyv- és jegyzetkiadást népszerűsítő kiadóban gondolkodnak.

Pál Józseftől megtudtuk, az egyetemi könyvkiadás válsággal küzd Magyarországon, mert nem találja helyét a könyvpiacon. Ugyanakkor számos külföldi példa ösztönzőleg hathat, elég csak a Cambridge University Pressre utalni, mely színvonalas művek mellett népszerű munkákkal is jelentkezik. A rektorhelyettes kifejtette, bízik abban, hogy a SZEK széles spektrumával helyet foglal magának a piacon. – Fontosnak tartjuk egyébként, hogy az egyetemi produkcióink összehangolt tipográfiával, elektronikus formában az egyetemi honlapon is elérhetőek legyenek. Hosszú távú stratégiánkban azt is szeretnénk elérni, hogy az SZTE-n létrejövő szellemi termékek, könyvek egyetemi védjegyet kapjanak – így a professzor.


Ismerje meg Ön is!

Június 6. és 10. között minden délután 17 órakor az SZTE-n belül működő kiadói műhelyeknek bemutatkozási lehetőséget biztosít a SZEK nyilvános interjú keretében. Aki lemarad ezekről a beszélgetésekről, újraolvashatja azokat az SZTE www.u-szeged.hu honlapján, ahol az SZTE Médiacentrum munkatársai, gyakornokai első alkalommal folyamatosan tudósítanak a könyvhét történéseiről, természetesen fókuszba helyezve az egyetemi vonatkozású programokat. A szövegeink a Somogyi-könyvtár által működtetett honlapon is elérhetőek.

SZTEinfo


Műhelybeszélgetések 1.: A tudomány is izgalmas olvasmány?

2013. június 6., 17 óra, Dugonics tér:

 

Bemutatkoznak – a könyvhetek történetében most először – a Szegedi Tudományegyetemen működő kiadói műhelyek. Pál József irodalomtörténésszel, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesével Újszászi Ilona újságíró, a SZEK vezetője beszélgetett.


ujszaszi ilona es pal jozsef02– Ha az olvasás népszerűsítése a könyvheti rendezvények egyik célja, mi a küldetése a könyv ünnepén először bemutatkozó Szegedi Egyetemi Kiadónak?

– Nincs általános magyarországi modell arra, hogy a tudás könyv formájú közvetítőjeként egy felsőoktatási intézmény miként jelenhet meg az érdeklődők széles körében a könyvpiacon. A tudomány népszerűsítésére lehetőséget és támogatást kell biztosítanunk, hogy ne csak egymásnak írjanak magas színvonalú szakszövegeket a tudós kollégák. Az ismeretterjesztő kutatói publikációk ösztönzését rektorhelyettesi programomban is rögzítettem. Tapasztalatom szerint szívesen veszik a kollégáink, ha tudományterületükről kérdezi őket az egyetemi sajtó, a média. Hasonlóképpen örömmel írnának több tudománynépszerűsítő cikkeket és könyvet is, ha ehhez megfelelő ösztönzést kapnának.

 

– Pedig több kiadói műhely is létezik a szegedi egyetemen belül. Ez Szegedi specialitás?

– A szegedi egyetemen belül nyolc, kisebb-nagyobb volumenű munkát végző kiadói műhely létezik. Ezek fölé, mintegy ernyőszervezetként hozták létre a Szegedi Egyetemi Kiadót a szegedi felsőoktatás integrációjakor. E modelltől eltérő megoldásokat találni más felsőoktatási intézményekben, de a gondok hasonlóak.

 

– Mi a probléma? Hiszen adott az intellektuális kincs, amit az egyetemi oktatók és kutatók felhalmozott tudása jelent, illetve adott a tudás befogadására „éhes” hallgatók tömege, vagyis a „piac” is.

– Nincs arányban az egyetemeken felhalmozott tudás és a hazai könyvpiacon megjelenő és hozzáférhető kiadványokból kinyerhető tudományos ismeret. Ugyanakkor az SZTE oktatóinak jó része nem az egyetemi kiadónál jelenteti meg műveit, illetve nem talál megfelelő támogatót könyvtervének a kivitelezésére. Az a szándékunk, hogy az egységes Szegedi Egyetemi Kiadó által gondozott papíralapú és elektronikusan hozzáférhető könyvekben megjelenítődjön az SZTE oktatóinak és kutatóinak fejében meglévő tudás. De az is célunk, hogy e kiadványokhoz minél olcsóbban és szélesebb körben hozzáférhessenek az egyetemisták, az olvasók.

