SZTE Info

Műhelybeszélgetések 3.:GeoLitera – „A földtudományokról kemény kötésben”

Bemutatkoztak a Szegedi Tudományegyetemen működő kiadói műhelyek – a könyvhetek történetében most először. Pál Molnár Elemér geográfussal, a GeoLitera főszerkesztőjével Újszászi Ilona újságíró, a SZEK vezetője beszélgetett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 8., 17 óra, Dugonics tér:

 

Hogyan jött létre ez a GeoLitera, mi hívta életre ezt a kiadói műhelyt?

– Az oktatási szerkezetnek a megváltozása. Az osztatlan oktatási struktúrában bevált jegyzetek, szakirodalmak helyett újakat kellett írni a hirtelen megváltozott új rendszerben. A Bologna-rendszerű 3+2 éves rendszerben az alapképzésben tanulókra az a jellemző, hogy a hallgató kéri az óra anyagát, vagy pedig megkérdezi, hogy hol tudja összefoglalóan elolvasni. Tehát megváltozott a hallgatói igény, másrészt pedig az addigi oktatási segédanyagok, jegyzetek, tudományos könyvek már nem feltétlenül szolgálják az egyetemi képzés új formáját. Tehát ehhez a megváltozott tartalomhoz is kerestünk formát. A kétlépcsős képzés – az alapképzés és utána a mesterképzés – azt is megkívánta, hogy olyan szinten próbáljuk meg eladni a földtudomány egyes ágazatainak a legújabb eredményeit, hogy azt be tudja fogadni a hallgatóságunk. Tehát meg kellett találni azt a kényes egyensúlyt a „majdnem ismeretterjesztés” szintje és a nagyon komoly, tudományos színvonal között. Ráadásul magyarul. Angolul ugyanis hiába létezik magas szintű tudományos előadás vagy könyv, ha azokat csak felsoroljuk mint elolvasandó szakirodalmat, nem biztos, hogy ezzel megnyerjük a hallgatóinkat a tudománynak.

 

– Hogyan épül föl a GeoLitera szakkönyv?

– Tudományos műhely a GeoLitera. Az a célunk, hogy a legegyszerűbb gondolatoktól indulva, egy azon könyvön belül, eljussunk a legbonyolultabb gondolatokig is úgy, hogy folyamatosan rávezetjük a hallgatókat a tudományos gondolkodással az anyag, vagy az adott földtudományi problémakörének megértésére.

 

– Eddig kiknek és hány könyvét gondozta a GeoLitera?

– Több mint húsz kiadvánnyal büszkélkedhet a GeoLitera. Ezek közül néhánynak a szerzője vagyok, de mindegyiknek a szerkesztője és többnek társ szerzője, illetve mindegyiknek a főszerkesztője. Nagyon átgondolt szűrőn mennek át a könyvek. Tehát a könyv nem cél nélküli kiadvány, hanem – a mi esetünkben – a könyv az mindig az oktatást és a természettudományos érdeklődést is szolgálja, és próbálunk az érdeklődő laikusok szintjén is megjelenni.

 

– Hogyan kell nekiállni egy ilyen megközelítésű műnek a megírásához az élettelen természettudományok témaköreiben?

– Szerencsére ebbe nem kell nagy dolgokat kitalálni a mi esetünkben. A földtudományok ugyanis olyan kis szeletben vannak jelen az általános és középiskolai képzésben, hogy a mi hallgatóink, a mi célközönségünk az majdnem az ABC-vel kezdi az élettelen természettudományoknak a megismerését. Mindenki hallott már kőzetekről, ásványokról, földrajzi formákról, ezek gazdasági és társadalmi vonatkozásairól. Igazából azonban a közép- és általános iskolában a földrajz arról szól, hogy vannak folyók és vannak hegyek, és hogy ezt miként ábrázoljuk térképen, de a földrajz összefüggéseit nem ismerik. Tehát úgy kell elképzelni a földtudományoknak az oktatását és a földtudományokban való járatosság megszerzését, mint egy nyelvnek a megtanulását. Először elkezdem a szavak szintén, vagy egyszerű tőmondatokban fogalmazok és utána jöhetnek a bővítményeken át az összetett mondatok is. Ugyanígy épülnek fel a könyveink is: egyszerű fogalmak, fogalmi összefüggések és utána a legkomplexebb összefüggések kifejtése egy-egy geológiai problémának a megértéséhez.

