SZTE Info

ELI_bejarat_kiemelt

Az egyetemnek óriási a szerepe az ELI létrejöttében

Az ELI-ALPS, e nemzetgazdaságilag kiemelt projekt pályázati anyaga az Európai Bizottság előtt van, ősszel megkezdődhet az építkezés. A szegedi lézerközpont megvalósítását előkészítő projekt II. fázisáról tartott 2013. május 31-én sajtótájékoztatóval egybekötött konferenciát az ELI-HU Nonprofit Kft. az SZTE Rektori Hivatal dísztermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az ELI-ALPS (Extrem Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben a lézerimpulzusok, és a segítségükkel előállított további fényforrások egyaránt a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. Az úgynevezett második előkészítési projekt közel kétmilliárd forint támogatási összegű. A projektet rendkívüli jelentősége miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyeli.


Szükség lesz tudós munkatársakra

A nemzetgazdaságilag kiemelt projekt pályázati anyaga már a brüsszeli döntéshozók előtt van. Ezzel párhuzamosan a tervek szerint folytatódik tovább a felkészülés a beruházási szakaszra. Ennek során kiemelt hangsúlyt fektetnek a humánerőforrás-fejlesztésre, hiszen a világon egyedülálló ELI beruházás megvalósításánál szükség lesz további fizikusokra, biológusokra, vezető mérnökökre, gépész- és villamosmérnökökre, mechatronikai mérnökökre, mérnök informatikusokra, továbbá szakmunkás, valamint technikus kollégákra egyaránt - hangsúlyozta Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója az „ELI lézer kutatóközpont megvalósítását előkészítő projekt II. fázisa” című program sajtótájékoztatóval egybekötött nyitó konferenciáján.


ELI05_kicsiÉpítészeti és tudományos terv

Az ELI-ALPS különleges építészeti megoldásokat igényel: a tervezésnél alapvető fontosságú volt a rezgésvédelem koncepciójának kialakítása. – Annak érdekében, hogy az egyes célterületeken lévő és a lézercsarnokban lévő berendezések egymáshoz képest ne mozduljanak el, az egész technológiai elrendezést egy 1 méter vastag beton alapszerkezetre helyezzük majd el – magyarázta Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. - Ez az alaplemez egy álpince alapozású beton teknőben lesz, alulról és oldalról is rugalmas, speciális rezgésvédelmi célokra kialakított parafából készült ágyazattal megtámasztva, hogy védje az alaplemezt a talaj felől érkező rezgések okozta deformálódástól – mondta. A berendezések mechanikai alapozásának annyira stabilnak kell lennie, hogy a lézernyaláb elmozdulása száz méteres terjedést követően 99 százalékos valószínűséggel 50 nanométernél kisebb legyen.

Megtörtént az infrastuktúra előkészítése, így például a lőszermentesítés és a betonelemek deponálása a lézerközpont tíz, illetve a környezetét jelentő hat hektáron. Folyamatban van a kivitelezéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás.

Az alapséma tudományos dokumentációjának összeállítása is megtörtént, 59 részfeladatra bontották a tervet. Az ELI tudományos tanácsában több mint húsz világhírű, hazai és külföldi professzor foglal helyet.

– Az ELI jelentősége hasonló lesz az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontéhoz - nyilatkozta Lehrner Lóránt, aki szerint a szegediek életminőségét, az itt élők gondolkodását is meg fogja határozni.

A nyitó konferencián - többek mellett - Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. tudományos csoport vezetője, a SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető-helyettes egyetemi docense is előadást tartott. Szemléltette - többek között - az ELI jelentőségét a világon már működő lézeres teljesítményekhez képest.


Benépesülő Tudáspark

A_fogado_kicsiA kiemelt állami beruházás megvalósulásáért a megyei kormánymegbízott személy szerint is felelős. A kormányhivatal szakigazgatási szervei az engedélyezéseket még a jogszabályi gyorsításnál is gyorsabban igyekszenek intézni. – Az ELI olyan lehetőség és esély Szegednek, az egyetemnek, a kutatóintézeteknek, mintha Szent-Györgyi Albert reinkarnálódna technológiai formában – fogalmazott B. Nagy László. Csongrád megye kormánymegbízottja elmondta: az egyetemnek óriási szerepe van abban, hogy Szegeden jöhet létre a giga beruházás.

- Az egyetem vezetése, a rektor, a tudományos háttér, a munkatársak, a laborok az itt lévő kutatási eredmények, és a szegedi kutatóintézettekkel való jó együttműködés tette azt lehetővé, hogy megvalósuljon az ELI, hogy ez az idea döntésig jusson – mondta. Aláhúzta: az ELI akkor lesz igazán nagyszerű hely, ha körülötte a Tudáspark is megépül. Az a cél, hogy részfejlesztéseket végrehajtva az ELI körüli a 60-70 hektáros terület benépesüljön. Várják azoknak a cégeknek, vállalkozásoknak a jelentkezését, amelyek látnak ebben fantáziát.


2015-re felépül

Az ELI-ALPS a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi-, és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé.

Az ELI az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szerepelő 44 pán-európai érdekeltségű kutatási nagyberendezés egyike. A szegedi lézerközpont két fázisban, az Európai Unió Strukturális Alapjainak társfinanszírozásával valósul meg összesen mintegy 61,3 milliárd forintból.

ELI_latvanytervek
ELI látványtervek - GALÉRIA


Az ELI lézeres kutatóközpont a tervek szerint 2015-re épül fel. Akorra már a lézertechnológia egy részét is beépítik – ennek fejlesztését egésze 2018-ig tervezik –, így kezdődhet a kutatói munka.

*

Az „ELI lézer kutatóközpont megvalósítását előkészítő projekt II. fázisa” című program sajtótájékoztatójáról kiadott közlemény itt olvasható:

*

A Szegedi Tudományegyetemen folyamatosan, évek óta zajlanak lézeres kutatások. Többek között az „Impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában” című pályázat keretei között. A pályázatról bővebb információt itt olvashatnak.


Korábbi cikkünk az ELI-ALPS-ról.

 

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *