SZTE Info

Műhelybeszélgetések 1.: A tudomány is izgalmas olvasmány?

Bemutatkoznak – a könyvhetek történetében most először – a Szegedi Tudományegyetemen működő kiadói műhelyek. Pál József irodalomtörténésszel, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesével Újszászi Ilona újságíró, a SZEK vezetője beszélgetett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 6., 17 óra, Dugonics tér:


ujszaszi ilona es pal jozsef02– Ha az olvasás népszerűsítése a könyvheti rendezvények egyik célja, mi a küldetése a könyv ünnepén először bemutatkozó Szegedi Egyetemi Kiadónak?

– Nincs általános magyarországi modell arra, hogy a tudás könyv formájú közvetítőjeként egy felsőoktatási intézmény miként jelenhet meg az érdeklődők széles körében a könyvpiacon. A tudomány népszerűsítésére lehetőséget és támogatást kell biztosítanunk, hogy ne csak egymásnak írjanak magas színvonalú szakszövegeket a tudós kollégák. Az ismeretterjesztő kutatói publikációk ösztönzését rektorhelyettesi programomban is rögzítettem. Tapasztalatom szerint szívesen veszik a kollégáink, ha tudományterületükről kérdezi őket az egyetemi sajtó, a média. Hasonlóképpen örömmel írnának több tudománynépszerűsítő cikkeket és könyvet is, ha ehhez megfelelő ösztönzést kapnának.

 

– Pedig több kiadói műhely is létezik a szegedi egyetemen belül. Ez Szegedi specialitás?

– A szegedi egyetemen belül nyolc, kisebb-nagyobb volumenű munkát végző kiadói műhely létezik. Ezek fölé, mintegy ernyőszervezetként hozták létre a Szegedi Egyetemi Kiadót a szegedi felsőoktatás integrációjakor. E modelltől eltérő megoldásokat találni más felsőoktatási intézményekben, de a gondok hasonlóak.

 

– Mi a probléma? Hiszen adott az intellektuális kincs, amit az egyetemi oktatók és kutatók felhalmozott tudása jelent, illetve adott a tudás befogadására „éhes” hallgatók tömege, vagyis a „piac” is.

– Nincs arányban az egyetemeken felhalmozott tudás és a hazai könyvpiacon megjelenő és hozzáférhető kiadványokból kinyerhető tudományos ismeret. Ugyanakkor az SZTE oktatóinak jó része nem az egyetemi kiadónál jelenteti meg műveit, illetve nem talál megfelelő támogatót könyvtervének a kivitelezésére. Az a szándékunk, hogy az egységes Szegedi Egyetemi Kiadó által gondozott papíralapú és elektronikusan hozzáférhető könyvekben megjelenítődjön az SZTE oktatóinak és kutatóinak fejében meglévő tudás. De az is célunk, hogy e kiadványokhoz minél olcsóbban és szélesebb körben hozzáférhessenek az egyetemisták, az olvasók.

 

ujszaszi ilona es pal jozsef– Mert a tudomány is izgalmas olvasmány? A SZEK számára milyen kiadványok jelentik a jövőt?

– Kifejezetten a Szegedi Egyetemi Kiadó név alatt eddig két jelentősebb kiadvány látott napvilágot. Az egyik Szögi László és Varga Júlia munkája, amely a szegedi egyetem elődeinek, az 1581-től 1872-ig terjedő időszak históriája. A másik egy bulletin, amely – gyönyörű képekkel illusztrálva – áttekinti a Szegedi Tudományegyetem eddigi történetét magyar és angol nyelven. Ezek a könyvhét idején az SZTE kiadói sátrában megvásárolhatóak. Azt szeretnénk, ha a Szegedi Tudományegyetem nevéhez szorosabban kapcsolódna a SZEK papíralapú és elektronikus kiadványaiban megjelentetett tudás!

 

– Ön mit olvasott legutóbb?

– Én már csak írok! … De félre a tréfát: Paulo Coelho egyik könyvét, a The Pilgrimage címűt, vagyis a Zarándoklatot olvastam angolul. A szépirodalmat a leggyakrabban angolul olvasom – nyelvgyakorlásként. Egyetemi szerzőktől leginkább a kollégáim, az olasz szakosok – például a körünkben lévő Bényiné Farkas Mária – írásait ismerem. De például a nanotechnológiával foglalkozó akadémikus, Dékány Imre tanulmányát is olvastam már, mert a szegedi egyetem más kutatóinak publikációs tevékenységét is igyekszem nyomon követni.

 

– Mivel magyarázható, hogy a szegedi könyvhét öt Dugonics téri napján szereplő szerzők, szerkesztők, moderátorok nagy része kötődik az SZTE-hez?

– A tudomány jelenléte a szegedi universitas városában, Szegeden természetes. A Tiszatáj megjelenésére szerveződő alapítvány kuratóriuma elnökeként azt is magától értetődőnek tartom, hogy a könyvünnep szereplőinek nagy része költőként, íróként, vagy éppen kutatóként kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez, hiszen az ország legnagyobb szellemi központja Szeged.



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.