SZTE Info

Az épülő ELI is szerepet kapott az Időfutárban

Az Időfutár című háromszerzős gyerekeknek szóló kalandtörténet végre könyvformát öltött. A szegedi könyvhéten a szerzőtrió tagjai közül Gimesi Dórát a regény születéséről és saját, kedvenc karaktereiről faggattuk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 7. 18.00, Dugonics tér: 

 

SZS20130607_gimesi_dora_002Mint ahogyan a kezdetekben elindult Időfutár című rádiójátékot, úgy a regényt is Gimesi Dóra, Jeli Viktória és Tasnádi István írták. Nem is gondolnánk, de Dóra szerint a hármas-írás kifejezetten sok előnnyel jár. Úgy fogalmazott, a többszerzős felállásban mindig van legalább egy olyan személy, aki kreativitásával előrébb tudja vinni a történetet még akkor is, ha a másik két író alkotói válságban van. Nem volt ez másképp a rádiójáték összeállítása alatt sem. – Hétfőnként leültünk, megbeszéltük a story line-t vagyis, hogy öt-hat részre előre mi fog történni, és szétosztottuk, hogy ki mit írjon ezen belül. A történeten teljes egyetértésben dolgoztunk. Mindenki megírta a saját epizódját, és elküldte a többieknek, majd véleményeztük, beszúrogattunk részeket. Ez egy hosszabb folyamat, mintha egyedül csináltuk volna – mesélte Dóra a hangjáték születését.

 

A műsorral ugyanakkor rengeteg lehetőség kitárult a szerzőtrió előtt, a rádiójátékban ugyanis a párbeszédekkel kellett foglalkozniuk, így lehetőségük volt a történetet a két főhős szemszögéből meséltetni. A könyvben lényegében ugyanazzal a történettel találkozhatnak az olvasók, viszont hangsúlyosabban ismerkedhetnek meg egy-egy szereplő gondolataival, monológjaival. Mindemellett pedig ott van az is, hogy az olvasó fantáziájában immár testet öltenek a hősök és a helyszínek.

 

Hanna és Zsófi, a két lány, akiknek barátsága legyőz teret és időt. A történet szerint Hanna Szegedről költözik egy addig számára idegen városba, Budapestre. Más az első nap – rá jellemző módon – bajba sodorja magát azzal, hogy egy lomtalanítás alkalmával talált körzőt vesz magához. A tárgynak azon kívül, hogy régi, látszólag semmilyen érdekes tulajdonsága sincsen, de fény derül arra, hogy egy szabadkőműves relikvia, amit annak idején Kempelen Farkas készített, és egy időgép indítókulcsa. A történet aztán kezd bonyodalmakba torkollni, Hannát mindenféle fura alakok veszik üldözőbe, akik a körzőt akarják. Zsófinak mint legjobb barátnőnek a távolból kell megvédenie és segítenie Hannát. Ugyan fizikai értelemben hátrányokkal küzd (kerekes székes), de éles eszével és bátorságával minden rejtélyt és helyzetet megold.

 

Gimesi Dóra elárulta, a szegedi Zsófi az ő személyiségéből született. – Elég jól megjelenik a szegedi lányban a személyiségem. Könyvmoly kislány, aki rajong a krimikért és a nyomozós dolgokért. Én is ilyen voltam – meséli mosolyogva. Ugyanakkor nem Zsófi az egyetlen, akit Dóra keltett életre. Bujdosóné, a gonosz és kegyetlen igazgatóhelyettes szintén az ő ötlete, akinek azt köszönheti, hogy minden iskolai szorongását sikerült rajta keresztül kiadnia. A szereplők mellett számos szegedi vonatkozása van a regénynek: a Béke Tanszéken, a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában és az épülő ELI-ben is játszódik néhány jelenet.

 

– Tízéves kortól ajánljuk ezt a könyvet, de a felső tagozatosok és a gimnazisták számára is szórakoztató. Leginkább azért, mert van benne egy csomó hétköznapi történés, ami egy osztályban lejátszódhat: szerelmek, barátságok széthullása és összejövése. Egyszerre van fantasy és kultúrtörténeti vonulata is, ami nagyon érdekes – ajánlotta az írónő a könyvet.

 

Az Időfutár című regényhez egy kalandos feladat is kapcsolódott. Szerte a városban elrejtettek néhány sakkfigurát, amit a kis nyomozóknak meg kellett találniuk. A játék nyertese Hódi Márta, a Béke Utcai Általános Iskola tanulója lett, nyereménye pedig egy, az Időfutár példányaiból.

 

 Gaál Bernadett


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.