SZTE Info

ELI_bejarat_kiemelt

Az egyetemnek óriási a szerepe az ELI létrejöttében

Az ELI-ALPS, e nemzetgazdaságilag kiemelt projekt pályázati anyaga az Európai Bizottság előtt van, ősszel megkezdődhet az építkezés. A szegedi lézerközpont megvalósítását előkészítő projekt II. fázisáról tartott 2013. május 31-én sajtótájékoztatóval egybekötött konferenciát az ELI-HU Nonprofit Kft. az SZTE Rektori Hivatal dísztermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az ELI-ALPS (Extrem Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben a lézerimpulzusok, és a segítségükkel előállított további fényforrások egyaránt a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. Az úgynevezett második előkészítési projekt közel kétmilliárd forint támogatási összegű. A projektet rendkívüli jelentősége miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyeli.


Szükség lesz tudós munkatársakra

A nemzetgazdaságilag kiemelt projekt pályázati anyaga már a brüsszeli döntéshozók előtt van. Ezzel párhuzamosan a tervek szerint folytatódik tovább a felkészülés a beruházási szakaszra. Ennek során kiemelt hangsúlyt fektetnek a humánerőforrás-fejlesztésre, hiszen a világon egyedülálló ELI beruházás megvalósításánál szükség lesz további fizikusokra, biológusokra, vezető mérnökökre, gépész- és villamosmérnökökre, mechatronikai mérnökökre, mérnök informatikusokra, továbbá szakmunkás, valamint technikus kollégákra egyaránt - hangsúlyozta Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója az „ELI lézer kutatóközpont megvalósítását előkészítő projekt II. fázisa” című program sajtótájékoztatóval egybekötött nyitó konferenciáján.


ELI05_kicsiÉpítészeti és tudományos terv

Az ELI-ALPS különleges építészeti megoldásokat igényel: a tervezésnél alapvető fontosságú volt a rezgésvédelem koncepciójának kialakítása. – Annak érdekében, hogy az egyes célterületeken lévő és a lézercsarnokban lévő berendezések egymáshoz képest ne mozduljanak el, az egész technológiai elrendezést egy 1 méter vastag beton alapszerkezetre helyezzük majd el – magyarázta Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. - Ez az alaplemez egy álpince alapozású beton teknőben lesz, alulról és oldalról is rugalmas, speciális rezgésvédelmi célokra kialakított parafából készült ágyazattal megtámasztva, hogy védje az alaplemezt a talaj felől érkező rezgések okozta deformálódástól – mondta. A berendezések mechanikai alapozásának annyira stabilnak kell lennie, hogy a lézernyaláb elmozdulása száz méteres terjedést követően 99 százalékos valószínűséggel 50 nanométernél kisebb legyen.

Megtörtént az infrastuktúra előkészítése, így például a lőszermentesítés és a betonelemek deponálása a lézerközpont tíz, illetve a környezetét jelentő hat hektáron. Folyamatban van a kivitelezéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás.

Az alapséma tudományos dokumentációjának összeállítása is megtörtént, 59 részfeladatra bontották a tervet. Az ELI tudományos tanácsában több mint húsz világhírű, hazai és külföldi professzor foglal helyet.

– Az ELI jelentősége hasonló lesz az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontéhoz - nyilatkozta Lehrner Lóránt, aki szerint a szegediek életminőségét, az itt élők gondolkodását is meg fogja határozni.

A nyitó konferencián - többek mellett - Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. tudományos csoport vezetője, a SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető-helyettes egyetemi docense is előadást tartott. Szemléltette - többek között - az ELI jelentőségét a világon már működő lézeres teljesítményekhez képest.


Benépesülő Tudáspark

A_fogado_kicsiA kiemelt állami beruházás megvalósulásáért a megyei kormánymegbízott személy szerint is felelős. A kormányhivatal szakigazgatási szervei az engedélyezéseket még a jogszabályi gyorsításnál is gyorsabban igyekszenek intézni. – Az ELI olyan lehetőség és esély Szegednek, az egyetemnek, a kutatóintézeteknek, mintha Szent-Györgyi Albert reinkarnálódna technológiai formában – fogalmazott B. Nagy László. Csongrád megye kormánymegbízottja elmondta: az egyetemnek óriási szerepe van abban, hogy Szegeden jöhet létre a giga beruházás.

- Az egyetem vezetése, a rektor, a tudományos háttér, a munkatársak, a laborok az itt lévő kutatási eredmények, és a szegedi kutatóintézettekkel való jó együttműködés tette azt lehetővé, hogy megvalósuljon az ELI, hogy ez az idea döntésig jusson – mondta. Aláhúzta: az ELI akkor lesz igazán nagyszerű hely, ha körülötte a Tudáspark is megépül. Az a cél, hogy részfejlesztéseket végrehajtva az ELI körüli a 60-70 hektáros terület benépesüljön. Várják azoknak a cégeknek, vállalkozásoknak a jelentkezését, amelyek látnak ebben fantáziát.


2015-re felépül

Az ELI-ALPS a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi-, és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé.

Az ELI az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szerepelő 44 pán-európai érdekeltségű kutatási nagyberendezés egyike. A szegedi lézerközpont két fázisban, az Európai Unió Strukturális Alapjainak társfinanszírozásával valósul meg összesen mintegy 61,3 milliárd forintból.

ELI_latvanytervek
ELI látványtervek - GALÉRIA


Az ELI lézeres kutatóközpont a tervek szerint 2015-re épül fel. Akorra már a lézertechnológia egy részét is beépítik – ennek fejlesztését egésze 2018-ig tervezik –, így kezdődhet a kutatói munka.

*

Az „ELI lézer kutatóközpont megvalósítását előkészítő projekt II. fázisa” című program sajtótájékoztatójáról kiadott közlemény itt olvasható:

*

A Szegedi Tudományegyetemen folyamatosan, évek óta zajlanak lézeres kutatások. Többek között az „Impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában” című pályázat keretei között. A pályázatról bővebb információt itt olvashatnak.


Korábbi cikkünk az ELI-ALPS-ról.

 

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.