 

ujszaszi ilona es pal jozsef– Mert a tudomány is izgalmas olvasmány? A SZEK számára milyen kiadványok jelentik a jövőt?

– Kifejezetten a Szegedi Egyetemi Kiadó név alatt eddig két jelentősebb kiadvány látott napvilágot. Az egyik Szögi László és Varga Júlia munkája, amely a szegedi egyetem elődeinek, az 1581-től 1872-ig terjedő időszak históriája. A másik egy bulletin, amely – gyönyörű képekkel illusztrálva – áttekinti a Szegedi Tudományegyetem eddigi történetét magyar és angol nyelven. Ezek a könyvhét idején az SZTE kiadói sátrában megvásárolhatóak. Azt szeretnénk, ha a Szegedi Tudományegyetem nevéhez szorosabban kapcsolódna a SZEK papíralapú és elektronikus kiadványaiban megjelentetett tudás!

 

– Ön mit olvasott legutóbb?

– Én már csak írok! … De félre a tréfát: Paulo Coelho egyik könyvét, a The Pilgrimage címűt, vagyis a Zarándoklatot olvastam angolul. A szépirodalmat a leggyakrabban angolul olvasom – nyelvgyakorlásként. Egyetemi szerzőktől leginkább a kollégáim, az olasz szakosok – például a körünkben lévő Bényiné Farkas Mária – írásait ismerem. De például a nanotechnológiával foglalkozó akadémikus, Dékány Imre tanulmányát is olvastam már, mert a szegedi egyetem más kutatóinak publikációs tevékenységét is igyekszem nyomon követni.

 

– Mivel magyarázható, hogy a szegedi könyvhét öt Dugonics téri napján szereplő szerzők, szerkesztők, moderátorok nagy része kötődik az SZTE-hez?

– A tudomány jelenléte a szegedi universitas városában, Szegeden természetes. A Tiszatáj megjelenésére szerveződő alapítvány kuratóriuma elnökeként azt is magától értetődőnek tartom, hogy a könyvünnep szereplőinek nagy része költőként, íróként, vagy éppen kutatóként kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez, hiszen az ország legnagyobb szellemi központja Szeged.


Könyvhéten az olvasás gyönyörűségéről

 2013. június 6., 16:25-17:00, Dugonics tér:

 

Az irodalomtörténész Nyáry Krisztián nyitotta meg a 84. Ünnepi Könyvhét és a 12. Gyermekkönyvnapok szegedi eseménysorozatát. Szeged támogatja a könyvkiadást.

 

A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala előtt, a Dugonics téren idén 24 standon képviseltetik magukat a könyvkereskedések és a kiadók, köztük a Szegedi Egyetemi Kiadó (SZEK).

 

Középpontban a kiadói műhelyek

16:25

Szegeden közel 120 program 24 helyszínen hívja föl a figyelmet a hazai és helyi könyvkiadás teljesítményére és az olvasás gyönyörűségére. A könyves napok fő szervezője idén is a Somogy-könyvtár.

 

Június 6-10. között minden nap 17 órától bemutatkozási lehetőséget biztosít a szegedi egyetemen működő kiadói műhelyeknek a Szegedi Egyetemi Kiadó. A SZEK Dugonics téri sátránál a legújabb egyetemi kiadványokat kézbe is vehetik, meg is vásárolhatják az olvasók, de régebbi, értékes köteteket is találnak.

 

A Szegedi Tudományegyetem sokszorosan képviseltette magát a nyitó napon is. Például az SZTE Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet (NRTI) „Europe Direct Szeged” európai uniós információs iroda is megjelent az Európai Uniót népszerűsítő kiadványokkal. A legnépszerűbb a gyerekeknek készült kifestő füzet bizonyult, de sokan vittek a Fedezzük föl Európát, illetve az Európa 12 leckében című füzetből is.

 

Számok, és ami mögöttük van

Weöres Sándor-költeménnyel emlékeztek meg a Weöres-centenáriumról

 

16:30

A 84. Ünnepi Könyvhét szegedi programjait Nyáry Krisztián irodalomtörténész nyitotta meg.

 

1463-ban Várdai István kalocsai érsek átkot mondott Gutenberg „bűnös” találmányára, mely „megrontja a vallást és tévútra vezeti a tudományt”. Ám ezt követően egy évtizeddel – Mátyás király biztatására – Hess András kinyomtatta Magyarországon az első könyvet. E két ellentétes hozzáállás máig létező. Állítását a KSH statisztikai adataival igazolta.

 

Megnyito
Megnyílt a szegedi könyvhét - GALÉRIA

A számok szerint egyre kevesebbet olvasunk: míg 1987-ben még minden második megkérdezett olvasott az előző napon, ma ez csak minden negyedik emberre igaz. De aki valóban olvas, az tíz perccel többet tölt ezzel, mint az 1980-as években.

 

Az olvasás nem tűnt el, csak átalakult – hangsúlyozta az íróként is bemutatkozó tudós. Példaként említette, hogy a fiatalok egyre többet olvasnak az interneten. Szerinte ezt a csatornát pedig ki lehet és ki is kell használni az olvasás népszerűsítésére.

 

Hangyabanda nagy kalandja

16:40

Solymos László, Szeged város alpolgármestere átadta a könyvkiadási támogatásokat.

 

2013-ban könyvkiadási támogatásban részesül:

 

Hász Róbert: A Vénusz vonulása,

 

Simoncsics János: Üdvözlet Szegedről – múltidéző séta,

 

Innovariant Nyomdaipari Kft.: A Szegedi kóruskultúra 150 éve,

 

Lesi Zoltán: Cowboy eredeti fotelben,

 

Fári Irén: Séta egy eltűnt városrészben: Szeged-Palánk,

 

Sáráné Dr. Lukátsy Sarolta: A betűországtól a könyvkirályig,

 

Szegedtől-Szegedig antológia 2013. évi kiadvány,

 

Tiszatáj Alapítvány: Tandori Dezső: Szellem és félálom.

 

16:45

Az Év Könyve díjat idén Nagy Bandó András kapta a Hangyabanda nagy kalandja című könyvéért. Az író beszédében Antal Tamás gyönyörű illusztrációira irányította a figyelmet..

 

Az ünnepségen közreműködött a Szeged Táncegyüttes Babszem Csoportja, és Topal Leila, a Radnóti Mikós Kísérleti Gimnázium tanulója.

 

17:00

A Líra Könyv Zrt. Fókusz Könyváruház sátránál Nyáry Krisztián dedikált.

Szöveg: Bobkó Anna, fotó: Üllei-Kovács László



2013. június 6., 15 óra 45 perc, Dugonics tér:

Kicsit borongósan és hűvösen kezdődött e csütörtöki nap, de a szomorkás hangulatú időjárás ellenére reggel óta állnak a könyvhétre érkező kiadók sátrai a szegedi Dugonics téren. Látogatóból még kevés akadt. A sátrak egy része délelőtt kinyitott, az első érdeklődők között elsősorban a kisgyermekes anyukák és az idősebbek képviseltették magukat.


Gyerek olvasók

Az Égigérő könyvkiadó standja melletti, kicsiknek kialakított játszó területen azonban már javában folyt az ismerkedés: egy kisfiú és egy kislány „olvasgatott”. A vásárláson túl író-olvasó találkozókkal, kiadói bemutatkozókkal, kiállításokkal és zenés rendezvényekkel hívják fel a figyelmet az olvasásra.


Az egyetemi kiadó is képviselteti magát

Első alkalommal mutatkoznak be könyvheti programon az SZTE kiadói műhelyei, szerzői . Az SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó (SZEK) és a SZEK – Juhász Gyula Felsőoktatás Kiadó közös sátrában minden nap 17 órától nyilvános interjút adnak, így is bemutatják munkájukat a közönségnek.

Csütörtökön Pál Józseffel, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesével Újszászi Ilona beszélget a Szegedi Egyetemi Kiadó (SZEK) sátránál. A helyszínen a legújabb és a régebbi egyetemi kiadványokat is megcsodálhatják és megvásárolhatják az érdeklődők.

Különleges helyszínre is bekukkanthatnak az érdeklődők: június 7-én 18 órától Szent-Györgyi Albert, a „szépíró” címmel Pál József tart előadást a Dóm tér 8. szám alatt, a volt szegedi egyetemi rektor és Nobel-díjas tudós egykori előadótermében, megcsodálhatják könyvtárát, valamint ugyanitt szó esik a Szegedi Egyetemi Kiadó terveiről is.

Konyvhet_2013.06.06
Megnyílt a szegedi könyvhét - GALÉRIA


Program- és könyvözön

A Dugonics téren a 24 könyvkereskedés és kiadó standja június 6-10. között várja a könyvek szerelmeseit, majd 13-ig, minden nap városi intézményekben folytatódnak a programok.

Így például a Szent-Györgyi Agórában színes szabadidős művészeti alkotókörök és rendezvények lesznek, a Somogyi-könyvtárban kiállításokat, könyvbemutatókat tartanak.

A programokhoz idén először csatlakozó Belvárosi Moziban pedig filmvetítésekre csalogatják a nézőket. A szegediség jegyében bemutatják a Szegedtől Szegedig antológia kötetet, majd rövid ismerkedést tartanak a szerzőkkel. A héten 25. évfordulóját ünnepli a Szeged című folyóirat is. A könyvhéten továbbá bemutatkozik az SZTE Füvészkert, a Szegedi Vadaspark és a Partiscum Csillagászati Egyesület planetáriuma is.

A szegedi könyvhét programsorát Nyáry Krisztián irodalomtörténész nyitja meg csütörtökön, 16 óra 30 perckor a Dugonics tér színpadán. Szintén a nyitóünnepségen adják majd át az Év könyve díjat is. Idén Nagy Bandó András: Hangyabanda nagy kalandja című könyvét jutalmazták.

További információk alább, illetve a Somogyi-könyvtár weboldalán találhatók.


Fotó: Szuda Sándor, szöveg: Galál Bernadett


Szerelmes novellák – seniorok íróiskoláját segíti az egyetemi oktató

2013. június 6., 14:30 óra, Somogyi-könyvtár:

Az idei könyvhéten az intézményekben 10 napon át – június 4. és 13. között az olvasás és az írás népszerűsítése áll középpontban. A legtöbb programnak a Somogyi-könyvtár ad otthont, ahol író-olvasó találkozókra, kiállításra hívják és várják az érdeklődőket. Seniorok is bemutatkoztak.

 

Szépírásra ösztönzi a szépkorúakat a szegedi Eszperantó utcában működő „Senior Center”. A nyugdíjasok számára színes programokat szervező központ és a Somogyi-könyvtár együttműködésének gyümölcseként immár ötféle témáról írtak szépeket az idősödő emberek – mindenkinek. A művek „zsűrizése” legutóbb is Simai Mihály József Attila-díjas költőre hárult.

Az eredmény? Az első szerelem címmel 2011-ben és a levél a hitveshez című 2012-ben meghirdetett novellapályázatra érkezett alkotásokból összeállított antológia, amely a Bába Kiadó gondozásában látott napvilágot.

„A kötet szerzői a ’híd’ szerepét töltik be idősek és fiatalok között. Történelmi visszatekintést, a saját múltjával való szembenézést, a jelenből a jövőbe való átérzést. Mély gondolatokat, sajátos látásmódot, korrajzot, finom humorral átszőtt történeteket, különös nyelvi gazdagsággal megjelenített emberi sorsokat olvashatunk” – írja előszavában a Senior Center vezetője, Boros Gyula.

A novellafüzérben a pályázatok „dobogós” díjazottjai – 2011-ben Balogh Erzsébet, Vörös Pál, Bálint Jánosné Ágoston Ilona; 2012-ben Ácsné Fekete Ilona, Bálint Jánosné Ágoston Ilona, Fraknóyné Benkő Irma – mellett összesen közel 60 szépkorú adja közre szerelmes emlékeit.

Egyedülálló hagyományok megteremtője és életben tartója Szegeden a Bába Kiadó, a senior novellák újabb kötetének gondozója. Erre az antológiára is igaz lehet, amit a kiadó dokumentumaiból rendezett kiállítás megnyitóján mondott Kiss Ernő, az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója: az országban egyedülálló módon pártfogolja a kedvtelésből írókat a Bába.

A szegedi egyetem szépíróként is ismert irodalomtörténésze, Szilasi László a seniorok kedvtelését támogatja azzal, hogy idén szeptembertől 3-4 alkalommal írásgyakorlatot tart. Az egyetemi oktató iránytűt ad, hiszen többféle asszociációra késztet a szépkorúak számára szóló novellapályázat új témája: Hagyaték.

*

Centenáriumi kiállításon mutatkozik be Várkonyi Károly grafikus- és festőművész. A Somogyi-könyvtárban rendezett tárlatot június 27-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

SZTEinfo


Az SZTE-n végzett a könyvhét nyelv- és beszédfejlesztő tanára, Papp Szilvia Anikó

2013. június 6., 11:00 óra, Dugonics tér:


Papp Szilvia Anikó nyelv- és beszédfejlesztő tanár programja nyitotta a Dugonics téri könyvhét első napját. A délelőtti órákban még csak néhány vendége volt, de ők már szüleikkel lelkesen bújták a mesekönyveket az Égigérő standja melletti „játékszigeten”. A Kortárs mesék napja szakemberével az olvasás kommunikációfejlődésben betöltő szerepéről beszélgettünk.

