SZTE Info

84. Ünnepi Könyvhét - 2013. június 7.

2013. június 7. napjának könyvheti eseményei

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 7. 19:45, Dugonics tér:


A Villámcsődületet elmosta az eső. Darvasi László versét azért felolvasta a színpadon Pusztai Virág műsorvezető és Andóczi-Balogh Éva, a Somogyi-könyvtár PR-munkatársa


 

Bemutatták a Szegedtől Szegedig antológia 16. kiadását

2013. június 7. 17:00, Városháza:


Prózai művek, regény részletek, mesék, esszék is szerepelnek a Szegedtől Szegedig Antológia 16. kiadásában, melyet a Városháza dísztermében mutatott be a kötet szerkesztője, Tandi Lajos művészeti író és Majzik István, a kötetet kiadó Bába Kiadó vezetője. Az antológiában évről évre szegedi és Szegedhez kötődő írók alkotásait válogatják össze. Idén összesen 61 szerző közel félszáz írása szerepel a gyűjteményben. Többek között Bátyi Zoltántól, Darvasi Lászlótól, Nagy Bandó Andrástól, Pintér Lajostól is olvashatunk, ha megvásároljuk a kötetet, melynek kiadását Szeged Város Önkormányzata is támogatta.


A zene erőt ad a vizsgákra való felkészülésre

2013. június 7. 16.30, Dugonics tér:

 

A Darida énekduó a nemzetiségek zenei kultúrájába vezette el a könyvhétre látogató érdeklődőket. A duó tagjait népzenei műsoruk összeállításáról, egymásra találásuk körülményeiről kérdeztük.

 

SZS20130607_darida_enekduo_004A szegedi Ünnepi Könyvhéten nem csak a nyomtatott kiadványoké a főszerep. A Dugonics téri színpadon bolgár, török, román, szlovák és magyar népdalok is felcsendültek Kopasz Zsófia és Jankov Gyöngyvér előadásában. Jelenleg mindketten Szegeden végzik felsőfokú tanulmányaikat. Zsófia az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar óvodapedagógia szakán másodéves, Gyöngyvér pedig harmadéves a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán. Bár a vizsgaidőszakban nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a tanulásra, a lányok szerint a zene az, ami segít nekik feltöltődni.

 

A két fiatal énekes néhány évvel ezelőtt a szegedi Borica-Bálint Sándor Néptáncegyüttes néptánctáborában ismerkedett meg. Zsófia akkor úgy vélte, a véletlen sodorta össze őket, ma már úgy gondolja, találkozásuk sorsszerű, máskülönben nem alakulhatott volna meg az együttes. Mindketten a Piarista Mester Tanodában kezdték: Gyöngyvér koboz szakra járt, Zsófia pedig népi énekre. Fábri Géza és Fábri-Ivánovics Tünde tanítványaiként sajátították el a népzene művészetét, majd a tánctábori múlt és az ott köttetett barátság közös zenéléshez vezetett.

 

SZS20130607_darida_enekduo_002A Darida különlegessége, hogy a legszebb énekeket válogatja össze a nemzetiségi kultúrákból. A duó tagjai elárulták, a szavak kiejtése miatt olykor igen nehéz helyzetben vannak. A pénteki előadásukon például felcsendült néhány méhkeréki román népdal, amiket korábban Hódmezővásárhelyen, román közönség előtt is előadtak. A lányok – mint mondták – akkor nagyon izgultak akcentusuk miatt, de az anyanyelvi közönséget is sikerült „becsapniuk”: utólag dicséretben is részesültek. – Archív felvételekből dolgozunk. Ha egy szótagot nem jól hallunk, akkor ötvenedére is visszatekerjük azt az icipici részt. Addig hallgatjuk, míg nincs meg a helyes kiejtés. Elég kényesek vagyunk erre. Nem hadarunk el semmit – mesélte Zsófi és Gyöngyvér egy-egy új dal megtanulásának körülményeit. Mint fogalmaztak, „megszállottság és maximalizmus” szükséges ahhoz, hogy valaki szívvel-lélekkel tudjon ezzel foglalkozni, őket pedig éppen ezek kovácsolták össze.

 

Gaál Bernadett


Miért nem ismerjük a ma meséit?

2013. június 7., 14.00, a Millenniumi Kávéház terasza:


A kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom oktatásbeli szerepéről beszélgetett Czakó Réka, az Égigérő olvasásnépszerűsítő program vezetője, Simon Réka Zsuzsanna gyermekkönyvíró, a Könyvmutatványosok blog szerkesztője, valamint Nagy Veronika, az Irodalmi Lépegető Program képviselője.

