SZTE Info

A Leányvásár próbáján jártunk

Nem szűkölködik majd vicces jelenetekben a Leányvásár – ezt állapítottuk meg a Szegedi Nemzeti Színházban. Belestünk az operettprodukció próbájára.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nem árulunk el részleteket, mert nem szeretnénk lelőni a poénokat, azonban garantáljuk, hogy nem bírja majd ki kacagás nélkül az, aki megnézi a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Leányvásár című operettet. Az önérzetes kövérek és kevély soványak mulatságos vetélkedése a fő helyzetkomikum a Dóm téri produkciónak, melyet már javában próbálnak, egyelőre a Szegedi Nemzeti Színházban.

 

Poénoktól hemzsegő párbeszédek

A darabot a neves film- és színházrendező, Gothár Péter rendezésében láthatjuk. Érdekessége, hogy kizárólag a fesztiválra készül az operett friss dramaturgiai elemekkel, Varró Dániel zseniális dalszövegeivel és Vinnai András poénoktól hemzsegő párbeszédeivel spékelt verziója.

 

– Igyekeztünk a porosnak és avíttnak hitt műfajt kicsit közelebb hozni a nézőkhöz azzal, hogy új dalszövegek készültek és leporoltuk a dialógokat – fogalmazott Gothár Péter. Véleménye szerint az operetteket sokféleképpen lehet játszani, bár valóban nem egy 21. századi műfaj, megpróbálják belőle a maximumot kihozni. – Ez egy kellően ironikus interpretációban működőképes, nyári esti történet, olyanoknak, akik jótékony szándékkal ülnek be a nézőtérre, és szeretik a zenét – fogalmazott a rendező, aki elárulta: a próbák során igyekeznek kitalálni, hogy a modellezhetetlenül nagy téren milyen mozgásokat kellene végrehajtaniuk a szereplőknek. Az előadás koreográfiáját a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, Juronics Tamás álmodja színpadra. A Kossuth-díjas művész is arra törekszik, hogy frissítse a hagyományos operett műfajt. Sok látványos, táncos jelenetre számíthatunk.

 

Óriáshajó és papír jelmezek

A történet egy szigeten játszódik, amelyre a tér méreteihez arányos hajóval lehet megérkezni és távozni. A hajótest tizenhat méter hosszú és tizenkét méter magas. Az óriási díszletelem egyik különlegessége, hogy bonyolult szcenikai megoldások révén meg is fordul a hajó méreteihez képest mindössze huszonnégy méter mély színpadon. Az első felvonásban „beúszik” a színre, ekkor a külsejét láthatjuk, a másodikban már a belseje látszódik, az előadás végén pedig „kiúszik” a színpadról.

 

A jelmezek is rendhagyóak, hiszen papírból készülnek. – Az ötlet onnan jött, hogy egy elrajzolt világot szeretnénk a színpadon megjeleníteni, erre pedig tökéletesen alkalmas a speciális papír – mondta az operett jelmeztervezője, Tihanyi Ildi. A papír mosható, festhető és varrható is, sőt UV-védelmet is biztosít. Műanyag szállal kevert, ezáltal lehet vele könnyen dolgozni és akár ruha alapanyagnak is felhasználni. Bőrfestékkel, kézzel is lehet festeni rá, de a Leányvásárban közel kétszáz kosztümöt kell megalkotni, így speciális UV-nyomtatást használnak majd.

 

A produkció stábja igazi színházi kuriózum: ezek a művészek kizárólag a Dóm téren dolgoznak együtt, máshol közös produkcióban nem láthatók. Gothár anyaszínházából, a budapesti Katona József Színházból válogatott be több színészt is a darabba, de érkeznek szereplők a Vígből és az Operettből is. Tom Miggles-t Nagy Ervin alakítja, Harrisont Ujlaki Dénes, feleségét Schell Judit, lányukat, Lucy Harissont pedig Bordás Barbara kelti életre. Az ütődött Rottenberg gróf bőrébe Keresztes Tamás, apjáéba Szombathy Gyula bújik. Bessy Kiss Diána Magdolna, a polgármester Hegedűs D. Géza lesz, kisebb szerepekben Kocsis Gergőt is láthatjuk.

 

– Nehéz feladat volt a színészek kiválasztása, hiszen komoly énekesi tehetségre van szükség a darabban – mondta Gothár Péter. A rendező nagy várakozással tekint a bemutató elé. Legjobban azt reméli, nem fog esni az eső.

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.