 

– Mit javasol azoknak, akik ezeket a könyveket kézbe veszik: hogyan olvassák ezeket a kiadványokat?

– Némi tárgyi tudás szükséges ehhez, de arra nagyon odafigyelünk, hogy ha valaki nem rendelkezik ezzel a fajta tárgyi tudással, akkor se tegye félre a könyvet. Például a vulkánokról szóló könyvünk a természeti környezetünknek a kialakulását olyan szinten próbálja feldolgozni, hogy nem feltétlenül kell tudni például egy-egy ásványnak a kémiai összetételét. Attól mi megértetjük, hogy e szempontból aktív területet a Kárpát-medence és tízezer évvel ezelőtt itt még vulkánok működtek. És valószínűleg tízezer év múlva is fognak vulkánok működni, csak éppen most egy nagyon csendes időszakát éli a Kárpát-medence. Vagy egy másik példa: amikor az őslényekről írunk, akkor abban benne van a laikus számára érthető táj is és benne foglaltatik ennek a tudományos vetülete is.

 

– „A földtudományokról kemény kötésben” – ez a GeoLitera mottója, jellemzője?

– E vezérmondatunk arra a minőségre utal, hogy például a szövegeket nagyon jó képek kísérik. Mert akkor autentikus a mű, ha az író, az elmesélő saját tapasztalatain, saját fotóin keresztül mutatja be ezeket a jelenségeket, ezeket a folyamatokat. De maga a GeoLitera könyv is minőségi kiadvány: kemény kötésben, nagyon jó minőségű papíron, nagyon jó minőségű fotókkal, és magyar nyelven. A könyv – szerintünk – esztétikum. Úgy gondoljuk, hogy a minőségi tartalomhoz minőségi forma jár. Ha nincs meg ez az egyensúly, akkor nem érjük el a célunkat. Ha a minőségi tartalomhoz, nem kapcsolódik könyvi minőségi forma, vagy egy minőségi könyvforma buta tartalommal telített, akkor nincs harmónia a könyvben. A könyvben akkor van csak harmónia, ha ez a kettő együtt jár.

 

– Hogyan képzeli el, a GeoLitera jövőbeli feladatát?

– Odáig jutottunk, hogy ma a földtudományokban a GeoLitera lett Magyarországon „a nagy betűs könyv”, kemény kötésben. Tehát ez azt jelenti, hogy az egyes földtudományokat művelő és írói ambícióval megáldott emberek kézirataikkal Szegeden állnak sorba. Nekünk meg kell felelni már ennek az országos elvárásnak is. Az, hogy vezető szerepet töltünk be a szakkönyvvel, nagyon sok pozitívummal jár, hiszen a Szegedi Tudományegyetem, a GeoLitera az a tudományos iskola, ahol tudományról lehet komolyan beszélni és ahol komolyan is veszik mindezt. Ám mi már nemcsak a mi hallgatóinknak írunk, hanem írunk az ELTE, vagy a debreceni és a miskolci egyetem hallgatóinak is, vagy a pécsi diákoknak, tehát mindenhova el kell juttatnunk a kiadványainkat, ahol komolyabb földtudományi oktatási központ létezik. De amikor évente már 20, és reméljük jövőre 30-40 kézirat forog, nehezebb a menedzselés. Hiszem, hogy 5 év múlva Magyarországon a földtudományokat a GeoLitera könyvekből fogják tanulni. A földtudományokban a hiteles írók 2009 óta elkötelezték magukat irányunkban. Tehát 5-10 év múlva Magyarországon mindenki a mi könyveinket fogja használni, így Szeged lesz a földtudományok központja. Viszont vannak kétségeim, hogy hogyan bírjuk mi ezt anyagilag finanszírozni.

 

– Milyen szolgáltatást igényelnek a Szegedi Egyetemi Kiadó részéről?

