Bezár

Hírarchívum

Nyáry és Szilasi a művészek szerelmeiről

Nyáry és Szilasi a művészek szerelmeiről

2013. június 09.
4 perc

Az Így szerettek ők című könyv bombasiker lett 30 ezres példányszámával. Az írók és költők szerelmi életébe „kukucskáló”, amúgy facebookos bejegyzésekből született műről a szerzővel, Nyáry Krisztiánnal Szilasi László irodalomtörténész (SZTE) beszélgetett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 6., 18:00 óra, Somogyi-könyvtár:


Erőszakos hím és szerelmes verseket zengő férfi volt egyszerre Balassi Bálint. Az olvasó szempontjából botrányos életműre irányítja a reflektorfényt, és számos további írók, költők, művészek intim szféráját piszkálja meg az Így szerettek ők – Magyar irodalmi szerelmeskönyv című kötet.


Facebookos sikerből sikerkönyv

„Ha valaki másfél évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy egyszer könyvet írok ebből, kinevettem volna” – ismerte el Nyáry Krisztián, aki „hirtelen ötlettől vezérelve” a Facebookon kezdte el írni képes etűdjeit, majd barátai unszolására és szórakoztatására ott folytatta, végül – olvasóinak 5-10 ezres táborát látva – kiadói kérésre szerkesztette kötetté a magyar irodalom nagyjainak szerelmi életéről tudható titkokat.

„Csak olyan történeteket gyűjtöttem össze, amelyeket vagy az érintett szerző önmaga leírt vagy róla egy monográfiában közölt egy irodalomtörténész. Ráadásul a közölt sztorik 70 százaléka elérhető az interneten. Ám ezek az információk nem jutnak el az olvasókhoz, mert a leíró bölcsészettudományokról ugyanaz az ötszáz ember ír ugyanannak az ötszáznak. Én csak kinyitottam az irodalomtudomány elefántcsonttornyán egy ablakot, hogy mások is belássanak” – jelentette ki Nyáry az őt kérdező Szilasi László kérdése nyomán. A szerzőt és beszélgető partnerét összekötötte a Somogyi-könyvtár olvasótermében összegyűltek előtt közösen használt mikrofon kívül az is, hogy mindketten irodalomtörténészből lettek szépírók. Nyáry néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, míg Szilasi sok éve irodalomtörténész a szegedi egyetemen. Szilasi Szentek hárfája című regénye a 81., Nyáry Így szerettek ők című kötete a 84. könyvhét egyik sikerkönyve.


A meseíró sorstragédiája

„Egyik történet hozta a másikat. Például Benedek Elekkel e nélkül a sorozat nélkül nem jutott volna eszembe foglalkozni, holott görög sorstragédiához hasonlatos a feleségéhez való viszonya, miközben az is kiderült róla, hogy a felnőtteknek szóló művei között elképesztően jók akadnak. Például publicisztikája hasonló ahhoz, amit Ady produkált: erős szociális tartalommal, szépen megfogalmazott gondolatok – egy szépéletű ember szép történetei” – összegezte milyen élményt adott a szerzőnek a többi szerző.

„Magyarról magyarra fordítok és jól tudok tömöríteni” – mondta Nyáry, aki önmagát már nem tartja irodalomtörténésznek, de írónak sem. A szegedi író-olvasó találkozón azt is elárulta: vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, jelenleg is kommunikációs tanácsadó. Immár csak „hobbi” számára az irodalomtörténet, aminek „hasznát veszi”, mert másoknál jobban tudja, az internetes világhálón elhelyezett dokumentumok közül melyekben – például az Irodalomtörténeti Közleményekben – kell keresgélnie ahhoz, hogy rábukkanjon a művészek kevesek által ismert szerelmi ügyeire.


A szentek élettörténete helyett

„Egalizáltam a történeteket”, vagyis egyforma hosszúságú és szerkesztettebb lett a facebookos változatnál, plusz kiegészítette az eredeti művekből vett részletekkel, fotókkal – jellemezte a sikerkönyv újdonságait Nyáry Krisztián. Művében a bookline.hu irodalomtörténeti csemegeként sorolja föl, hogy: „Petőfi már jegyben járt Szendrey Júliával, amikor megkérte egy debreceni színésznő kezét is. Molnár Ferenc azért vette el Fedák Sárit feleségül, hogy elválhasson tőle. Ady, Léda és Diósi Ödön, Léda meleg férje hármasban éltek Párizsban. Krúdy Gyula megszöktette szeretője kiskorú lányát és feleségül vette. Az Anna-versek ihletője összesen tíz percre találkozott egész életében Juhász Gyulával. Csáth Géza levélben írta meg öccsének, hogy meg fogja ölni feleségét, de nem vették komolyan. Babits Mihály elkérte Szabó Lőrinctől annak menyasszonyát, Török Sophie-t, és már másnap összeházasodott vele. Kosztolányi végakarata szerint a koporsójába rejtették el utolsó szeretője leveleit. Hatvany Lajos báró egy bordélyházban ismerte meg gyermekei anyját.”

Ősproblémának nevezte Nyáry Krisztián, hogy az iskolai irodalom tanításban az írók és költők életrajza a szentek életrajzához hasonlatosan kilúgozott. Ezek alapján nehéz meggyőzni a mai tiniket, hogy például „Petőfi jó fej volt”, miközben megtanulniuk „csak” azt kell, hogy mondjuk hány kilométert gyalogolt Pápáról Selmecbányára. Az iskolai tankönyvbeli adathalmazból álló életrajz helyett inkább az Így élt… sorozatot kellene a diákok kezébe adni, hogy a negatív élmények ellenére is elhiggyék: szép az irodalom!


Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek