SZTE Info

Palánk – Szeged egykori belvárosa

Fári Irén és Simoncsics János „Palánk – Szeged belvárosa egykor” című kötetének bemutatóját tartották hétfőn a Móra Ferenc Múzeum dísztermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 10. 17.00, Móra Ferenc Múzeum:

 

A Móra Ferenc Múzeum dísztermében telt ház előtt mutatták be Fári Irén és Simoncsics János könyvét, amely a „Palánk – Szeged belvárosa egykor” címet viseli. A moderátor Marton Árpád újságíró volt, szegedi kötődésű költőktől Kosztolányi József olvasott fel verseket, Bozsó Antal pedig muzsikájával gazdagította a rendezvényt.

 

Medgyesi Konstantin sajtóreferens köszöntőjében elmondta, hogy a múzeum hatalmas fotógyűjteménnyel rendelkezik, s ez a kötet is ilyen képekből készült el. Simoncsics János is elárulta, a munka úgy kezdődött, hogy ellátogatott ebbe a fotótárba, és rácsodálkozott, hogy milyen csodálatos képeket őriznek a régi Szegedről. Sajnálja, hogy nem tud regényt írni, hiszen abban a műfajban is szívesen feldolgozná a város és környéke múltját, de örömmel társult a képes, történelmi könyv projektjéhez is.

 

Fári Irén helytörténész ismertette: Palánk városrész akkor alakult ki, amikor Szeged városának első három területe összeért. Szegednek nem kellett városfal, nem is volt neki, csak egy megerősített palánk, innen kapta a nevét is a terület. A lakosság összetételéről megtudtuk, természetesen nem véletlenül épült itt az ortodox szerb templom, hiszen sok szerb élt a kerületben, számos német és magyar mellett. Az igazi polgári városrészt jobbára kereskedők lakták. Valódi iparterület is működött itt anno, például nyomdával, ahol József Attila első kötetét is nyomtatták.

 

A kiadványban a régi fotók mellett új felvételeket is találhatunk. Utcáról utcára járták a várost, és próbálták lefotózni ugyanabból a szögből az épületeket – tudtuk meg Fári Iréntől, aki hozzátette: népművelő szerzőtársa rengeteg helyi anekdotája gyönyörűen épült be a kötetbe. Elmondta, a régi városrész megörökítését nagyban segítette, hogy mikor elkezdődtek a bontási feladatok, a város profi fotósokat küldött ki, hogy fényképezzék azt le régi állapotában, majd bontás közben is, így sok utcáról maradt fenn kép. Simoncsics János hozzátetette, hogy majdnem mindenhol készült fotó, csak a régi Pécsi utcáról nem, ami a mai klinikakert főutcája.

 

Érdekesség, hogy a szerzők minden képnél a korábbi, eredeti nevet használták megjelölésre a kötetben. Például Templom kertként szerepel a kötetben a Dóm tér, hiszen a teret csak a negyvenes évek környékén nevezték át. De a Dömötör-torony is Demeter-toronyként szerepel, hiszen Szent Demeter után kapta a nevét.

 

Arra a kérdésre, hogy visszasírják-e a városrész régi formáját, Simoncsics János igennel, Fári Irén nemmel felelt. Simoncsics János szerint nagy húzóerővel bírna az idegenforgalomban. Fári Irén arról szólt, hogy a Móra-múzeum a Palánk egy régi darabja, ő ebben a szeletben dolgozhat, és úgy érzi, egyre inkább felpezsdülni látszik az élet ezen a területen.

 

Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 23.
    10:00 - 16:00
    A látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert új, rovarfogó növényeket bemutató gyűjteményével. A húsevő, vagy rovaremésztő növények a világ minden táján élnek, közös jellemzőjük, hogy tápanyagszükségletüket állati eredetű forrásból egészítik ki. A rovarok, vagy kisebb békák, gyíkok, esetleg kisemlősök elfogására a levelük módosult fondorlatos szerkezetű csapdákká. Ezekkel a különös lényekkel lehet testközelből is megismerkedni a tematikus napon.
  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.
  • október 3.
    10:00 - 18:00