 

Simon Réka Zsuzsanna Spanyolországban él, a Könyvmutatványosok gyermekirodalmi blog aloldalának, a Mesemustrának főszerkesztője. Háromnyelvű gyerekirodalmi blogíró, könyvírókkal és illusztrátorokkal készít interjúkat, kultúrák és gyermekirodalmak közötti hídról beszél, spanyol, dél-amerikai és magyar írókkal egyaránt foglalkozik. A Könyvmutatványosok oldalt többen is írják, kortárs gyerekkönyveket mutatnak be. Simon Réka hangsúlyozza, Spanyolországban sokkal jobban kiépített a gyerekirodalom eljutása a szülőkhöz, a könyvesboltnak nemcsak az a funkciója, hogy eladjon, hanem a könyvekkel folyamatos kapcsolatot tartson. A könyvtárakban is számos ilyen jellegű tevékenység van, így jobban meg tudják ismerni a kortárs irodalmat, az olvasókat is rávezetik, mely olvasmányok ajánlottak egy-egy korosztálynak. Ott a könyvtáros jó kapcsolatban van a gyerekkönyvkiadókkal.

Szeged ilyen szempontból szerencsés, a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtára is „topon” van a kortárs szövegekkel. Számos tematikus foglalkozást is szerveznek, és évről évre meghirdetik a Könyvkirály olvasásnépszerűsítő versenyt is – hangzik el a helyi helyzetkép Czakó Rékától és az egyik érdeklődőtől, aki korábban a Somogyiban dolgozott.

Pillangófül, duci kislány

Megtudjuk, Spanyolországban más a gyerekirodalomhoz való hozzáállás is, a kortárs szövegek is keresettebbek. És milyenek is ezek a szövegek? Jó példa lehet Luisa Aguilar és André Neves Pillangófül című kötete, mely egy szegényes körülmények között élő kislányról szól, akinek elálló fülei vannak. Az anyukája tanítja, hogyan lehet a bántást humorral lecsapni. – Neked gyönyörű pillangófüled van – biztatja a gyermeket.

Czakó Réka hozzáteszi, ehhez hasonló Szegedi Katalin Lenka című könyve, amely egy duci kislányról szól, aki nem talál barátot magának, majd egy visszahúzódó kisfiúval ismerkedik meg a könyv végén, Palkóval. A kötet folytatásaként a fiú szemszögéből olvashatjuk el a történetet. Czakó Rékától megtudjuk, három olyan visszajelzést is kapott már, hogy ez a könyv megváltoztatta a hasonló problémákkal küzdő gyerek életét. Ez is jó példa arra, hogy ideje kicsit elszakadni a népmesék világától, és megnézni, miben adhat pluszt a kortárs irodalom – ez ugyanis mai problémákkal foglalkozik. Magyarországon ugyanakkor az a jellemző, hogy a klasszikusokkal kezdünk és utána jöhet a kortárs, pedig pont fordítva működik, a gyerek akkor kap kedvet az olvasáshoz, ha az életének kérdéseit látja viszont a könyv lapjain, és majd később ez a kedv indíthatja arra is, hogy a klasszikus műveket is kézbe vegye. Másik probléma, hogy egy-egy szövegfeldolgozás kapcsán módszertanilag nagyon sokszor a tartalomra koncentrálnak, pedig arról kellene beszélgetni, hogy mit gondol a gyerek, mit ad neki az a könyv.

Nem okoskodó, nem kioktató

Simon Réka írói munkásságáról is mesél. Pukka és az évszakok című könyvét nézik az asztalnál. Kiemeli, az embernek tudnia kell, milyen korosztálynak írja a mesekönyvet. – Soha nem akarok se okoskodó, se kioktató, se bonyolult szövegeket írni – bocsájtja előre. – Egyik legfontosabb számomra a humor és a szójáték. Az a cél, hogy nevessenek rajta, érezzék jól magukat és ne unják a szöveget – összegez a szerző. Mindenféle szövegnél szükséges a feldolgozás, annál jobb a szöveg, minél több kérdést indít el. Simon Réka szerint a kortárs könyv azért is nagyon fontos nemcsak óvodás, de a kiskamaszoknál is, mert olyan napi gondokat dolgoz fel, ami ezeket a gyerekeket foglalkoztatja. Hozzáteszi, Spanyolországban a halál és a betegség, a szülő elvesztése, a válás, a gyerekeltűnés és gyerekbántalmazás is megjelenik e kötetet lapjain – itthon még ez nemigazán honosodott meg.