Megszerettetni az olvasást a kicsikkel, ez a pedagógusok feladata – vallja Papp Szilvia Anikó. A fejlesztő pedagógus a Szegedi Tudományegyetemen végzett magyar és beszédfejlesztő tanár szakokon.


A szórakoztató olvasásért

Az SZTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék nemrégiben indult képzése arra hivatott, hogy olyan tanárokat és tanítókat műveljen ki, akik az anyanyelvi neveléssel foglalkoznak, a hiányos kompetenciákat fejlesszék, függetlenül attól, hogy főszakként milyen tárgyat tanítanak az iskolában. Mint azt az időszaki felmérések is bizonyítják, egyre kevesebb gyerek tudja elsajátítani az olvasás utáni szövegértést, ami következtében komoly tanulási nehézségekkel küzdenek. A kudarchelyzetek végül azt eredményezik, hogy nemcsak a tanulástól, hanem a szórakoztató olvasástól, mint szabadidős elfoglaltságtól is elmegy a kedvük. Ezt a folyamatot kell visszaszorítani.

A tanárnő a szegedi Égigérő könyvekkel egy közös ismerősük révén találkozott, majd azonnal beleszeretett a szervezet hitvallásába. Tulajdonképpen olyan könyveket gyűjtenek össze, amelyek kifejezetten gyermekek számára készültek. Papp Szilvia elmondta, sokszor az is egy könyv hibája, hogy a nagyon frappáns és érdekes szöveghez egy ijesztő illusztráció társul, amitől megrémülnek a picik. Az Égigérő viszont olyan kiadványok után kutat, melyek minden tekintetben igényesen vannak kialakítva. Nem csak gyermekeknek, szülőknek is ajánlanak a kínálatból. Ezzel is próbálják felhívni figyelmet az olvasásra, mint közös játékra és időtöltésre.


A baba jeleket ad

„Magzati kortól kezdődik a beszédfejlesztés. Az anyukák ösztönösen beszélgetnek a babájukkal, akik jeleket adnak: egy általuk kedvelt zenére a babájuk rugdal, megfordul. Az előtt is sokat tehetünk a fejlődésért, mielőtt a baba beszélne. Mialatt a szülő beszél, a gyermek rengeteg dolgot elsajátít. Nem csak a nyelv rendszerét, a nonverbális eszközöket is így tanulja meg” – ismertette a nyelv- és beszédfejlesztő a kommunikáció fontosságát. Hangsúlyozta, csecsemő kortól kezdve oda kell figyelni a rendszeres mesélésre, amivel nemcsak a képzelőerő növekszik, hanem a nyelv is könnyebben megtanulható. Ha ez a tevékenység mindennapossá válik, akkor idősebb korban nagyobb rá az esély, hogy a gyerek spontán vesz a kezébe egy könyvet és szórakoztató jelleggel kezd el olvasni.


Mesebeszéd tábor

Papp Szilvia júliusban, két alkalommal is Mesebeszéd címmel alkotótábort szervez négy és tíz éves kor közöttieknek az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban. Az első ilyen jellegű szegedi tábor témája a mese köré fog szerveződni.

A kicsiknek és nagyoknak szóló könyveket a szegedi könyvhát ideje alatt, a Dugonics téren felállított Égigérő sátorban tudják megvásárolni az érdeklődők, vagy bővebben a szervezet honlapjáról tájékozódhatnak.


Szöveg: Gaál Bernadett, fotó: Szuda Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 14.
    13:00 - 17:00
    Konferencia a Reformáció Emlékévére. A program: Nóbik Attila (SZTE JGYPK) – Reformáció-recepció a dualizmus kori neveléstörténet tankönyveinkben. Vajda Tamás (SZTE Egyetemi Levéltár) – 1872-1919 között egyetemi órai jegyzetek a román akadémia kolozsvári könyvtárában. Babits Edit (EJTF) - Türelem. Nevelés. Pedagógusképzés a bajai képezde első évtizedében. Presztóczki Zoltán (MNL CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára) – Régimódi történet apai ágon. Szabó Magda személyes és családi kötődése Hódmezővásárhelyhez. Miklós Péter (SZTE JGYPK, Emlékpont, Hódmezővásárhely) – Protestanizmus és katolicizmus között. A szegedi egyetem és a csanádi püspökség. Dudok Fanni (SZTE BTK) – A szegedi Bölcsészettudományi Kar és a szegedi Szeminárium hallgatói összetétele (1930-1939). Fizel Natasa (SZTE JGYPK) – Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak konfesszionális összetétele. A program szervezője: MTA SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Neveléstörténeti Munkabizottság.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.