SZTE Info

Hogyan lesz egy regényből színpadi darab?

A Színpadi szerzők színpadon című délutáni interjúsorozat vendége Závada Pál Kossuth-díjas író volt, akivel Balog József újságíró beszélgetett – többek között a Janka estéi című első drámakötetéről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 9., 16:30, Dugonics tér:

 

A tótkomlósi születésű Závada Pál Szegeden töltötte el gimnazista éveit. A város kulturális lüktetése, az itt átélt első színházi élmények a mai napig nagy hatással vannak rá. – Gyerekkoromban a Szegedi Szabadtéri Játékok varázslat volt a számomra, itt hallottam és láttam először a Bánk Bánt is – emlékezett vissza az író.

 

Závada Pál úgy tartja, hogy az irodalom és a színház szorosan kapcsolódik egymáshoz. Talán ezért sem véletlen, hogy több regényéből színpadi mű született. A Janka estéi című kötet trilógiává fűzi össze a három nagyregényt: a Jadviga párnáját, A fényképész utókorát és az Idegen testünket. A Jadviga párnája színpadi változatát mai napig játsszák a budapesti Belvárosi Színházban. A kötet továbbá tartalmazza a Magyar ünnep című darabot, amely három évadot élt meg a budapesti Nemzeti Színházban. Az író beavatta a közönséget a darab különös keletkezésének a történetébe. –A Biblia Éve alkalmából Alföldi Róbert kért fel, hogy válasszak a Bibliában lévő tízparancsolat közül, és annak jegyében írjak egy színdarabot. Ebből a felkérésből született meg a Magyar ünnep, ami a harmadik parancsolat témáját dolgozza fel.

 

– A kötetben a színdaraboknak nem az előadás változata, hanem a szerzői verziója szerepel olvasott fel egy részletet Balog József a Jankai estéiből.Az író minden színdarabja valóban kapcsolódik egy könyvhöz, viszont ez nem azt jelenti, hogy a darabok egyszerű adaptációk lennének: A Janka estéi színdarab története a Fényképész utókora regényből indul ki, míg a Magyar ünnepben az Idegen testünk című regényének a főbb motívumaira ismerhetünk rá.

 

– A színpadra állítás sokkal nagyobb kihívás, mint a nyomtatott forma jegyezte meg Závada Pál. A szerző által leírt színdarab egy ajánlat, amit igazán a tehetséges rendezői elképzelés és a dramaturgia tesz sikeressé. Nem mindegy, hogy egy előadásnak milyen a térbeli hatásköre, hogyan látja és érzékeli a néző ugyanazt a darabot a színház különböző pontjaiból. Az író véleménye szerint egy jó darab elgondolkoztatja a nézőket, rávilágít a problémákra. És hogy mi lehet a mozgatórugója egy színdarabnak, ami megkülönbözteti a regénytől? A neves szerző erre is választ adott: a konfliktus színpadra kívánkozik, melyet eleven karakterek jelenítenek meg.

 

Az interjú központi témája ugyan a színház volt, azonban anélkül nem érhetett véget a beszélgetés, hogy ne essen szó Závada Pál új történelmi regényéről, ami várhatóan tavasszal kerül a könyvesboltok polcaira.

Cserei Bettina

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.