Kellenek a mai szituációk

Az Irodalmi Lépegető Program keretében 2011 októberétől végeznek biblioterápiát egy integrált oktatást végző iskolában, 3-5. osztályosok között. Az integrált intézményben sajátos nevelési igényű (SNI), illetve hátrányos helyzetű gyerekekkel egyaránt találkoznak, de vannak jó családi hátterű tanulók is. Néhány gyerek minden osztályból van, aki sokat és sokféle könyvet olvas. A többieknek viszont legtöbbször az alapmesék is hiányoznak, a szülő nem mesél, inkább leülteti a gyereket a tévé elé – de ez nem ítélet, hiszen sokak egyszerűen olyan műszakban dolgoznak, hogy nem is tudnak erre több időt fordítani – tudjuk meg Nagy Veronikától. Azt is elmondja, többnyire drámapedagógiás játékokat alkalmaznak, megnézik az adott művek szituációi hogyan jelennek meg a gyerekek életében. Tematikusan válogatott műmesékkel dolgoznak, változatos részleteket ragadnak ki, amelyekben felmerül valamilyen problémahelyzet. A téma sok minden lehet, az énkép alakulásától a családi kapcsolatokig. Nagy Veronika csatlakozik Czakóhoz, a népmesék nyelvezete a mai gyerekek számára idegen, a jel- és a szimbólumvilág is változik az évek során. Kellenek azok a mai szituációk, a szerepazonosulás, és kell, hogy a gyerek értse a szöveget, hogy a sorok között olvasható szituációba bele tudjon helyezkedni – a népmesékkel ez ma már kevésbé működik.

Arany Mihály



Délelőtt a mesebirodalom királyaival és királynőivel a könyvhéten

2013. június 7., 10.00, Dugonics tér:

 

Királyi portrék készítésére invitálták a gyerekeket a 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok keretében, az Égigérő program által szervezett rajzolásra Simon Réka Zsuzsannát, az Ahány király, annyi mese című kötet szerzőjét is várták.

 

gyerekprogramIII. Ilona – olvassuk a negyedik osztályos Kitti rajzán. – Képzeletbeli királynőt kell rajzolni és fantázianevet kell adnunk neki – mondja a tanuló. – Nincs valós példa, csak kitaláció az egész, az a lényeg, hogy vicces legyen – teszi hozzá Gábor. Míg a Tabán iskola negyedik osztálya a Dugonics téri szökőkútnál rajzolgat, Czakó Réka, az „Égigérő” olvasásnépszerűsítő program vezetője elmondja, régóta szeretnék a pedagógusokat és szülőket megszólítani, és felhívni a figyelmet a meseolvasás fontosságára – erre reményeik szerint szeptembertől egy hosszabb programsorozat keretében lehetőségük is lesz.

 

Magyarországon nagyon sok jó gyerekkönyv jelenik meg, az ifjúsági könyvkínálat viszont kevésbé gazdag – magyarázza Simon Réka Zsuzsanna. Szerinte a jó gyerekkönyvet a felnőtt is élvezi, a kicsiknek szóló kötetek nem nélkülözhetik a humort és a kalandot. Természetesen érdekesnek kell lennie a gyerek számára, és fontos, hogy fejlessze is az olvasót, legyen gazdag a szókincse. Elmaradhatatlan része a jó illusztráció. Czakó Réka hozzáteszi: egy IMG_8441jó gyerekkönyv egy mozit indít el az ember fejében, és akkor igazán magával ragadó, ha „beszippantja” a történet az olvasóját. Czakó Réka szerint ilyen könyvekből van manapság kevesebb, sok a „lassú” kötet, nem „pörög” kellően az elbeszélés. Az Égigérő program vezetője azt is hozzáfűzi, természetesen változnak az egyes mesék megítélései az idővel, de a kortárs szerzők könyvespolcán is találunk olyan köteteket, amelyek mai problémákra jelenthetnek megoldást, akár a kistestvér születése vagy éppen a válás feldolgozásáról legyen szó.

 

Simon Réka Zsuzsanna egyben a Könyvmutatványosok gyermekirodalmi blog aloldalának, a Mesemustrának főszerkesztője, arról, hogy miért kellenek a kortárs gyerektörténetek délután 14 órától hallhatunk beszélgetést vele és Nagy Veronikával, az Irodalmi Lépegető Program képviselőjével, valamint Czakó Rékával.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.