SZTE Info

Palánk – Szeged egykori belvárosa

Fári Irén és Simoncsics János „Palánk – Szeged belvárosa egykor” című kötetének bemutatóját tartották hétfőn a Móra Ferenc Múzeum dísztermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 10. 17.00, Móra Ferenc Múzeum:

 

A Móra Ferenc Múzeum dísztermében telt ház előtt mutatták be Fári Irén és Simoncsics János könyvét, amely a „Palánk – Szeged belvárosa egykor” címet viseli. A moderátor Marton Árpád újságíró volt, szegedi kötődésű költőktől Kosztolányi József olvasott fel verseket, Bozsó Antal pedig muzsikájával gazdagította a rendezvényt.

 

Medgyesi Konstantin sajtóreferens köszöntőjében elmondta, hogy a múzeum hatalmas fotógyűjteménnyel rendelkezik, s ez a kötet is ilyen képekből készült el. Simoncsics János is elárulta, a munka úgy kezdődött, hogy ellátogatott ebbe a fotótárba, és rácsodálkozott, hogy milyen csodálatos képeket őriznek a régi Szegedről. Sajnálja, hogy nem tud regényt írni, hiszen abban a műfajban is szívesen feldolgozná a város és környéke múltját, de örömmel társult a képes, történelmi könyv projektjéhez is.

 

Fári Irén helytörténész ismertette: Palánk városrész akkor alakult ki, amikor Szeged városának első három területe összeért. Szegednek nem kellett városfal, nem is volt neki, csak egy megerősített palánk, innen kapta a nevét is a terület. A lakosság összetételéről megtudtuk, természetesen nem véletlenül épült itt az ortodox szerb templom, hiszen sok szerb élt a kerületben, számos német és magyar mellett. Az igazi polgári városrészt jobbára kereskedők lakták. Valódi iparterület is működött itt anno, például nyomdával, ahol József Attila első kötetét is nyomtatták.

 

A kiadványban a régi fotók mellett új felvételeket is találhatunk. Utcáról utcára járták a várost, és próbálták lefotózni ugyanabból a szögből az épületeket – tudtuk meg Fári Iréntől, aki hozzátette: népművelő szerzőtársa rengeteg helyi anekdotája gyönyörűen épült be a kötetbe. Elmondta, a régi városrész megörökítését nagyban segítette, hogy mikor elkezdődtek a bontási feladatok, a város profi fotósokat küldött ki, hogy fényképezzék azt le régi állapotában, majd bontás közben is, így sok utcáról maradt fenn kép. Simoncsics János hozzátetette, hogy majdnem mindenhol készült fotó, csak a régi Pécsi utcáról nem, ami a mai klinikakert főutcája.

 

Érdekesség, hogy a szerzők minden képnél a korábbi, eredeti nevet használták megjelölésre a kötetben. Például Templom kertként szerepel a kötetben a Dóm tér, hiszen a teret csak a negyvenes évek környékén nevezték át. De a Dömötör-torony is Demeter-toronyként szerepel, hiszen Szent Demeter után kapta a nevét.

 

Arra a kérdésre, hogy visszasírják-e a városrész régi formáját, Simoncsics János igennel, Fári Irén nemmel felelt. Simoncsics János szerint nagy húzóerővel bírna az idegenforgalomban. Fári Irén arról szólt, hogy a Móra-múzeum a Palánk egy régi darabja, ő ebben a szeletben dolgozhat, és úgy érzi, egyre inkább felpezsdülni látszik az élet ezen a területen.

 

Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.