SZTE Info

Műhelybeszélgetések 1.: A tudomány is izgalmas olvasmány?

Bemutatkoznak – a könyvhetek történetében most először – a Szegedi Tudományegyetemen működő kiadói műhelyek. Pál József irodalomtörténésszel, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesével Újszászi Ilona újságíró, a SZEK vezetője beszélgetett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 6., 17 óra, Dugonics tér:


ujszaszi ilona es pal jozsef02– Ha az olvasás népszerűsítése a könyvheti rendezvények egyik célja, mi a küldetése a könyv ünnepén először bemutatkozó Szegedi Egyetemi Kiadónak?

– Nincs általános magyarországi modell arra, hogy a tudás könyv formájú közvetítőjeként egy felsőoktatási intézmény miként jelenhet meg az érdeklődők széles körében a könyvpiacon. A tudomány népszerűsítésére lehetőséget és támogatást kell biztosítanunk, hogy ne csak egymásnak írjanak magas színvonalú szakszövegeket a tudós kollégák. Az ismeretterjesztő kutatói publikációk ösztönzését rektorhelyettesi programomban is rögzítettem. Tapasztalatom szerint szívesen veszik a kollégáink, ha tudományterületükről kérdezi őket az egyetemi sajtó, a média. Hasonlóképpen örömmel írnának több tudománynépszerűsítő cikkeket és könyvet is, ha ehhez megfelelő ösztönzést kapnának.

 

– Pedig több kiadói műhely is létezik a szegedi egyetemen belül. Ez Szegedi specialitás?

– A szegedi egyetemen belül nyolc, kisebb-nagyobb volumenű munkát végző kiadói műhely létezik. Ezek fölé, mintegy ernyőszervezetként hozták létre a Szegedi Egyetemi Kiadót a szegedi felsőoktatás integrációjakor. E modelltől eltérő megoldásokat találni más felsőoktatási intézményekben, de a gondok hasonlóak.

 

– Mi a probléma? Hiszen adott az intellektuális kincs, amit az egyetemi oktatók és kutatók felhalmozott tudása jelent, illetve adott a tudás befogadására „éhes” hallgatók tömege, vagyis a „piac” is.

– Nincs arányban az egyetemeken felhalmozott tudás és a hazai könyvpiacon megjelenő és hozzáférhető kiadványokból kinyerhető tudományos ismeret. Ugyanakkor az SZTE oktatóinak jó része nem az egyetemi kiadónál jelenteti meg műveit, illetve nem talál megfelelő támogatót könyvtervének a kivitelezésére. Az a szándékunk, hogy az egységes Szegedi Egyetemi Kiadó által gondozott papíralapú és elektronikusan hozzáférhető könyvekben megjelenítődjön az SZTE oktatóinak és kutatóinak fejében meglévő tudás. De az is célunk, hogy e kiadványokhoz minél olcsóbban és szélesebb körben hozzáférhessenek az egyetemisták, az olvasók.

 

ujszaszi ilona es pal jozsef– Mert a tudomány is izgalmas olvasmány? A SZEK számára milyen kiadványok jelentik a jövőt?

– Kifejezetten a Szegedi Egyetemi Kiadó név alatt eddig két jelentősebb kiadvány látott napvilágot. Az egyik Szögi László és Varga Júlia munkája, amely a szegedi egyetem elődeinek, az 1581-től 1872-ig terjedő időszak históriája. A másik egy bulletin, amely – gyönyörű képekkel illusztrálva – áttekinti a Szegedi Tudományegyetem eddigi történetét magyar és angol nyelven. Ezek a könyvhét idején az SZTE kiadói sátrában megvásárolhatóak. Azt szeretnénk, ha a Szegedi Tudományegyetem nevéhez szorosabban kapcsolódna a SZEK papíralapú és elektronikus kiadványaiban megjelentetett tudás!

 

– Ön mit olvasott legutóbb?

– Én már csak írok! … De félre a tréfát: Paulo Coelho egyik könyvét, a The Pilgrimage címűt, vagyis a Zarándoklatot olvastam angolul. A szépirodalmat a leggyakrabban angolul olvasom – nyelvgyakorlásként. Egyetemi szerzőktől leginkább a kollégáim, az olasz szakosok – például a körünkben lévő Bényiné Farkas Mária – írásait ismerem. De például a nanotechnológiával foglalkozó akadémikus, Dékány Imre tanulmányát is olvastam már, mert a szegedi egyetem más kutatóinak publikációs tevékenységét is igyekszem nyomon követni.

 

– Mivel magyarázható, hogy a szegedi könyvhét öt Dugonics téri napján szereplő szerzők, szerkesztők, moderátorok nagy része kötődik az SZTE-hez?

– A tudomány jelenléte a szegedi universitas városában, Szegeden természetes. A Tiszatáj megjelenésére szerveződő alapítvány kuratóriuma elnökeként azt is magától értetődőnek tartom, hogy a könyvünnep szereplőinek nagy része költőként, íróként, vagy éppen kutatóként kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez, hiszen az ország legnagyobb szellemi központja Szeged.



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.