SZTE Info

Miért nem ismerjük a ma meséit?

A kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom oktatásbeli szerepéről beszélgetett Czakó Réka, az Égigérő olvasásnépszerűsítő program vezetője, Simon Réka Zsuzsanna gyermekkönyvíró, a Könyvmutatványosok blog szerkesztője, valamint Nagy Veronika, az Irodalmi Lépegető Program képviselője.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 7., 14.00, a Millenniumi Kávéház terasza:


Simon Réka Zsuzsanna Spanyolországban él, a Könyvmutatványosok gyermekirodalmi blog aloldalának, a Mesemustrának főszerkesztője. Háromnyelvű gyerekirodalmi blogíró, könyvírókkal és illusztrátorokkal készít interjúkat, kultúrák és gyermekirodalmak közötti hídról beszél, spanyol, dél-amerikai és magyar írókkal egyaránt foglalkozik. A Könyvmutatványosok oldalt többen is írják, kortárs gyerekkönyveket mutatnak be. Simon Réka hangsúlyozza, Spanyolországban sokkal jobban kiépített a gyerekirodalom eljutása a szülőkhöz, a könyvesboltnak nemcsak az a funkciója, hogy eladjon, hanem a könyvekkel folyamatos kapcsolatot tartson. A könyvtárakban is számos ilyen jellegű tevékenység van, így jobban meg tudják ismerni a kortárs irodalmat, az olvasókat is rávezetik, mely olvasmányok ajánlottak egy-egy korosztálynak. Ott a könyvtáros jó kapcsolatban van a gyerekkönyvkiadókkal.

Szeged ilyen szempontból szerencsés, a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtára is „topon” van a kortárs szövegekkel. Számos tematikus foglalkozást is szerveznek, és évről évre meghirdetik a Könyvkirály olvasásnépszerűsítő versenyt is – hangzik el a helyi helyzetkép Czakó Rékától és az egyik érdeklődőtől, aki korábban a Somogyiban dolgozott.

Pillangófül, duci kislány

Megtudjuk, Spanyolországban más a gyerekirodalomhoz való hozzáállás is, a kortárs szövegek is keresettebbek. És milyenek is ezek a szövegek? Jó példa lehet Luisa Aguilar és André Neves Pillangófül című kötete, mely egy szegényes körülmények között élő kislányról szól, akinek elálló fülei vannak. Az anyukája tanítja, hogyan lehet a bántást humorral lecsapni. – Neked gyönyörű pillangófüled van – biztatja a gyermeket.

Czakó Réka hozzáteszi, ehhez hasonló Szegedi Katalin Lenka című könyve, amely egy duci kislányról szól, aki nem talál barátot magának, majd egy visszahúzódó kisfiúval ismerkedik meg a könyv végén, Palkóval. A kötet folytatásaként a fiú szemszögéből olvashatjuk el a történetet. Czakó Rékától megtudjuk, három olyan visszajelzést is kapott már, hogy ez a könyv megváltoztatta a hasonló problémákkal küzdő gyerek életét. Ez is jó példa arra, hogy ideje kicsit elszakadni a népmesék világától, és megnézni, miben adhat pluszt a kortárs irodalom – ez ugyanis mai problémákkal foglalkozik. Magyarországon ugyanakkor az a jellemző, hogy a klasszikusokkal kezdünk és utána jöhet a kortárs, pedig pont fordítva működik, a gyerek akkor kap kedvet az olvasáshoz, ha az életének kérdéseit látja viszont a könyv lapjain, és majd később ez a kedv indíthatja arra is, hogy a klasszikus műveket is kézbe vegye. Másik probléma, hogy egy-egy szövegfeldolgozás kapcsán módszertanilag nagyon sokszor a tartalomra koncentrálnak, pedig arról kellene beszélgetni, hogy mit gondol a gyerek, mit ad neki az a könyv.

Nem okoskodó, nem kioktató

Simon Réka írói munkásságáról is mesél. Pukka és az évszakok című könyvét nézik az asztalnál. Kiemeli, az embernek tudnia kell, milyen korosztálynak írja a mesekönyvet. – Soha nem akarok se okoskodó, se kioktató, se bonyolult szövegeket írni – bocsájtja előre. – Egyik legfontosabb számomra a humor és a szójáték. Az a cél, hogy nevessenek rajta, érezzék jól magukat és ne unják a szöveget – összegez a szerző. Mindenféle szövegnél szükséges a feldolgozás, annál jobb a szöveg, minél több kérdést indít el. Simon Réka szerint a kortárs könyv azért is nagyon fontos nemcsak óvodás, de a kiskamaszoknál is, mert olyan napi gondokat dolgoz fel, ami ezeket a gyerekeket foglalkoztatja. Hozzáteszi, Spanyolországban a halál és a betegség, a szülő elvesztése, a válás, a gyerekeltűnés és gyerekbántalmazás is megjelenik e kötetet lapjain – itthon még ez nemigazán honosodott meg.

Kellenek a mai szituációk

Az Irodalmi Lépegető Program keretében 2011 októberétől végeznek biblioterápiát egy integrált oktatást végző iskolában, 3-5. osztályosok között. Az integrált intézményben sajátos nevelési igényű (SNI), illetve hátrányos helyzetű gyerekekkel egyaránt találkoznak, de vannak jó családi hátterű tanulók is. Néhány gyerek minden osztályból van, aki sokat és sokféle könyvet olvas. A többieknek viszont legtöbbször az alapmesék is hiányoznak, a szülő nem mesél, inkább leülteti a gyereket a tévé elé – de ez nem ítélet, hiszen sokak egyszerűen olyan műszakban dolgoznak, hogy nem is tudnak erre több időt fordítani – tudjuk meg Nagy Veronikától. Azt is elmondja, többnyire drámapedagógiás játékokat alkalmaznak, megnézik az adott művek szituációi hogyan jelennek meg a gyerekek életében. Tematikusan válogatott műmesékkel dolgoznak, változatos részleteket ragadnak ki, amelyekben felmerül valamilyen problémahelyzet. A téma sok minden lehet, az énkép alakulásától a családi kapcsolatokig. Nagy Veronika csatlakozik Czakóhoz, a népmesék nyelvezete a mai gyerekek számára idegen, a jel- és a szimbólumvilág is változik az évek során. Kellenek azok a mai szituációk, a szerepazonosulás, és kell, hogy a gyerek értse a szöveget, hogy a sorok között olvasható szituációba bele tudjon helyezkedni – a népmesékkel ez ma már kevésbé működik.

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 23.
    10:00 - 16:00
    A látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert új, rovarfogó növényeket bemutató gyűjteményével. A húsevő, vagy rovaremésztő növények a világ minden táján élnek, közös jellemzőjük, hogy tápanyagszükségletüket állati eredetű forrásból egészítik ki. A rovarok, vagy kisebb békák, gyíkok, esetleg kisemlősök elfogására a levelük módosult fondorlatos szerkezetű csapdákká. Ezekkel a különös lényekkel lehet testközelből is megismerkedni a tematikus napon.
  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.
  • október 3.
    10:00 - 18:00