SZTE Info

Miért nem ismerjük a ma meséit?

A kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom oktatásbeli szerepéről beszélgetett Czakó Réka, az Égigérő olvasásnépszerűsítő program vezetője, Simon Réka Zsuzsanna gyermekkönyvíró, a Könyvmutatványosok blog szerkesztője, valamint Nagy Veronika, az Irodalmi Lépegető Program képviselője.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 7., 14.00, a Millenniumi Kávéház terasza:


Simon Réka Zsuzsanna Spanyolországban él, a Könyvmutatványosok gyermekirodalmi blog aloldalának, a Mesemustrának főszerkesztője. Háromnyelvű gyerekirodalmi blogíró, könyvírókkal és illusztrátorokkal készít interjúkat, kultúrák és gyermekirodalmak közötti hídról beszél, spanyol, dél-amerikai és magyar írókkal egyaránt foglalkozik. A Könyvmutatványosok oldalt többen is írják, kortárs gyerekkönyveket mutatnak be. Simon Réka hangsúlyozza, Spanyolországban sokkal jobban kiépített a gyerekirodalom eljutása a szülőkhöz, a könyvesboltnak nemcsak az a funkciója, hogy eladjon, hanem a könyvekkel folyamatos kapcsolatot tartson. A könyvtárakban is számos ilyen jellegű tevékenység van, így jobban meg tudják ismerni a kortárs irodalmat, az olvasókat is rávezetik, mely olvasmányok ajánlottak egy-egy korosztálynak. Ott a könyvtáros jó kapcsolatban van a gyerekkönyvkiadókkal.

Szeged ilyen szempontból szerencsés, a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtára is „topon” van a kortárs szövegekkel. Számos tematikus foglalkozást is szerveznek, és évről évre meghirdetik a Könyvkirály olvasásnépszerűsítő versenyt is – hangzik el a helyi helyzetkép Czakó Rékától és az egyik érdeklődőtől, aki korábban a Somogyiban dolgozott.

Pillangófül, duci kislány

Megtudjuk, Spanyolországban más a gyerekirodalomhoz való hozzáállás is, a kortárs szövegek is keresettebbek. És milyenek is ezek a szövegek? Jó példa lehet Luisa Aguilar és André Neves Pillangófül című kötete, mely egy szegényes körülmények között élő kislányról szól, akinek elálló fülei vannak. Az anyukája tanítja, hogyan lehet a bántást humorral lecsapni. – Neked gyönyörű pillangófüled van – biztatja a gyermeket.

Czakó Réka hozzáteszi, ehhez hasonló Szegedi Katalin Lenka című könyve, amely egy duci kislányról szól, aki nem talál barátot magának, majd egy visszahúzódó kisfiúval ismerkedik meg a könyv végén, Palkóval. A kötet folytatásaként a fiú szemszögéből olvashatjuk el a történetet. Czakó Rékától megtudjuk, három olyan visszajelzést is kapott már, hogy ez a könyv megváltoztatta a hasonló problémákkal küzdő gyerek életét. Ez is jó példa arra, hogy ideje kicsit elszakadni a népmesék világától, és megnézni, miben adhat pluszt a kortárs irodalom – ez ugyanis mai problémákkal foglalkozik. Magyarországon ugyanakkor az a jellemző, hogy a klasszikusokkal kezdünk és utána jöhet a kortárs, pedig pont fordítva működik, a gyerek akkor kap kedvet az olvasáshoz, ha az életének kérdéseit látja viszont a könyv lapjain, és majd később ez a kedv indíthatja arra is, hogy a klasszikus műveket is kézbe vegye. Másik probléma, hogy egy-egy szövegfeldolgozás kapcsán módszertanilag nagyon sokszor a tartalomra koncentrálnak, pedig arról kellene beszélgetni, hogy mit gondol a gyerek, mit ad neki az a könyv.

Nem okoskodó, nem kioktató

Simon Réka írói munkásságáról is mesél. Pukka és az évszakok című könyvét nézik az asztalnál. Kiemeli, az embernek tudnia kell, milyen korosztálynak írja a mesekönyvet. – Soha nem akarok se okoskodó, se kioktató, se bonyolult szövegeket írni – bocsájtja előre. – Egyik legfontosabb számomra a humor és a szójáték. Az a cél, hogy nevessenek rajta, érezzék jól magukat és ne unják a szöveget – összegez a szerző. Mindenféle szövegnél szükséges a feldolgozás, annál jobb a szöveg, minél több kérdést indít el. Simon Réka szerint a kortárs könyv azért is nagyon fontos nemcsak óvodás, de a kiskamaszoknál is, mert olyan napi gondokat dolgoz fel, ami ezeket a gyerekeket foglalkoztatja. Hozzáteszi, Spanyolországban a halál és a betegség, a szülő elvesztése, a válás, a gyerekeltűnés és gyerekbántalmazás is megjelenik e kötetet lapjain – itthon még ez nemigazán honosodott meg.

Kellenek a mai szituációk

Az Irodalmi Lépegető Program keretében 2011 októberétől végeznek biblioterápiát egy integrált oktatást végző iskolában, 3-5. osztályosok között. Az integrált intézményben sajátos nevelési igényű (SNI), illetve hátrányos helyzetű gyerekekkel egyaránt találkoznak, de vannak jó családi hátterű tanulók is. Néhány gyerek minden osztályból van, aki sokat és sokféle könyvet olvas. A többieknek viszont legtöbbször az alapmesék is hiányoznak, a szülő nem mesél, inkább leülteti a gyereket a tévé elé – de ez nem ítélet, hiszen sokak egyszerűen olyan műszakban dolgoznak, hogy nem is tudnak erre több időt fordítani – tudjuk meg Nagy Veronikától. Azt is elmondja, többnyire drámapedagógiás játékokat alkalmaznak, megnézik az adott művek szituációi hogyan jelennek meg a gyerekek életében. Tematikusan válogatott műmesékkel dolgoznak, változatos részleteket ragadnak ki, amelyekben felmerül valamilyen problémahelyzet. A téma sok minden lehet, az énkép alakulásától a családi kapcsolatokig. Nagy Veronika csatlakozik Czakóhoz, a népmesék nyelvezete a mai gyerekek számára idegen, a jel- és a szimbólumvilág is változik az évek során. Kellenek azok a mai szituációk, a szerepazonosulás, és kell, hogy a gyerek értse a szöveget, hogy a sorok között olvasható szituációba bele tudjon helyezkedni – a népmesékkel ez ma már kevésbé működik.

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.