SZTE Info

Műhelybeszélgetések 8.: Odú vagy kelepce a vallási közösség?

Az új vallási mozgalmakhoz kötődő fiatalokkal készített interjúkra alapozva írt könyvet Szenes Márta. A pszichológus, az SZTE Életvezetési Tanácsadó szakmai vezetője a személyiség és a vallás kapcsolatáról is elemzést ad új könyvében, mellyel a kérdésre válaszol: Odú vagy kelepce?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 10, 18 óra, Nyugi kert – kultúrkocsma


szenes marta 02Ki vagyok? Mit akarok az élettől és mi a szerepem a világban? Többek között ezekre a kérdésekre kell választ adnia minden fiatalnak a felnőtté válás folyamatában. Ez némelyek számára akkora teher, hogy a „kész receptet” kínáló vallási mozgalmakhoz kapcsolódnak. E szervezetek arra az alapvető igényre alapoznak – többek között –, hogy miközben az ember közösségi lény, meg szeretné határozni az Istenhez való viszonyát is – hallottuk Szenes Mártától azon a könyvbemutatón, amelyen a pszichológust Újszászi Ilona újságíró kérdezte. Az Odú vagy kelepce című kötet az új vallási közösségek izgalmas világába enged bepillantást. Szenes Márta kötetét az az Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft. gondozta, amely más pszichológiai témájú kiadványok születésénél is bábáskodott már.

 

– A 60-as évek Amerikájából induló új vallási mozgalmak a rendszerváltozás után értek Magyarországra – mondta Szenes Márta, aki diáktanácsadóként figyelt föl a fordulatra. –

Élménykeresés. A közösségben megélt vallási élmény egy fiatal felnőtt számára olyasmi lehet, mint a drog: a beavatás, az átmeneti üresség érzést követően a szenzáció magával ragadja a még fejletlen személyiséget. Sok fiatal úgy véli: csak neki szól az „ige”, a vallási közösségben átélt élménynek nem lesz alternatívája. Ez az a csapda, melybe sok gyanútlan ifjú belesétál. E közösségekből nehéz kiszakadni – összegezte tapasztalatait a pszichológus.

 

szenes marta 01– Krízishelyzetbe került fiatalok számára különösen vonzó a vallási mozgalom, amely „receptet” kínál a mindennapi viselkedésre és a konfliktusok megoldására is – összegezte tapasztalatát Szenes Márta, aki kutatómunkájához folytatott beszélgetései közül 18 narratív interjút elemzett mélyebben. Az anonimitását megőrző 9 fiú és a 9 lány egy-egy vallási közösség tagja. Az interjúkból kiderül: e csoportokban gyakori a markáns külső kontroll, vagyis az intenzív csoportos együttléttel jár az új belépők gondolkodásmódjának átalakítása. Az is nyilvánvalóvá lett, hogy e gyülekezetekből kilépni szinte lehetetlen.

 

– A folyamat megértése segít azoknak a barátoknak, szülőknek is, akik szerettük elfordulását, vallási közösségbe lépését nem tudják megmagyarázni maguknak sem – magyarázta könyve célját a szerző. Szenes Márta úgy véli: a segítő szakembereknek, de a történelmi egyházak vezetőinek is iránytű lehet a kötete. Ugyanakkor az érintettek önismeretét erősítheti, ha a könyv elolvasása után válaszolnak a kérdésre: választott új vallási közösségük odú vagy kelepce?

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.