SZTE Info

Műhelybeszélgetések 1.: A tudomány is izgalmas olvasmány?

Bemutatkoznak – a könyvhetek történetében most először – a Szegedi Tudományegyetemen működő kiadói műhelyek. Pál József irodalomtörténésszel, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesével Újszászi Ilona újságíró, a SZEK vezetője beszélgetett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 6., 17 óra, Dugonics tér:


ujszaszi ilona es pal jozsef02– Ha az olvasás népszerűsítése a könyvheti rendezvények egyik célja, mi a küldetése a könyv ünnepén először bemutatkozó Szegedi Egyetemi Kiadónak?

– Nincs általános magyarországi modell arra, hogy a tudás könyv formájú közvetítőjeként egy felsőoktatási intézmény miként jelenhet meg az érdeklődők széles körében a könyvpiacon. A tudomány népszerűsítésére lehetőséget és támogatást kell biztosítanunk, hogy ne csak egymásnak írjanak magas színvonalú szakszövegeket a tudós kollégák. Az ismeretterjesztő kutatói publikációk ösztönzését rektorhelyettesi programomban is rögzítettem. Tapasztalatom szerint szívesen veszik a kollégáink, ha tudományterületükről kérdezi őket az egyetemi sajtó, a média. Hasonlóképpen örömmel írnának több tudománynépszerűsítő cikkeket és könyvet is, ha ehhez megfelelő ösztönzést kapnának.

 

– Pedig több kiadói műhely is létezik a szegedi egyetemen belül. Ez Szegedi specialitás?

– A szegedi egyetemen belül nyolc, kisebb-nagyobb volumenű munkát végző kiadói műhely létezik. Ezek fölé, mintegy ernyőszervezetként hozták létre a Szegedi Egyetemi Kiadót a szegedi felsőoktatás integrációjakor. E modelltől eltérő megoldásokat találni más felsőoktatási intézményekben, de a gondok hasonlóak.

 

– Mi a probléma? Hiszen adott az intellektuális kincs, amit az egyetemi oktatók és kutatók felhalmozott tudása jelent, illetve adott a tudás befogadására „éhes” hallgatók tömege, vagyis a „piac” is.

– Nincs arányban az egyetemeken felhalmozott tudás és a hazai könyvpiacon megjelenő és hozzáférhető kiadványokból kinyerhető tudományos ismeret. Ugyanakkor az SZTE oktatóinak jó része nem az egyetemi kiadónál jelenteti meg műveit, illetve nem talál megfelelő támogatót könyvtervének a kivitelezésére. Az a szándékunk, hogy az egységes Szegedi Egyetemi Kiadó által gondozott papíralapú és elektronikusan hozzáférhető könyvekben megjelenítődjön az SZTE oktatóinak és kutatóinak fejében meglévő tudás. De az is célunk, hogy e kiadványokhoz minél olcsóbban és szélesebb körben hozzáférhessenek az egyetemisták, az olvasók.

 

ujszaszi ilona es pal jozsef– Mert a tudomány is izgalmas olvasmány? A SZEK számára milyen kiadványok jelentik a jövőt?

– Kifejezetten a Szegedi Egyetemi Kiadó név alatt eddig két jelentősebb kiadvány látott napvilágot. Az egyik Szögi László és Varga Júlia munkája, amely a szegedi egyetem elődeinek, az 1581-től 1872-ig terjedő időszak históriája. A másik egy bulletin, amely – gyönyörű képekkel illusztrálva – áttekinti a Szegedi Tudományegyetem eddigi történetét magyar és angol nyelven. Ezek a könyvhét idején az SZTE kiadói sátrában megvásárolhatóak. Azt szeretnénk, ha a Szegedi Tudományegyetem nevéhez szorosabban kapcsolódna a SZEK papíralapú és elektronikus kiadványaiban megjelentetett tudás!

 

– Ön mit olvasott legutóbb?

– Én már csak írok! … De félre a tréfát: Paulo Coelho egyik könyvét, a The Pilgrimage címűt, vagyis a Zarándoklatot olvastam angolul. A szépirodalmat a leggyakrabban angolul olvasom – nyelvgyakorlásként. Egyetemi szerzőktől leginkább a kollégáim, az olasz szakosok – például a körünkben lévő Bényiné Farkas Mária – írásait ismerem. De például a nanotechnológiával foglalkozó akadémikus, Dékány Imre tanulmányát is olvastam már, mert a szegedi egyetem más kutatóinak publikációs tevékenységét is igyekszem nyomon követni.

 

– Mivel magyarázható, hogy a szegedi könyvhét öt Dugonics téri napján szereplő szerzők, szerkesztők, moderátorok nagy része kötődik az SZTE-hez?

– A tudomány jelenléte a szegedi universitas városában, Szegeden természetes. A Tiszatáj megjelenésére szerveződő alapítvány kuratóriuma elnökeként azt is magától értetődőnek tartom, hogy a könyvünnep szereplőinek nagy része költőként, íróként, vagy éppen kutatóként kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez, hiszen az ország legnagyobb szellemi központja Szeged.



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/
  • *
    június 29.
    09:00 - 11:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés
  • június 29.
    09:00 - 11:00