– Anyagi lehetőségeink most megoldottak, támogatásaink hasonlóképpen, hiszen például a Magyar Tudományos Akadémia is felismerte, hogy a GeoLitera „a” földtani műhely. Ezeket a könyveket nemcsak a szűk szakmai közösségnek szánjuk, szeretnénk elérni a szélesebb olvasóközönséget. Ott vagyunk minden egyetemi központban, ott vagyunk minden nagyobb jegyzetboltban, de például szívesen bekapcsolódnánk egy nagyobb könyvterjesztői hálózatba is. Ám ezt a folyamatot menedzselni már nincs erőnk, nincs kapacitásunk. Egy szolgáltató egyetemi kiadót képzelnénk el, amely segíti a hozzánk hasonló műhelyeket. A műhelyek elvégzik a munkájukat, mert ők tudják a legjobban a saját tudományterületükön, hogy mit és hogyan kell elkészíteni, viszont abban az egyetemi kiadó nagyon sokat tudna segíteni, hogy egyenlő partnerként kezeljék a kisebb kiadói műhelyeket például a terjesztői hálózatok, hogy a könyveinket el tudjuk juttatni azokhoz, akiknek mi szánjuk. Olvasónknak tekintünk – a szakmán kívül – mindenkit, az érdeklődő laikusokat is, hiszen nagyon széles spektrumon mozognak a könyveink: a dinoszauruszoktól kezdve, a vulkánokon át, a táj és az időjárás társadalmi és gazdasági összefüggéseinek a tárgyalásáig sokféle tudományos és népszerű témájú művel jelentkezik a GeoLitera.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 18.
    18:00 - 19:00
    Kedvezményes jegy : 1600 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú: 2300 Ft
  • szeptember 18.
    19:00 - 20:00
    A magyar költészet olyan személyisége, aki nem csak nyomozókat, de pszichiátereket és pszichológusokat is megmozgatott, illetve az irodalom őt követő generációira is hatással volt és van. A Budapesten már nagy sikert aratott szeptemberi előadásunkban Szegeden is bepillanthatunk József Attila elméjének egy kis szegletébe. További információ a Facebook eseménynél: https://www.facebook.com/events/524489041331276/
  • szeptember 18.
    19:00 - 20:00
    A dán rendező expresszionista némafilm-klasszikusa 1928-ból. Reneé Jeanne Falconetti a filmtörténet egyik legnagyobb alakítását nyújtja egyetlen filmszerepében. Az egyik mellékszerepben pedig Antonin Artaud látható. Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/276008086563593/
  • szeptember 19.
    10:00 - 11:00
    Program: 10.00 – Görög Márta: Köszöntő 10.10 – Farkas Csaba: Megnyitó 10.20 – Duxné Velcsov Katalin: A cégformák változásai 10.40 – Czene Klára: Gondolatok a cégjog fejlődéséről a cégbírósági eljárás tükrében 11.00 – Miskolczi Bodnár Péter: Társaság alapítás 1988-2018 11.20 – Nochta Tibor: A magánjogi felelősség újabb útjairól a társasági jogban 11.40 – Pázmándi Kinga: Az üzletrész, mint eszmei dolog 12.00 – Szegedi András: Gondolatok a gazdasági társaságok tőkevédelmének fejlődéséről 13.30 – Bodzási Balázs: A társasági szerződés jogi jellege, különös tekintettel az érvénytelenségre 13.50 – Szabó Gabriella: Társasági jogi változások az ügyvéd szemével 14.10 – Farkas Csaba: Az üzletrész történeti megközelítésben
  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    Az SZTE Virtus Vállalkozáskatalizátor Program létrehozásával a Szegedi Tudomány-egyetem elsődleges célja, hogy a vállalkozói szemléletet és a vállalkozói kedvet népszerűsítse az egyetemisták és a kutatók körében. A Program keretein belül szakértői háttértámogatást biztosít az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság a vállalkozó kedvű fiataloknak. A rendezvényen szakmai előadást tart Ville Kairamo a Demola vezetője. Előadása címe: Regional and international dimensions of university-industry collaborations. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.